Aliz
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Ökotárs: miért lőnek ágyúval verébre?

2014.09.10. 07:33 Módosítva: 2017.01.12. 13:08
Kábítószeres ügyekben szokás annyi rendőrt kivezényelni egy házkutatáshoz, mint amennyi hétfőn rajtaütött a norvég civil alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítvány irodáján. A Helsinki Bizottság jogásza szerint mindez arra utal, hogy a rendőrség a politikai játszma részévé tette az ügyet. A nyomozás közben ismeretlen tettes ellen zajlik, így a tanúként kihallgatott emberek kötelesek igazat mondani, ellentétben egy gyanúsítottal. Összefoglaltuk az ügyet.

Mi az az Ökotárs, és mivel foglalkozik?

Az Ökotárs egy 1994-ben, amerikai segítséggel létrehozott adományozó alapítvány. Fő profilja a környezet- és természetvédelmi projektek segítése, előmozdítása. A célja elérése érdekében a kezdetektől rugalmas adományozási rendszerben segítik a hazai környezet- és természetvédő mozgalom erősödését, programjait, kampányait, akcióit. Erre nemcsak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit, hanem más külföldi támogatási alapok mellett a saját alaptőkéjüket is felhasználják. Az alapítvány az alapítása óta több mint 2000 pályázatot támogatott.

Kik döntenek a pénzek elosztásáról?

Az adományozást egy többféle területről toborozott szakértőkből álló kuratórium koordinálja. A kuratórium évente értékeli az adományozási program működését, háromévente pedig külső szakértőt is bevonnak a program felülvizsgálatába. Az Ökotárs a közép-európai környezetvédelmi alapítványokat tömörítő Environmental Partnership Association (EPA) magyarországi tagszervezete. Az Ökotárs saját adományai – tehát azok, amelyeket például visszatérítendő támogatásként adnak más szervezeteknek – állami vagy piaci léptékkel mérve nem jelentősek, évi 20-50 millió forintra rúgnak összesen.

Hogyan került az Ökotárs a norvég pénzek közelébe?

Az Ökotárs három másik magyar civil szervezettel (Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Kárpátok Alapítvány) együtt egy meghívásos tenderre adott be közös pályázatot 2008-ban. A pályázatot a Norvég Finanszírozási Mechanizmus brüsszeli irodája (FMO) írta ki magyarországi szervezeteknek, hogy segítsenek a pénzek továbbosztásában. Az NCTA pénzeinek szétosztását a szervezetek a saját szakterületükön koordinálják, tehát az Ökotárs a zöld projektekért felelős, míg a kormány által kifogásolt tizenhárom, főként az emberi és a női jogok területén működő szervezettel a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet) kötött szerződést. Az NCTA kimutatása szerint a kisebb költségvetésű támogatott projektek 9,9 százaléka volt környezetvédelmi témájú 2013-ban, míg a nagy költségvetésű projekteknél nem is lehetett kifejezetten környezetvédelmi témában pályázni, csak emberi jogokkal és érdekérvényesítéssel, illetve szervezet- és közösségfejlesztéssel foglalkozó pályázatokat vártak tavaly.

Mit csinál az Ökotárs a norvég pénzekkel, és mennyi pénzről van szó?

Az Ökotárs a konzorciumi partnereivel együtt kiközvetíti a Norvégia által felajánlott pénzeket, ami összesen körülbelül 4 milliárd forint. Ez a pénz nem a pályáztatást végző alapítványoké, és nem is folyik rajtuk keresztül ez a pénz, hanem egy, az FMO által külön erre a célra létrehozott bankszámlára érkezik. Ez lényegében azt jelenti, hogy olyan összeg hűtlen kezelésével gyanúsítják az alapítványokat, amelyet gyakorlatilag nem ők kezelnek. A konzorcium tagjai ugyanakkor a menedzsment feladatainak az ellátására díjazást kapnak a norvégoktól, de ez elkülönül a pályázaton nyerteseknek juttatott összegektől.

