"Komoly eredmények vannak a KKV szektorban, támogatást évi 2-ről 16 milliárdra nőtt a foglalkoztatási támogatásban a szektor, 45 ezer munkahelyet megóvtak, 21 ezret létrehoztak, négy év alatt több mint 40 milliárd forintot kapott a szektor" – mondta Tállai. Megvannak az eredmények, a folytatásról kell beszélnünk. "Igen jó eredmény a mi térségünkben is a foglalkoztatási növekedés" – vallotta meg a KDNP-s Földi László. Biztatóak az előző évek eredményei, bízom benne, hogy a következő éveknek is meglesz a gyümölcse" – mondta. Tállai szerint a kormány célja, hogy az adófizetők száma elérje az ötmillió főt, Csehország és Portugália ebben még előttünk van, a kormány célja, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a KKV-k 500 milliárdot fognak kapni a jövőben. A közfoglalkoztatottak esetében az a cél, hogy idővel a versenyszférába mehessenek át.
Az önkormányzati választás előtt még egyszer összeül a parlament: Szijjártó Péter mától Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, vitáznak a devizahitelekről, és új tagjai lesznek az Alkotmánybíróságnak is. Az ülés első órája elég interaktívra sikerült: az Index közvetíti, hogy mi történik az ülésteremben, az ülésteremben pedig kormánypártiak az Indexet támadják. Pompás napnak ígérkezik a mai, maradjon velük! Felkészült tudósítóink: Dull Szabolcs a Parlament folyosóiról és Nyilas Gergely, aki a szerkesztőségből figyeli a vitákat és szavazásokat.
Fónagy szerint a díjcsökkentések 100 ezer forintot hagytak egy átlagos családnál, mondta Fónagy. Bangóné szerint a családok 74 százaléka nem tud 50 ezer forintot kifizetni váratlan kiadásra. Az átlagos tartozás 60 ezer forint a rezsiből adódóan, így ő nem, a parlament viszont elfogadta Fónagy válaszát.
A jobbikos Szilágyi György szerint aggályos, hogy a választás tisztaságára „a közel-keletről őrködnek”. A politikus valójában Izraelre gondolt: eszerint a választások ellátását biztosító szervereket a XIII. kerületi Csata utcában őrzik, egy olyan épületben, amely egy izraeli állampolgár tulajdonában van. Ez nemzetbiztonsági kockázat, ám válasz helyett Pintér Sándor hallgat. Szilágyi szerint a választások lebonyolításának tisztaságával szembeni aggodalmak nem alaptalanok.
A jobbikos Szilágyi a kormányfőhöz intézte a kérdést, Orbán Viktor a válasszal Pintér Sándor belügyminisztert bízta meg, aki a feladatot Kontrát Károlyra ruházta át. Az államtitkár szerint a Belügyminisztérium nem hallgat, írásban is kimerítően válaszolt Szilágyi felvetéseire. "Még egyszer elmondom: a választási rendszert üzemeltető, ellátó szervereket a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala biztosítja. A választási szerverek a magyar állam tulajdonában lévő épületben vannak, nem pedig a XIII. kerületi Csata utcában. A biztonsági előírásoknak eleget tettünk, az ön információi nem felelnek meg a valóságnak" – zárta rövidre Kontrát. Szilágyi szerint választ írásban sem kapott érdemben, nem tudni, hol vannak akkor a szerverek, így a választ ő nem fogadta el.
Az MSZP-s képviselő azonnali kérdésével inkább megvárja az MNB elnökét, így a Matolcsy György helyett kijelölt válaszadót nem fogadta el.
Novák Előd kérdést intézett volna a kormányfőhöz, Zoltai Gusztáv kinevezésével kapcsolatban, azt kifogásolva, hogy " Martonyi János után egy újabb III/II-es múltú" személy kapott lehetőséget a kormányban. Orbán Viktor Semjén Zsoltot bízta meg a válaszadással, de a jobbikos politikus inkább megvárja a kormányfőt.
