Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem fejhetik tovább a médiát a rendőrök

meme
2014.09.24. 10:23
Évekig százezreket szakíthattak a rendőrök, ha beperelték a róluk felismerhető felvételeket közlő lapokat, csatornákat. Az elképesztő gyakorlatot két éve még a Kúria is szentesítette, egy a bíróságokra nézve azóta kötelező döntéssel. A legközelebbi ország, ahol hasonló a gyakorlat, Azerbajdzsán. Az Alkotmánybíróság (AB) mai döntése azonban véget vetett az őrületnek.
  • Ma kihirdetett határozatában az AB a sajtószabadság érvényesülését a személyiségi jogok védelme elé helyezve megsemmisített egy, a rendőröknek kedvező jogerős ítéletet. A négy rendőr – rengeteg korábbi, szintén pernyertes társukhoz hasonlóan – azt sérelmezte, hogy a média (a konkrét esetben az Index) a beleegyezésük nélkül közölt róluk felismerhető fényképeket.
  • Többé egy rendőr se perelhet pusztán azért, mert felismerhető egy sajtófotón: az AB döntése miatt a per bukásra lenne ítélve.
  • Vagyis mostantól nem kell kitakarni vagy kimaszkolni a sajtófotókon, videókon a rendőrök arcát.
  • Nagy lépés ez az Indexnek és a többi lapnak, mert nem kell többé érdemtelen kártérítéseket fizetniük, de még sokkal nagyobb a magyar sajtószabadság ügyének.
  • Az AB döntése jelentős presztízsveszteséget jelent a kialakult gyakorlatot adatvédelmi biztosként egy 2007-es állásfoglalásával megalapozó Péterfalvi Attilának és az azt 2013-ban jogegységi döntéssel szentesítő Kúriának.

Alkalmi keresetkiegészítés vagy jogos kártérítés?

2011 tavaszán az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósított: a részt vevő tűzoltók és rendőrök egészen a Parlament főlépcsőjéig vonultak előre, füstbe borítva a Kossuth teret, az elmaradt járandóságaik és az új, sérelmes nyugdíjszabályok miatt tiltakozva.

A cikkhez készült fotók között kettő olyan is volt, melyen a rendezvényt biztosító, szolgálatot teljesítő rendőrök felismerték magukat. Azt tették, amit 2007 óta sok tucat kollégájuk: arra hivatkozva hogy nem közszereplők, pert indítottak, mivel szerintük sérült a személyiségi joguk, amikor felismerhető felvételt jelentettünk meg róluk az engedélyük nélkül. 

Garamvölgyi László volt ORFK-szóvivő a rendőrök pereskedési kedvét arra vezette vissza, hogy sok olyan, vidéken élő rendőr szolgál Budapesten, akik otthon nem szeretik bevallani, hogy mit dolgoznak a fővárosban, és ezért lépnek fel az arcukat megmutató sajtótermékek ellen.

Külön iparág alapult rá

A jogász körökben bevett vélekedés szerint az ilyen ügyek bírósági megítélésében az adatvédelmi ombudsman Péterfalvi Attila 2007-es állásfoglalása jelentette a fordulópontot, mely szerint a rendőr nem közszereplő, a képmását nem lehet közölni a beleegyezése nélkül. Ekkortól egyes ügyvédi irodák külön „üzletet” alapoztak arra, hogy megkeressék a sajtóban megjelenő felvételeken beazonosítható rendőröket, és a biztos kártérítés reményében rávegyék őket a perindításra.

Ahogy az előző években soktucatnyi kollégájuk, az Indexet perlő rendőrök is sikerrel jártak: az eljáró bíróságok első fokon, majd jogerősen is megállapították a jogsértést.  A fotókat kénytelenek voltunk eltávolítani a képgalériából, ám a dolog inkább a pénzről szólt: a rendőröket képviselő  ügyvédi iroda a már bevált koreográfia szerint peren kívül próbált a jogsértésre alapozva kártérítést kialkudni.

Az ilyen ügyekben a szokásos tarifa az Index ügyvédje, Bodolai László szerint 100 és 400 ezer forint között mozgott. Ha nem sikerült megegyezni, kártérítési per következett, ahol előbb-utóbb jelentős summa ütötte a rendőrök markát. Igaz, az utóbbi időben az összeg jelentősen csökkent, a bíróságok igyekeztek visszanyesni a túlzott kárigényeket.

Egyet előre, tízet hátra

Hét év alatt egyetlen eset volt, amikor egy bíróság – a Pécsi Ítélőtábla – másképp döntött, nem tartva szükségesnek a rendőr arcának kitakarását. Csakhogy nem sokkal később, 2012 novemberében  a Kúria az ilyen ügyekben ítélkező bíróságok számára kötelezően követendő jogegységi döntést hozott. Ebben kimondták, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr nem közszereplő, a róla készített, őt beazonosító kép- vagy hangfelvétel csak az engedélyével közölhető. Vagyis az engedélye nélkül csak olyan fotót lehet publikálni, amin ki van takarva az arca.