A pályázatokat a megnyerhető felső összeghatár szerint különböző kategóriákban lehet beadni az NCTA-hoz: a kisprojektekre maximum 15-20 ezer eurót (4-6 millió forint), a közepes projektekre 50 ezer eurót (kb. 15 millió forint), a makroprojektekre pedig 70-100 ezer eurót lehet nyerni. Nem minden évben lehet minden kategóriában pályázni, 2013-ban például csak kis- és makroprojektek kaptak támogatást. Az előbbi kategóriában 105 pályázó között osztottak szét 859 210 eurót (körülbelül 278 millió forintot), az utóbbiban pedig 23 pályázó kapott összesen 2,7 millió eurót (854 millió forintot).

Miért indultak támadások a norvég civil alap ellen?

  • Januárban a magyar kormány egyoldalúan megváltoztatta a pénzek szétosztásának módját. Addig 12 programból 9-ben az állam osztotta ki a támogatásokat, de ezt a feladatot a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-re bízták, ami a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség irányítása alá tartozott, de attól szervezetileg független volt.
    A norvég állam később emiatt felfüggesztett 36 milliárd forint támogatást. Szerintük ugyanis a pénzek szétosztása így már nem átlátható. A három, civilek által szétosztott programban (Civil szervezetek támogatása, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd) továbbra is folyósították a támogatásokat.
  • Az április választások után három nappal Lázár János  a norvég külügyminiszternek írt levelében azt a vádat fogalmazta meg, hogy a civil pénzeket kiosztó Ökotárs több szálon is kötődik az LMP-hez, és a norvégok ezzel beavatkoznak a magyar belpolitikába.
  • Június 2-án Kehi-vizsgálat indult az Ökotárs ellen. A norvég kormány később a szerinte jogosulatlan vizsgálat leállításához kötötte a befagyasztott 36 milliárd forint támogatás folyósítását.
  • Július végén egy tanulmány alapján sikkasztás gyanújával indult nyomozás az Ökotárs ellen, holott a tanulmány konklúziója az volt, hogy a szervezet megfelelően működik, csak néhány, nem pénzügyi jellegű ponton javasoltak változtatásokat.
  • Szeptember 4-én a Magyar Nemzet azt írta: a Kehi feljelentést tett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység és hűtlen kezelés gyanújával, mert az Ökotárs éveken keresztül nyújtott kölcsönt civil egyesületeknek, pedig erre nem volt engedélye.

Mivel vádolják az Ökotárs képviselőit?

Őket személy szerint semmivel. A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával. Az ismeretlen tettes ellen folytatott eljárás a nyomozás szempontjából azért hasznos, mert így mindenkit tanúként hallgatnak ki, a tanúknak pedig a hamis tanúzásról szóló törvény miatt muszáj igazat mondaniuk, miközben a gyanúsított saját védelmében akár hazudhat is.

Ki az a Móra Veronika, és van-e köze valamilyen párthoz?

Móra Veronika az Ökotárs alapítvány vezetője, zöld aktivista, egyébként pedig mezőgazdasági géntechnológiákkal foglalkozó szakember.

A kilencvenes évektől kezdve idén májusig – a botrány kitörésééig – titkára volt a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságnak, ám a tagsági mandátumát a minisztérium nem hosszabbította meg. A pártpolitikához mindössze annyi köze van, hogy 2010-ben az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának LMP-s alelnöke jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába tagnak, civil szakértőként.

Milyen más szervezeteket érinthet a nyomozás?

A rendőrök a házkutatáson azokat a dokumentumokat keresték, amelyek a demokrácia és emberi jogok, illetve a női jogok kategóriában pályázó szervezetek támogatására vonatkoznak. Miután ezeket nem az Ökotárs kezelte, a nyomozók átmentek a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványhoz (Demnet), és onnan vitték el az iratokat. Az Átlátszó által közzétett jegyzőkönyv szerint épp annak a 13 szervezetnek a támogatási anyagait gyűjtötték be, amelyekről korábban a Miniszterelnökség baloldali kötődésük miatt listát állított össze.

Ezek a kormánnyal szemben kritikus hangú szervezetek a következők: TASZ (jogvédő szervezet), K-Monitor (korrupcióellenes szervezet), Transparency International (korrupcióellenes szervezet), az Átlátszó.hu-t támogató Asimov Alapítvány (oknyomozó újságírás), Roma Sajtóközpont, Krétakör Alapítvány, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Liberális Fiatalok Egyesülete, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, Patent Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szivárvány Misszió Alapítvány (melegjogok).

Miért nyomoznak ezen szervezetek ellen, ha nem ők követték el a tiltott kölcsönzést? Miért vitték el a róluk szóló iratokat?