Hogy éli túl az almaágazat a példátlan válsághelyzetet – kérdezte a jobbikos Apáti István. "Amikor 30 forint alatt volt a léalma felvásárlási ára, akkor a MAGOSZ tüntetett. Most tíz forint, mindenki hallgat, Úgy látszik, a MAGOSZ csak akkor tüntet, ha a Fidesz ellenzékben van" – vetette fel, kifogásolva, hogy a kormány nem tett lépést az almatermelők védelmében.
Nagy István államtitkár szerint azonban van támogatási rendszer. "A korábbi almaválság idején a másik kormány egymilliárdos támogatást tudott nyújtani, a mostani 3 milliárddal támogatja az ágazatot" – vette elő az elmúltnyolcévet Nagy. A kormány szerinte nem szalasztotta el az EU-s támogatási módokat. "226 termelő adott be igénylést, míg a lengyel gazdáknál mindenki beadta az igényt. Az EU ezután látta, hogy az a kifizetési mód, amely az embargó okozta kár fedezésére szolgál, az nem fog működni. Az EU-s keret újra indul lengyel gazdák becstelensége miatt." Apáti szerint azonban nem a lengyelekre kéne kenni a magyar kormány tétlensége miatti felelősséget.
Apáti István szerint az államtitkár felkészületlen.
Az offshore hátterű cégek pályázati lehetőségéről kérdezett Sallai R. Benedek, a miniszterelnökséget vezet miniszter erre is válaszol. "44 ezer magyar vállalkolzás nyert az EU-s pályázati rendszerben 2007 és 2013 között" – mondta Lázár János. Akivel szemben felmerült az offshore gyanú, azokkal szemben elindult az eljárás. Akár visszafizetésre is sor kerülhet, és a következő hét évre kitilthatók ezek a vállalkozások. LMP-s politikus szerint nincs ennek nyoma, hiszen Lázár Kecskeméten is avatott konzervgyárat, aminek társtulajdonosa belize-i hátterű.
A pályázati pénzeket a költségvetés még nem láthatja, arra a vizsgálatok nyomán – ha megállapítják a visszaéléseket – legfeljebb egy év múlva kerülhet sor, az Európai Bizottságon keresztül.
A Fidesz regionális vezetőjéhez, Bánki Erikhez köthető cégről kérdez Harangozó Gábor. Az MSZP-s politikus szerint hangfelvétel igazolja, hogy a siófoki kórházépítés elhúzódása a Bánki Erik érdeke volt. „Meddig tűri a mutyit Siófokon?" – kérdezte Lázár Jánost Harangozó.
"Ha nem teszi meg a feljelentést, akkor valóban helyes, hogy hozzám fordul ,hiszen EU-s pénzek felhasználásáról van szó. Ha nem bűcselekmény, akkor érdemes az érintettekkel szóba elegyedni, megtdni, hogy volt-e ilyen zagyválás" – mondta Lázár, aki szerint komoly fejtörést és gondot okoz a miniszterelnökségnek, hogy sikerüljön az összes folyamatban lévő kórházfejlesztéseket befejezni 2015. december 31-ig. "Nem tudok visszaélésekről, szívesen rendelek el soron kívül vizsgálatot, ezt időközben meg is tettem, de ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor önnek is büntetőfeljelentést kellene tennie."
"Unikális megoldás helyett csak 2016-ig ígéri a kormány a devizahitelesek teljes rendezését" – neheztelt a kormányra Z. Kárpát Dániel. A Jobbik képviselője is az ellopott cucc visszaviteléhez hasonlítja a kormány rendezését, csak tévé helyett hifit mondott. Tállai szerint van eredmény a rendezésben, még ha a képviselő kevesli is. "Ön is tudja, hogy a parlament előtt van és ma szavazunk az elszámoltatási törvényről" – mondta az államtitkár. A súlyos társadalmi problémának többféle gazdasági, jogi, a bankszektort és több millió embert érintő megoldása van, ami lépésről lépésre érhető el. Egyszer a végére fogunk jutni – ígérte Tállai, akinek felszólalását a mellébeszélés csúcsának nevezte. Z. Kárpáti szerint a lopott holmi egy része marad a bankoknál, aki elveszítette a lakását, az már nem kap jóvátételt, ezért a Jobbik újra összehívja a devizakerekesztalt. A kormányt is, hogy két év után először nézzenek a szemükbe azoknak, akiknek elszámolással tartóznak. Tállai szerint Z. Kárpáti beszél mellé és politikailag jól megélt a devizahitelesekből, és kénytelen lesz belátni, hogy ezt a terméket le kell vennie a Jobbiknak, mert a kormány rendezi a kérdést.
