Etikai vizsgálatot kértek magukra Rezesova szakértői

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöksége úgy döntött, hogy felkéri az Etikai Bizottságot soron kívüli etikai eljárás lefolytatására a Rezesova-perből kizárt két műszaki szakértő, Kovács Miklós és Melegh Gábor ügyében.

A csütörtökön jogerős ítélettel lezárt büntetőügyből másodfokon már tavasszal kizárták az elfogultság látszata miatt Melegh Gábort, akinek a szakvéleményének jelentős szerepe volt az enyhébb elsőfokú ítéletben, sőt, véleménye annyira kedvező volt Rezesova számára, hogy a Budapest Környéki Törvényszék bírája szerint az alapján tulajdonképpen fel kellett volna menteni a vádlottat.

Fotó: Bődey János / Index

Kovács Miklóst csak néhány nappal a másodfokú ítélethirdetés előtt zárták ki, miután a bírónő húsz percen át indokolta, miért tartja Rezesova irányába elfogultnak. Azt mondta róla: „Melegh Gábor a látszatát keltette annak, hogy nem pártatlan, Kovács Miklós pedig bizonyította”.

A MISZK új közleménye szerint a kamara a jogerős ítélet utáni rendes ülésén megtárgyalta a Rezesova-ügy szakértőket érintő kérdéseit, meghallgatták a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) elnökének a tájékoztatóját is. A BISZK Melegh Gábor eljárásnak vizsgálatára már korábban eseti vizsgáló bizottságot hozott létre.

Ez a bizottság arra jutott, hogy valóban

a pártatlanság sérelmének a látszatát kelthette,

hogy Melegh Gábor az áldozatok hozzátartozóinak magánszakértői felkérését téves indoklással hárította. Ennek egyelőre annyi következménye volt, hogy a BISZK elnöksége felhívta a tagjainak figyelmét, hogy kerüljék a hasonló helyzeteket.

A másik kizárt szakértő, Kovács Miklós a közlemény szerint azt mondta a MISZK elnökségének, hogy kéri saját maga ellen az etikai eljárás megindítását, hogy tisztázhassa magát. Melegh hasonlóan nyilatkozott: ő maga szorgalmazza az ellene már megindult etikai eljárás mielőbbi befejezését, és amennyiben a szakértői, kamarai presztízs érdeke ezt kívánja, úgy ő is kéri, hogy a MISZK elnöksége indítson ellene pótlólagos etikai eljárást is. Ezek után döntött a kamara elnöksége a soron kívüli eljárások megindításáról.

A MISZK-nak október 18-án lesz a rendívüli tisztújító küldöttgyűlése. Az elnöki posztért hárman indulnak, az egyikük Melegh Gábor.

Csak amatőrnek lehet minősíteni

A kamara honlapján a közleményen kívül két másik friss írás is  megjelent a Rezesova-üggyel kapcsolatban. Az egyik Agárdi Gábor, a jelenlegi megbízott elnök, Melegh egyik riválisának írása "Az igazságügyi szakértők felelősségéről" címmel. Eszerint a kamara most feladatának érzi a tanulságok, következtetések levonását. Elismerik, hogy számos, az ügy kapcsán felmerült kérdésre a kamarának nincs megnyugtató válasza.

Az írás szerint évek óta próbálják felhívni a jogalkotó, felügyeleti szerv figyelmét a súlyos problémákra. "Csak amatőrnek lehet minősíteni azt a szervezetet, amelyik nem rendelkezik a működéséhez szükséges megfelelő jogi, logisztikai, technikai feltételekkel, hogy képes legyen ellátni például a szakértők alkalmassági, működési felügyeletét" - írja Agárdi.

Foglalkozik a korrupció kérdésével is, azt írja, "nem mentség, de elemezhető ok" a nevetségesen, méltatlanul alacsony hivatalos szakértői óradíj, amely

csábító ördögként csalja a gyenge jellemű szakértőt a törvény mezsgyéjének átlépésére.

A MISZK szeptember 12-i ülésén minisztériumi vezetők is részt vettek: Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Szekér Judit igazságügyi felügyeleti főosztályvezető. Patyi az ülésen azt mondta, hogy erősítik a szakértői működés feletti felügyeletet, kiemelten foglalkoznak majd a szakértőkre vonatkozó etikai, fegyelmi kérdések nyomon követésével, és a szakértéssel kapcsolatosan „problématérképet” készítenek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!