Micsoda, beperelni az elnököt?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
„Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről - Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
Meddig tudnék én hivatalban maradni?
– tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy mi lenne, ha Amerikához hasonlóan Magyarországon is be lehetne perelni az elnököt azért, mert túllépte a hatáskörét. A szövegkörnyezettel együtt ez a kijelentés még furcsább, hallgassák meg 31:23-tól:
Ha nem akarja megnézni videót, olvasson
A miniszterelnök a beszéde végén a jövőről beszélt, itt példákat példákat hozott arra, hogy mennyire kiszámíthatatlan az előttünk álló idő:
„Megtörténhet, hogy egy Magyarországgal szomszédos állam légterében lelőnek egy utasszállító repülőgépet, érthetetlen okból több százan meghalnak egy terrorakció következtében.
Megtörténhet az – tegnapi hír –, hogy az Egyesült Államokban a Szenátus vagy talán a Szenátus és a Képviselőház együtt úgy döntött, hogy beperli az elnököt folyamatos hatáskör-túllépés miatt. És mikor ennek mögénézek, kiderül, hogy nemhogy beperelték, de többször elítélték már az amerikai elnököt hatáskör-túllépés miatt.
Képzeljék el Magyarországon. Amikor a parlament beperelné a miniszterelnököt hatáskör-túllépés miatt, és a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni? Ezeket a példákat csak azért hozom ide, hogy olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet.”
Orbán az Ukrajna felett lelőtt utasszállító tragédiájához hasonlóan érthetetlen, kiszámíthatatlan és furcsa dolognak tartja azt, hogy Amerikában be lehet perelni és el lehet ítélni az elnököt, ha túllépi a hatáskörét: nem azt, hogy túllépi a hatáskörét, hanem hogy ennek jogi következménye van.
A miniszterelnök nyugodtan alhat
A magyar alkotmány (szemben például az amerikaival) nem szól a legnagyobb hatalmú politikus, a miniszterelnök felelősségre-vonásáról. A sokkal súlytalanabb köztársasági elnök ellen viszont az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet megfosztási eljárást indítani, ezt az Alkotmánybíróság viszi végig.
Hatáskör túllépése miatt Magyarországon a miniszterelnököt csak úgy lehet felelősségre vonni, mint bármely más embert: az ügyészség vádat emel ellene és egy bíróság elítéli. A hatáskör túllépése a Btk. szerint hivatali visszaélésnek minősül, amiért legfeljebb három év szabadságvesztés jár.
Ha a miniszterelnököt akarják megvádolni, ahhoz mindenekelőtt az kell, hogy a legfőbb ügyész kérje a miniszterelnök mentelmi jogának kiadását. Már ez sem túl valószínű: a jelenlegi legfőbb ügyész a Fidesz által megválasztott Polt Péter, aki például az Orbán-családdal és Schmitt Pállal ült együtt a felcsúti Pancho-aréna átadóján (Poltról itt olvashat részletesen).
A mentelmi jog kiadásáról kétharmaddal szavaz az Országgyűlés, ezután folyhatna le a bírósági eljárás. A miniszterelnök tisztsége viszont csak akkor szűnne meg, amikor jogerősen befejeződött a büntetőeljárás, ami fellebbezésekkel együtt simán lehetne hosszabb, mint a négyéves ciklus. Elvben tehát elképzelhető, hogy éveken keresztül legyen valaki miniszterelnök úgy, hogy közben folyik a bírósági eljárás ellene.
Mi lenne hatáskörtúllépés?
Ha a kormányfő olyan rendeletet adna ki, ami ellentétes egy törvénnyel, akkor nyilvánvalóan túllépné a hatáskörét. Most arra mutatunk példákat, hogy a hatalmi ágak szétválasztása, vagy a kormánytól független szervezetek szempontjából mi minősülne hatáskörtúllépésnek:- Ha a miniszterelnök (közvetve vagy közvetlenül) arra utasítaná a legfőbb ügyészt, hogy egyes ügyekben indítson, vagy épp ne indítson büntetőeljárást.
- Ha jelezné a bírósági hivatal vezetőjének, hogy egy ügyet helyezzen át, vagy ne helyezzen át egy másik bíróságra.
- Ha üzenne az Alkotmánybíróság tagjainak, hogy egyes ügyekben miként kell dönteniük.
- Ha arra utasítaná a monetáris tanács tagjait, hogy emeljék vagy csökkentsék a jegybanki alapkamatot.
- Ha arra utasítaná a Közbeszerzési Hatóságot vagy a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy néhány jogsértés fölött hunyjon szemet, másokat pedig keményen büntessen meg.
Gyurcsány Ferencet a 2010-es kormányváltás után megpróbálták felelősségre vonni a Sukoró-ügy miatt. 2008-ban Gyurcsány és Bajnai Gordon (aki akkor a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt) az Országgyűlés nándorfehérvári termében találkozott Joav Blum és Fred H. Langhammer üzletemberekkel, hogy egy Sukoró mellett építendő hatalmas kaszinó-sportkomplexumról tárgyaljanak. Az ügyészség Schiffer András, LMP-társelnök feljelentése után többek között azzal vádolta Gyurcsányt, hogy kárt okozott az államnak egy telekcserével. Az ügyészség bizonyítottság hiányában végül nem emelet vádat a volt miniszterelnök ellen.
