Valér
2 °C
8 °C

Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész

2010.11.26. 14:36 Módosítva: 2010-11-26 14:55:06
Schmitt Pál államfő a Legfőbb Ügyészség élére Polt Pétert jelöli, aki 2000 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot. Polt Pétert korábban is sokat támadták amiatt, hogy pártmegrendeléseket teljesít. Polt Pétert várhatóan december 6-án választja meg az országgyűlés. A nemrég módosított jogszabályok szerint a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel 9 évre választják, és a parlamentben nem lesz interpellálható, csak kérdés intézhető hozzá.

Schmitt Pál államfő pénteken elküldött levelében azt javasolta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének". A legfőbb ügyész személyéről várhatóan december 6-án dönt az országgyűlés. Megválasztásához kétharmados többségre van szükség. Polt Péter ezzel másodszor is legfőbb ügyész lehet.

Kilépett a pártból

Polt Péter 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, de nem szerzett mandátumot. Egy év múlva kilépett a pártból, miután Gönczöl Katalin mellett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották.

Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész (j) és Polt Péter volt legfőbb ügyész a Sándor-palotában
Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész (j) és Polt Péter volt legfőbb ügyész a Sándor-palotában

Tíz év szolgálat után 2000-ben váratlanul lemondott posztjáról Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, pedig még két éve lett volna mandátuma kitöltéséig. A legfőbb ügyész nem indokolta lépését. Az MDF akkor Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét javasolta a posztra, a Fidesz pedig Polt Pétert.

Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára végül Poltot jelölte, s az országgyűlés 2000. május 2-án legfőbb ügyésszé választotta. Polt jelölését az ellenzék korábbi Fidesz-tagsága és fideszes kapcsolatai miatt bírálta, illetve amiatt, hogy Polt sem vezetői, sem ügyészi tapasztalatokkal nem rendelkezett.

A Fidesz akkor azzal vágott vissza, hogy milyen alapon próbálnak elmarasztalni valakit, aki korábban belépett egy, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt demokratikus pártba, miközben Göncz Árpád az SZDSZ soraiból lett államfő, Györgyi Kálmán korábban MSZMP-tag volt, Sólyom László akkori alkotmánybírósági elnök pedig az MDF elnökségének tagja volt.

Leálltak a nyomozások

Polt Pétert ettől függetlenül visszatérően pártkatonának titulálták hivatali működése idején. Az ügyészség abban az időben több, a Fidesz előéletéhez kötődő ügyet vizsgált, s ezekben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.

A Schlett Csaba, valamint Josip Tot és Kaya Ibrahim nevéhez köthető cégfantomizálási ügyben ( Schlett Csaba 1997-ben adott el két céget csaknem 8 milliós adó, és 110 milliós Postabank-tartozással) már 2001-ben azzal zárult a rendőrségi vizsgálat, hogy nem állapítható meg bűncselekmény. Az ügy 2002-ben újra felmerült, de az ügyészség nem rendelt el vizsgálatot. Egy évvel később egy Népszabadság-cikk miatt ismét új adatok kerültek napvilágra, de 2003. decemberében a Fővárosi Főügyészség leállíttatta a rendőrségi nyomozást, mivel a gyanúban szereplő bűncselekmények már elévültek.

A 2002-ben hivatalba lépő Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkára, Keller László folyamatosan a legfőbb ügyészségbe ütközött. Bár egy Legfőbb Ügyészségi vizsgálat 2002 májusában megállapította, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és a Fidesz-kampányt, illetve az állami ünnepeket bonyolító Happy End Kft. között létrejött, közbeszerzés nélküli szerződések ugyan törvénysértőek voltak, de a jogsértések ügyészi eszközökkel nem orvosolhatók , a megállapodások viszont bíróság előtt megtámadhatók. A nyomozást a Happy End ellen 2003 szeptemberében megszüntették, mert a nyomozás adatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható és károkozás sem történt

Ugyanígy nem indult vizsgálat a Orbán Viktor miniszterelnöki útjait filmen megörökítő Ezüsthajó Kft. és az Országimázs Központ, az Orbán-kormány utolsó idejében privatizált állami gazdaságok, a Magyar Televízió vagyonvesztése vagy a Millenáris Kht. működése ügyében. Talán nem véletlen, hogy Keller László egy idő után már inkább Polt Péter ellen harcolt. Polt Pétert így nemcsak a parlamenti interpellációkban támadták (csak 2003-ban hétszer szavazták le interpellációkra adott válaszait), de Keller 2004-ben vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene mondván, hogy Polt nem tüntette fel bevallásában vadászati trófeáit.

