nonono

Végképp lakatlanná válik a Margitsziget

2014.08.11. 15:06
Egy hónapon belül kiürülhet a szállodával szemben álló téglaépület, amelyben a Margitsziget utolsó két lakója, egy asszony és fia él. A fővárosi gazdasági bizottság áldását adta az egyezségre, amellyel az önkormányzat kifizeti a lakást harminc éve bérlő asszonynak a lerobbant ingatlan értékének felét, cserébe kiköltöznek onnan. A fővárosnak tervei vannak az épülettel.


„Szép volt, jó volt, elég volt” - mondta az Indexnek Ágnes, a Margitsziget utolsó két lakójának egyike, aki a fővárossal kötött egyezség értelmében hamarosan végleg elhagyja fiával együtt a lakást, ahol közel harminc évig élt.

Múlt kedden, augusztus 5-én ülésezett a Fővárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottsága, itt döntöttek Ágnesék lakásáról. A bizottság jóváhagyta a "lakáshasználat rendezésére irányuló egyezséget" az önkormányzat és az asszony között. Az egyezség lényege, hogy az egykori bérlő megkapja a lakás becsült értékének a felét, cserébe 30 napon belül kiköltözik.

A Vízesésház épület 1. emelet 1/a szám alatti lakást 1986. január 2-án kapta bérbe szolgálati lakásként Ágnes, aki a Fővárosi Fürdőigazgatóság alkalmazottja, szelepkezelő volt. A szerződése határozatlan időre szólt. 25 éves fia hozzátartozói jogon lakott és lakik ma is vele a szivattyúház felső szintjén.

Ágnes egy ideig tovább tudott dolgozni azután is, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt, de a Fővárosi Fürdőigazgatóság jogutódja, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2012. szeptember 30-i hatállyal felmondta a munkaviszonyát. Így megszűnt a szolgálati jogviszonyon alapuló bérleti jogviszony is. A lakás történetét összefoglaló bizottsági előterjesztés szerint az asszony 2013. január elsejétől nem fizet se bérleti, se használati díjat, pedig ott él "életvitelszerűen".

Ágnes, akit hétfőn otthon találtunk a margitszigeti szivattyúházban, azt mondta: amikor egyik évről a másikra több mint a duplájára, 18 ezer forintról 41 ezer forintra emelték, "piaci alapúvá" tették a bérleti díjat a 40 négyzetméteres kis lakásra, azt a pénzt már nem volt hajlandó kifizetni. A borostyánnal benőtt épület kívülről nem tűnik annyira lerobbantnak, de valójában elég rossz állapotban van.



A legtöbb bajt Ágnes szerint a beázás okozza. A fővárosi előterjesztés is arról ír, hogy az épületben lévő lakások „állapota évről-évre romlik (már szinte lakhatásra alkalmatlanok, penészednek, beáznak, a falakról omlik a vakolat), mivel sem a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél, sem a Fővárosi Önkormányzatnál nem állt rendelkezésre a felújításhoz a fedezet”.

Ágnes örül neki, hogy végre elköltözhetnek innen. Nemcsak a beázással volt baj, az utóbbi években már a Margitsziget sem olyan jó szerinte, mint régen volt, rossz a közbiztonság, sok a szórakozóhely, randalíroznak. Az önkormányzattal már egy ideje tart az egyezkedés. Korábban ajánlottak neki cserelakásokat, de azokat nem fogadta el. Innen a szigetről panelba nem akart menni. Most azt tervezi, vidékre költözik, kertes házba.

A főváros az árat (a lakáshasználat pénzbeli megtérítésének összegét) kitakarta a nyilvánosságra hozott egyezségből, és Ágnes sem szerette volna megmondani a pontos összeget. Annyit tudni, hogy az ingatlan értékbecslését a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. végezte el 2014. április 4-én az önkormányzat megbízásából.

A pénz egy részét az egyezség aláírásától számított 8 napon belül átutalják. A kiköltözésre, a lakás kiürítésére innen kezdve  30 napja lesz, a pénz maradékát ezután kapja meg.

Az asszony eredetileg a becsült forgalmi érték 80 százalékát kérte, ebből lett végül 50 százalék. Az egyezség szövegéből kiderül, hogy az alkunál szempont volt az utolsó időszakban elmaradt használat díj és az önkormányzat "kiemelt" érdeke az önkormányzat "más célú hasznosítása".



Hogy pontosan mik az önkormányzat tervei az ingatlannal, nem tudni. Ezt Ágnesnek nem árulták el. A Főpolgármesteri Hivatalnál rákérdeztük, a sajtóirodától ezt a választ kaptuk: "Tekintettel arra, hogy a BGYH Zrt-nek működő szivattyúi vannak az ingatlanban, a BGYH-val történő tárgyalásokat követően válik ismertté az ingatlan hasznosításának célja."

Az biztosnak tűnik, hogy nem lakás marad. Az előterjesztés azt írja, hogy a lakásfunkció megtartása nem indokolt a felújítás jelentős költsége miatt és amiatt sem, hogy a Budapest közigazgatási területéről szóló törvény szerint "a Margitszigeten fekvő ingatlan címe lakóhelyként nem jelenthető be".

Az egyezségbe bele is írták, hogy Ágneséknek vállalniuk kell a kijelentkezést erről a lakcímről. A Margitszigeten kettő lakás van összesen, a másik is a szivattyúház felső szintjén van, az is szolgálati lakás volt, de már nem használja senki. A tavalyi népszavazáson, amikor az volt a kérdés: „egyetért-e Ön azzal, hogy a Margitsziget ne Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területéhez tartozzon?”, csak Ágnes és a fia szavazott.

Ön szerint mit kezd a főváros az épülettel?

Ha más, írja meg nekünk, mi a tippje!