A lefoglalási jegyzőkönyv szerint a Demnetnél egy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárásban nyomoztak, tehát nem a tiltott pénzintézeti tevékenység miatt – mondta az Indexnek Erős Barbara, a szervezet vezetője. A Demnettől a 13, a kormány szerint ellenzéki politikai tevékenységet folytató szervezettel kötött szerződéseket, a szerződések módosításait és egyéb pályázati dokumentációt vittek el. Az alapítványtól a rendőrség korábban nem kért semmilyen dokumentumot, így alkalmuk sem lett volna önként odaadni, rögtön a nyomozók jöttek érte – mondta Erős Barbara. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mit szeretne a hatóság bebizonyítani a 13 szervezet pályázati dokumentációja alapján, de feltehetően azt, hogy az ellenzéki tevékenységük miatt kaptak támogatást.

Miért kellett házkutatást tartani, és miért kellett ehhez ennyi rendőr?

A rendőrség kedd esti közleménye szerint az akcióban a házkutatási helyszíneken és rendőrség épületében dolgozó nyomozókkal együtt 43-an vettek részt, köztük a készenléti rendőrség  nyolc rendőre is. Egy közepes kábítószeres ügyben szoktak ehhez hasonló rendőri erőt kivezényelni egy házkutatáshoz, mondta az Indexnek Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság jogásza. A rendőrség az iratokat az Ökotárs esetében részben publikus forrásból beszerezheti, részben a büntetőeljárási törvény alapján kikérheti, amit az érintett szervezetek kötelesek kiadni. Nem tudni, miért volt szükség „halaszthatatlan nyomozati cselekményre”, amikor a feljelentés és a gyanúsítás ténye már napokkal ezelőtt ismert volt. Fazekas Tamás szerint ezek alapján nem alaptalan azt gondolni, hogy ezzel „a kelet-uráli megoldással” a rendőrség szándékosan akart beemelni a hatalmi, politikai térbe egy egyelőre fiktív bűncselekmény ügyében indított nyomozást. 

Bánáti János ügyvéd szerint is igencsak szokatlan ilyen ügyekben ekkora rendőri erő kivezénylése. Az ügyben erőszakos bűncselekmény gyanúja nem merült fel, holott a készenléti rendőrség feladata ilyenkor az erőszak megakadályozása lenne. Gazdasági bűncselekményeknél legfeljebb akkor vezényelnek ki nagyobb erőket, ha nagyobb cégek több száz négyzetméteres irodáját kell rövid idő átvizsgálni, ahol több száz alkalmazott dolgozik (a jegyzőkönyv szerint az Ökotárs irodája egy tárgyalóból, négy szobából, egy konyhából és egy mellékhelyiségből áll). A rendőri fellépést egyébként Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség norvég ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára is túlzónak találta, amikor erről megkérdezte a 444.hu.

Hitelezhet egy alapítvány?

A szigorúan vett szabályok szerint nem, ugyanakkor az Ökotárs alapítvány szerint itt szó sincs üzleti tevékenységről. A saját tőkével rendelkező Ökotárs átmeneti segítséget adott előfinanszírozású támogatást elnyert szervezeteknek.  Ahogy ebben a cikkben bővebben is megírtuk, sok EU-s támogatásnál a pénzt a program befejezése után kapják meg a szervezetek. Mivel a civil szervezetek nem olyan tevékenységet végeznek, amelyhez kapnának banki kölcsönt, sokan el sem tudnák végezni a munkát, ha nem jutnak visszatérítendő támogatáshoz.  Az Ökotárs tavaly összesen hét szervezetnek adott ilyen kölcsönt, 250 ezer forint és 7 millió forint közti összegben. Ezen kölcsönöket az Ökotárs az állampapíroknál szokásos kamattal adta, mivel a pénzt amúgy állampapírokban tartják. Sem a kölcsön nyújtásának gyakorisága, sem a kamat, sem a kölcsön összege nem utal arra, hogy az alapítványnak ebből anyagi haszna származna.

Volt haszna a hitelezésből az alapítványnak?

Nem származott hasznuk. Ugyanúgy jöttek volna ki, ha a pénzt egyszerűen állampapírban hagyják.

Korábbi összefoglalónkat a norvég–magyar háborúról itt olvashatja>>>