"3,1 tized százalékkal nőt ta foglalkoztatottság Magyarországon, élen jár ezzel az EU-ban" – mondta a Földi László, a KDNP képviselője. "Vajon a gyed extra programnak köszönhetők az EU-s szinten is figyelemreméltó mutatók?" – kérdezte belemenősen Tállai Andrástól.
"Komoly eredmények vannak a KKV szektorban, támogatást évi 2-ről 16 milliárdra nőtt a foglalkoztatási támogatásban a szektor, 45 ezer munkahelyet megóvtak, 21 ezret létrehoztak, négy év alatt több mint 40 milliárd forintot kapott a szektor" – mondta Tállai. Megvannak az eredmények, a folytatásról kell beszélnünk. "Igen jó eredmény a mi térségünkben is a foglalkoztatási növekedés" – vallotta meg a KDNP-s Földi László. Biztatóak az előző évek eredményei, bízom benne, hogy a következő éveknek is meglesz a gyümölcse" – mondta. Tállai szerint a kormány célja, hogy az adófizetők száma elérje az ötmillió főt, Csehország és Portugália ebben még előttünk van, a kormány célja, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a KKV-k 500 milliárdot fognak kapni a jövőben. A közfoglalkoztatottak esetében az a cél, hogy idővel a versenyszférába mehessenek át.
Ikotity István az LMP képviselője az egykori Kishantosért szólalt fel. "A 452 hektárból 250-et lepermeteztek és leműtrágyáztak, így magas szintű minősítést vesztett el. Biogazdálkodást vállaltak az új gazdák a területre, mikor bontják fel a szerződéseket?" – kérdezte.
Nagy István államtitkár szerint az ökogazdálkodás legnagyobb szövetségese a földművelésügyi minisztérium. Kishantos esetében sok valótlanságot szoktak állítani. Nézze meg mindazt a jövőt, amit a kormány elképzelt, mindazt jó példát, amit nyújtanak a gazdálkodók – mondta Nagy. Ikotity szerint az új szerződők azt a kötelezettséget sem tartották be, amely szerint biogazdálkodást folytatnak egy évig. Nem tettek ennek eleget, tehát kérdésem továbbra is, mikor bontják fel a szerződéseket. "Valótlanságot állít, aki vegyszerezéssel vádolja a kishantosi gazdálkodókat" – mondta Nagy.
Az ingyenes HPV-oltásról szólt Lukács László György. A jobbikos képviselő szerint a gyors és heves reakciók mutatják, hogy a hirtelen és a nyilvánosságot kizáró, kampányízű trükk bizalmatlanságot szült az oltás ingyenes lehetőségének felvetése. A kormány így lehetőséget sem adott a szakmai és tudományos. társadalmi vitának a bevezetés előtt, amely után minden szülő megalapozottan tudott volna dönteni. Az ilyen kampánycélú, 1,7 milliárd forintos kapkodás nem használ. "Direkt vagy gondatlanságból szúrták el az oltás társadalmi megítélését?" – kérdezte Lukács.