Innentől nem volt apelláta: bár az ítéletek addig is nekik kedveztek, a rendőrök ezzel olyan adut kaptak a kezükbe, ami eleve eldöntötte az összes ilyen per kimenetelét. A kialakult helyzet abszurditását jelzi, hogy az Index ügyvédje még olyan esetre is emlékszik, amikor a bíró a jogsértés súlyosságának mérlegelésekor, illetve megállapításakor még azt is figyelembe vette, hogy a mozgókép sajátosságai miatt a videón egy másodpercig látszó rendőrt fizikailag 24 képkocka örökítette meg.

A rögzült ítélkezési gyakorlat a médiát más országokban elképzelhetetlen fokú óvatosságra kényszerítette. Az alábbi videó jól illusztrálja a helyzetet:

A sajtót képviselő ügyvédek és az ügyben beadványok sorát író jogvédők érveit a bíróságok lesöpörték. Pedig azok egyáltalán nem voltak nyakatekertek, csak teljesen másképp közelítettek a kérdéshez.

Közszereplő, egyén vagy az állam képviselője a rendőr?

Nem azzal a polgári jogi kérdéssel foglalkoztak, hogy közszereplő-e a szolgálatban lévő rendőr. Azt hangsúlyozták, hogy az intézkedő rendőr például a politikai demonstrációkon nem mint egyén, hanem mint az állam közhatalmat gyakorló képviselője van jelen, ezért az állampolgároknak joguk van tájékozódni a tevékenységéről. Ebben a szemléletben az egyén joga, hogy kikényszeríthesse az államtól a hatalomgyakorláshoz kapcsolódók személyével és tevékenységével összefüggő információkat.

Egyebek mellett épp azért élvez kiemelt alkotmányos védelmet a közügyek vitathatóságát biztosító sajtószabadság, hogy a polgárok e joga ne csorbuljon: a rendőr és a média konfliktusában a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az alkotmányos szempontot – érvelt a kitakart rendőrfotók ellentábora.

Elismerték, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr képmása személyes adat, ám nézetük szerint intézkedés közben az arcképük elválaszthatatlanul összefügg a közhatalom gyakorlásával, ezért közérdekből nyilvános, és a közlése nem vonhat maga után polgári felelősséget. Kivéve persze, ha a közlés öncélú és sérti a rendőr emberi méltóságát.

Ezeket az érveket a bíróságok nem méltányolták, ezért miután az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, az Index 2013-ban a fenti érvelésen alapuló panasszal fordult az AB-hoz.

Vége a kamupereknek

Ma kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság lapunknak és a beadványt ügyvédként megfogalmazó Majtényi László volt adatvédelmi biztosnak adott igazat. Az Alkotmány és a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek áttekintése és értékelése alapján az AB a következőket szögezte le: 

  • A rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés az esemény fontossága vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából a nyilvánosságra tartozó közügynek minősül.
  • Nem lehet közölni az emberi méltóságot sértő, például a sérült rendőr szenvedését bemutató felvételt. 
  • Ha a képen csak egyetlen személy látható, egyedileg kell mérlegelni, hogy a felvétel közlése valóban közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak számít-e.

Különvélemények

Az AB elnöke, Paczolay Péter által jegyzett határozattal három alkotmánybíró nem értett egyet. Dienes-Oehm Egon (Balsai István által is osztott) véleménye szerint a határozat indoklása „ténybírósági feladatokat is ellátva és megalapozatlanul részesíti előnyben a véleménynyilvánítás, sajtó- és szólásszabadság jogát a személyes adatok védelmével szemben”, ezért a jogerős ítéletet kellett volna helyben hagyni.

Ugyanerre a következtetésre jutott Pokol Béla is, aki szerint a rendőrök azonosító számának láthatósága szükség esetén elég biztosíték a felelősségre vonásukhoz, viszont az arcképük nyilvánosságra hozatala sérti a magánszférájukat, ezért a fotók kimaszkolását tartja a jó és alkotmányos kompromisszumnak.

Majtényi: Fontos győzelem

Az AB döntését fontos győzelemnek nevezte az Index indítványában közreműködő  Majtényi László alkotmányjogász. Mint mondta, a rendőr nem lehet „arc nélküli lovag”, a 2006-os események, amikor az erőszakoskodó, maszkos rendőröknek furcsa mód még az azonosító jelvényük is „elveszett”, szerinte pontosan azt mutatták meg, hogy milyen veszélyes, ha a rendőr beazonosíthatatlan. Ha a rendőrök tudják, hogy az intézkedésükről készült sajtófotókon arccal fognak szerepelni, az önmagában önmérsékletre sarkallja őket, aminek a jövőre nézve óriási a jelentősége.

Mit lép a Kúria?

Az AB döntésének az Index konkrét ügyén és a Majtényi által elmondottakon túl fontos következménye az is, hogy bezárja a kaput a róluk felismerhető felvételt publikáló lapokat százezrekért perlő rendőrök előtt. Hiába hozott ugyanis a Kúria ezzel ellentétes döntést, az AB döntése mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelező. Amennyiben mégis újabb, a sajtót elmarasztaló ítélet születne, azzal ugyanúgy az esetjogi, azaz precedensalapon dolgozó Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, ahogy most az Index tette. 

A rendőri képmások problémájának érdekessége, hogy az Index ügyén alapuló beadványt, amit Bodrogi Bea médiajogász készített, épp a múlt héten fogadta be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is. Ennek sorsa feltehetően azon is múlik, hogy mit lép a Kúria az AB mai döntése nyomán, visszavonják-e a 2012-es jogegységi határozatot.