Csak ügyek vannak

A 2006-os választások előtt ugyanakkor az ügyészség több, a kormánypártokat érintő ügyben is aktivitást mutatott. Deutsch Tamás a Szalay utcai képviselői klub állami visszabérlése miatt tett bejelentést Gyurcsány Ferenc ellen. A Legfőbb Ügyészség ugyan megállapította, hogy a visszabérlési ügyek elévültek, így végül nem nyomozást indított, de a választások előtt néhány nappal keresetet nyújtott be az Altus Rt., Gyurcsány Ferenc volt cége ellen. Épp ekkor indult ügyészségi nyomozás Demszky Gábor budapesti főpolgármester ellen is a városvezető gépjármű- és üzemanyagkártya használata ügyében.

Polt Péter mandátuma 2006-ban járt le. Távozásakor azt mondta: "nálunk nincsen politikai tartalmú ügy, csak ügyek vannak". Mint hozzátette: "legfeljebb a politikusok és a sajtó értékeli az ügyeket. Másrészt pedig az ügyészségen soha nem volt szempont az, hogy ki vagy milyen háttérrel érintett esetleg egy-egy ügyben".

Utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László államfő első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok nem támogatták. Polt Péter ezután a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. Találgatásokra adott okott 2006-ban, hogy Polt minek köszönhette azt az országgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége által elfogadott jogszabályváltoztatást, amelynek eredményeképpen "címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos" ranggal dolgozhatott tovább. Ez lényegében azt jelentette, hogy nagyrészt megtarthatta legfőbb ügyészi fizetését, amely 2006-ban bruttó 1,3 milló forint volt.

Mandátum kilenc évre

Polt Pétert most kilenc évre választhatják meg, miután az országgyűlés nemrégiben módosította az erre vonatkozó jogszabályt. Az új szabályok értelmében a legfőbb ügyész mandátuma lejártával az új legfőbb ügyész kinevezéséig hivatalában marad, biztosítva ezzel a feladat folyamatos ellátását.

Lényeges változás az is, hogy a legfőbb ügyész mostantól nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá. Bár a legfőbb ügyész a kérdésre is kötelező választ adni, a különbség az, hogy egy interpelláció el nem fogadásának lehetnek következményei. Ha a választ nem fogadja el az országgyűlés (s ez Polt Péterrel 2000-2006 között többször megtörtént), akkor az interpelláció a hatáskörrel rendelkező bizottság elé kerül, amely utólag helyesnek ítélheti a választ, elfogadhatja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ vagy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Ezt a változtatást a kormány azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság korábban megállapította: az alkotmányból fakadó tartalmi korlátai vannak annak, hogy a legfőbb ügyész köteles az interpellációra választ adni. A legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért, ezért az interpellációra adott válasza nem érinti a közjogi helyzetét, azért nem vonható felelősségre.

Életrajz 2000-ig

Polt Péter 1955. szeptember 6-án született Budapesten. 1980-ban summa cum laude minősítéssel végzett az ELTE állam- és jogtudományi karán, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát.

1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott, 1983-tól tudományos munkatársként. 1983-től az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985-től a Büntetőjogi Tanszék adjunktusa volt. 1986-95 között részmunkaidőben ügyvédként dolgozott, közben főelőadó, illetve eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumban ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében.

1988-tól a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja, 1990-től az ENSZ vezető nemzeti referense a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén, 1991-től a Szakértői Munkacsoport, s egyben az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagja. 1992-től választott tagja az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak, 1995-től tagja az Európa Tanács Korrupcióval Foglalkozó Bizottságának, 1997-től alapító tagja a Gyermekvédelmi Ombudsmanok Európai Hálózatának.