A gólyatábori programok is hozzájárulhattak a szexuális erőszakhoz az ELTE ÁJK dékánja szerint

Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) dékánja a vs.hu-nak adott interjújában arról beszélt, egy tucatnyi embernek biztosan tudnia kellett arról, hogy 2013-ban az ÁJK gólyatáborában szexuális erőszakot követtek el.

Az áldozat korábban az Indexen mesélt arról, hogy mit élt át, és hogy a hallgatói önkormányzat (HÖK) vezetői hogyan tussolták el a bűncselekményt.

Az ELTE ÁJK dékánja az interjúban elmondja, hogy az egyetem az intézmény megjelölése nélkül megírt történetből gyorsan magára ismert, a HÖK képviselői pedig megerősítették neki, hogy pletyka szinten hallottak korábban a szexuális erőszakról. Az egyetemi vizsgálat során mindenki, akit meghallgattak, ugyanazt a személyt nevezte meg elkövetőként:

Beszéltem a tavalyi tábor szervezőivel, akik visszanézték a felvételeket, és ennek alapján ők azonosították a feltételezett elkövetőt. Beszéltem azzal, akihez a lány átszaladt, és olyanokkal is, akiknek másnap elmesélte, mi történt. Közvetlen információk is vannak arról, hogy a cselekmény vélhetően megtörtént. 

Hogy az erőszakoló ellen tudnak-e eljárást indítani, azt még vizsgálják, de öt szervezővel szemben, akik biztosan tudtak a bűncselekményről és azt a kari vezetés elől elhallgatták, már megindították a fegyelmi eljárást. A dékán szerint ebben az esetben nem számít az elévülés, ugyanis nem a konkrét cselekmény, hanem a méltatlan magatartásuk miatt kezdeményezte a HÖK-ösök elleni fegyelmiket.

Jogi következményei a bűncselekménynek akkor lehetnek, ha bizonyítható, hogy a sértett védekezésre képtelen állapotának kihasználásával történt az erőszak, tehát hogy valamilyen droggal elkábították. Király Miklós szerint az áldozat – akivel az egyetem vezetése egyébként beszélt azóta – erről számolt be, azonban az egyéb beszámolók „nem szolgáltattak további bizonyosságot erről″. (Ahogy múlt heti cikkünkben is írtuk, a ginázást nagyon nehéz bizonyítani.)

Király azt mondja, nem fontolgatta a lemondását, mert a gólyatábori erőszakokért a felelősség nem az egyetem vezetését, hanem a táborokat szervező autonóm módon működő HÖK-öket terheli. A dékán azt is megindokolta, miért tiltotta be az ÁJK-n a gólyatáborokat:

Azért, mert a meghallgatásokon nyilvánvaló lett számomra, hogy ott olyan programok folynak, amelyek hozzájárulhattak a cselekmény elkövetéséhez. Valóban volt olyan állomás, ahol a résztvevők több körben is kvázi kötelező jelleggel ittak. Az alkoholfogyasztás és a szexualitás furcsa rítusokban keveredett egymással, ami alkalmas volt a gátlások jelentős feloldására. (...) Négygyermekes családapaként is végig kellett gondolnom, hogy a novemberi nyílt napon ki tudok-e állni a diákok és a szülők elé, és azt mondani, hogy gyertek erre a karra és a gólyatáborba, remek lesz, biztos nem lesz semmi probléma.

Király azt is elismeri, a szexuális erőszak nyilvánosságra kerülése után máshogyan hangzik már az a nőalázó dalszöveg is, mely miatt még szeptember elején felfüggesztették az ÁJK hallgatói önkormányzatát és az instruktori köröket is betiltották. A dékán szerint ez a dal vállalhatatlan.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!