Rétvári Bence szerint sokan kérték az oltás beadását, amely a lányoknak 7. osztálytól ajánlott. Fontos megszerezni a védettséget, mondta az államtitkár, megjegyezve,hogy az érintett szülők 83 százaléka támogatja a beoltást, tehát nincs társadalmi bizalmatlanság a HPV elleni oltással szemben. Ez az oltás már minden magyar 12 éves iskoláslánynak beadható, így 93 százalékban biztosítható, hogy évtizedekkel később ne alakuljanak ki a veszélyes betegségek. Lukács szerint csak kampánytrükkről van szó, a szülők igenis bizalmatlanok. Úgy tűnik, Lukács amúgy támogatná az oltást, mert szerinte a kormány egy hasznos dolgot is képes volt elmaszatolni. Rétvári szerint azonban Lukács kétszer is elszalasztotta a lehetőséget, hogy kiálljon a méhnyakrák elleni oltásért. Többéves programról van szó, az államtitkár szerint ezért is felesleges kampányelemet keresni benne.
Sallai R. Benedek az iránt érdeklődött, hogy ki fizeti meg a játszótereket érintő botrány kárait. Az EU-s pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket nem tudja megakadályozni a kormány – mondta a ma már harmadszor felszólaló LMP-s képviselő. "Ki a felelős azért, hogy a korábbi rendszerekben is észrevett túlszámlázásoknál nem történtek lépések? Az MVH vezetőjének hirtelen lemondása nincs összefüggésben a történtekkel? Aggódva látjuk, hogy az európai megítélése Magyarországnak, ha nem tárja fel az EU-s pénzek visszaélésének hátterét."
Lázár szerint valóban sok a gyanús ügylet a játszótérépítések kapcsán. Sok önkormányzat a vidéki fejélesztési rendszereken keresztül többlettámogatást igényelt tanácsadó segítségével, és a kivitelező visszajuttatott pénzeket a tanácsadónak és az önkormányzatnak. Ez a gyakorlat bukott meg az EU vizsgálata kapcsán, amely nyomán az EU Bizottságának vissza kell kérnie a teljes támogatási pénzt, ami 1,3 milliárd forint. "A belügyminisztérium önkormányzati alapjából ki kell segíteni azokat az önkormányzatokat, akik nem tudnák visszafizetni" – mondta Lázár, aki szerint meg kell vizsgálni a számonkérést is.
Szijjártó Péter Gyopáros Alpárnak válaszol a csornai napelemgyárról. "Minél több csúcstechnológiás kutatásfejlesztési és innovációs kapacitást kell vonzanunk Magyarországra. Szeretnénk elérni, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya a teljes energiafelhasználásban meghaladja a 14 százalékot." A kormány egymilliárd forinttal támogatja a 212 új munkahelyet teremtő gyárat, amely még kétmilliárd forint pályázati lehetőséghez is jut. Hasonló hatékonyságú napelemet állítólag csak egy japán gyár tud gyártani. A gyártás 2015 második felében kezdődhet meg – mondta Szijjártó.
Szél Bernadett azt kérdezte, miért vett részt Pröhle Gergely azon a a moszkvai konferencián, amelyen orosz milliárdosok is jelen voltak, akiket érint az EU-szankció. Pröhle nem politikai szereplő, noha a magyar kormány helyettes államtitkára. Nem aggályos-e, hogy olyan konferencián vett részt, amelyen EU-s szankciók alá vont orosz szélsőségesek és oligarchák is jelen voltak?
Rétvári Bence szerint az orosz demográfiai intézet meghívására jelent meg Pröhle, nem politikusként. A konferencia nem volt titkos, hiszen a helyettes államtitkár nyilatkozott is, egyébként is számos amerikai, afrikai intézet képviselője vett részt, és nyilatkozott a Vatikán képviselője mellett az orosz muzulmánokat képviselő mufti, de Berl Lazar orosz főrabbi és Kirill pátriárka is.