Amerika a perek országa
Abban az ügyben, amire Orbán a tusványosi beszédében utalt, Amerikában a Képviselőház pereli be az elnököt egy normál polgári bíróság előtt, azt állítva, hogy kárt okozott nekik Obama. Mintha arról lenne szó, hogy Obama összetört egy autót, vagy megsértette volna egy ember jóhírnevét és emiatt kérnének elégtételt. John Boehner, a Képviselőház republikánus elnöke szerint Obama nem tartja be a törvényeket és egymaga hoz olyan rendeleteket, amik szembemennek a kongresszusi törvényekkel, noha ilyet nem tehetne. Boehner szerint Obama túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor egymaga döntött arról, hogy részben elhalasztja a kötelező egészségbiztosítás (ObamaCare) bevezetését.
Konstruktív bizalmatlansági indítvány
A miniszterelnök Magyarországon is az Országgyűlésnek felelős, vagyis ez a testület hivatott arra, hogy számonkérje. A parlament szavazza meg és válthatja le a miniszterelnököt. A kormányfő nélküli "interregnumok" elkerülése érdekében ezt viszont csak úgy lehet megtenni, ha rögtön meg is választják az új miniszterelnököt (ezért konstruktív a bizalmatlansági indítvány).
A bizalmatlansági indítvány azért más, mint az impeachment, vagy egy büntetőeljárás, mert bizalmatlanság esetén tisztán arról van szó, hogy a parlament politikai okokból nem szeretné tovább hivatalban tartani az adott kormányfőt. A megindításához nem kell semmilyen bűncselekmény elkövetése, vagy törvény megszegése.
A kormányfő saját maga ellen is kérhet bizalmi szavazást, ezt össze is kötheti egy másik kérdéssel. Ezt tette 2006-ban Gyurcsány Ferenc is. A bizalmi szavazások magyarországi történetéről itt olvashat.
Ebben Boehnernek akár igaza is lehet, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen perben igazat ad neki bármilyen amerikai bíróság. A bíróság előtt ugyanis igazolni kell, hogy az alperes közvetlenül kárt okozott a felperesnek, azt pedig még az amerikai bíróságok sem szokták kárként elfogadni, hogy politikai veszteséget szenvedett egy testület. Magyarországon sem valószínű, hogy egy hasonló perben igazat adjon egy bíróság az Országgyűlésnek a miniszterelnökkel szemben.
Az ügyben egyébként érdekes, hogy a republikánusok végig ellenezték az egész ObamaCare-t, vagyis a kötelező egészségbiztosítás bevezetését. Most pedig amiatt indítanak pert, mert az elnök elhalasztotta ennek a szabálynak az életbe lépését. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy mihamarabb alkalmazni kelljen egy olyan szabályt, amit nagyon határozottan elleneztek. Máshonnan nézve viszont arról van szó, hogy az alkotmányt védik: akármiről is van szó, az elnök nem teheti meg, hogy túlmegy a saját hatáskörén és olyan rendeletet hoz, ami ellentétes felette álló törvényekkel. Mindenesetre Amerikában idén lesz a félidős kongresszusi választás, tehát (az eredménytől függetlenül) vastagon politikai húzás ennek a pernek a felvetése.
Ez nem politika, ez jog
A Boehner által indított per és az amerikai elnök felelősségre vonására szolgáló eljárás, az impeachment elsősorban nem politikai kérdésekről szól. Nem arról van szó, hogy a választók, vagy a képviselők már nem bíznak az elnökben, hanem arról, hogy az elnök megszegett egy törvényt. Persze az egész eljárás átpolitizált, de merőben más, mint mondjuk a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás.
Az impeachment egy bonyolult és jól körülbástyázott eljárás, ami a képviselőház igazságügyi bizottságában indul, a vádemelésről a Kongresszus dönt. A tárgyalást magát a szenátus folytatja le, de a legfelsőbb bíróság elnöke vezeti ezeket az üléseket. Eddig összesen két elnök ellen indult impeachment, mindkettőt (Andrew Johnsont és Bill Clintont) felmentették. Richard Nixon a Watergate-botrány után nem várta meg a felelősségrevonást, hanem inkább lemondott a tisztségéről. Johnsont azzal vádolták, hogy úgy cserélte le a hadügyminiszterét, hogy azt a szenátus nem hagyta jóvá – akkoriban ezt tiltotta egy törvény. Clintont pedig az igazságszolgáltatás hátráltatásával vádolták, konkrétan azzal, hogy hazudott a Monica Lewinsky-ügyben.
Obama ellen is próbáltak már impeachmentet indítani, de ezek a kezdeményezések már az igazságügyi bizottságban, vagy még az előtt elbuktak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