– kérte Lázártól a szocialista képviselő, az RTL Klubot különösen sújtó reklámadója kapcsán. "Nem tudom, hogy fogadott vagy fogadatlan prókátora az RTL Klubnak, amelynek érdekében szólalt fel a parlamentben. Hogy ez növeli vagy csökkenti az RTL Klub ázsióját, azt döntsék el a nézők" – mondta Lázár János. A miniszter szerint Magyarország 2012 után, a kormány teljesen tudatos döntése alapján a különadókra tért át, "az általános népnyúzás helyett". A bankadó és a telekomadó átment az EU szűrőjén is – mondta a miniszterelnökség vezetője. Az RTL Klub gazdasági megfontolás miatt került be a körbe. A cég Lázár szerint ugyanis eddig éveken át szakszerűen – jó ügyvédek segítségével – elkerülte a magyar adófizetési szabályokat.
Egymillió család vált kiszolgáltatottá a bankokkal szemben a devizahitelek miatt – mondta Völner Pál. A Fidesz képviselője szerint az elmúlt négy évben ezermilliárd forinttal csökkent a devizaalapú lakáshitelek állománya. "Igazságot szolgáltatunk 1,3 millió magyar családnak" – mondta a politikus.
"Völnert hallgatva ha már ilyen magabiztosan állítja, hogy 2010 óta dolgoztak a csökkentésen, akkor kérdés, mit csináltak valójában? Miért most kerülnek ezek a törvények a ház elé? Miért nem legalább júliusban ez jelent meg a ház előtt? Mert kampány van" – mondta Schiffer, aki szerint aggályos, hogy a forintosításról még mindig nincsen szó és a jövőben is lehetséges ilyen ügyleteket kötni. Megszavazzuk a csomagot, mert négy év késéssel bár, de történik valami a családokért – mondta Schiffer. "Mielőtt bekapcsolják a bull shit generátort, jelezzük, nem a bankok miatt aggódunk a meghirdetendő kétéves kamatmoratórium kapcsán, hanem a hitelpiac kiszáradásáért" – mondta az LMP frakcióvezetője. Szerinte elvárható lenne, hogy "amikor a kormány idehoz a ház elé egy javaslatot kamatmoratóriumról, akkor arra is kéne válaszolni, hogyan jutnak hitelhez majd a KKV-k. Hitel nélkül nincsen fejlődés."
Az LMP társelnöke azt is nehezményezi, hogy a kormány nem biztosította, hogy a devizahitelekből támadó adósságot ne lehessen faktorálni, noha azt, hogy a bankok kétes hátterű cégekre ruházhassák át a tartozást, azt mindenképp el kellene kerülni.
A Jobbik szerint keveset engednek el a nagy hitelből, és az elszámoltatás lényegében a már emlegetett lopott holmis példát jelenti. A bankok loptak a családoktól, mégis elég a törvény szerint az,hogy a lopott holmi egy részét visszaadja – mondta Z. Kárpáti Dániel.
"Elképesztő, hogy a Fidesz most is mellébeszél a probléma lényege kapcsán. Az ugyanis a gyenge forintból fakad" – mondta Burány Sándor. Az MSZP politikusa támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, de jelezte: Orbán Viktpor gazdaság- és Matolcsy György pénzügypolitikája tönkretette a forintot. A kormány erős forinttal vette át az országot. Az igazi probléma a gyenge forint, ezért emelkedett soha nem látott magasságba a törlesztőrészlet – mondta Burány, aki szintén a forintosítás mellett száll síkra, de erős és nem gyenge árfolyamon. "Ezt a forintárfolyamot a pazarló módon költekező jegybank pénzügypolitikája és Orbán Viktor kiszámíthatatlan, és befektetésellenes gazdaságpolitikája" – mondta Burány, aki csatlakozott Schifferhez, a pénzügyi stabilitás veszélyét látva a kamatmoratóriumban.
2001-ben Orbán, Matolcsy és Járai alatt vált lehetővé a devizahitel – emlékeztetett Gúr Nándor. Az MSZP politikusa a 2010-es árfolyamokat idézte fel: svájci frank 185 forint, euró 265 forint. A gyengülő árfolyam 30-70 százalékos többletterhet rótt a hitelt felvevőkre – mondta Gúr, aki szerint a forintosítás azonnaliságát kellene biztosítani.
A szavazásra később kerül sor, de bizonyos, hogy minden frakció támogatni fogja.