Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A szegények kiszorulnak az egyetemekről

2014.12.01. 09:08

Szakmai egyeztetés nélkül, rendeletben döntött a kormány arról, hogy 2020-tól kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. „Ha ennyire szigorítják a feltételeket, akkor sokkal kevesebb diák lép a felsőoktatásba, és akiknek ez sikerül, a jobb helyzetű családok gyermekei lesznek” – írta a Népszabadság. A lap szerint egyértelmű, hogy a cél a hátrányos helyzetűek kiszorítása a felsőoktatásból. Ezt erősíti, hogy a a kormány csökkenti az érettségit adó középiskolai helyek számát és megnehezíti a nyelviskolák működését, amelyek nélkül – pusztán a közép iskolai tananyaggal – nem feltétlenül lehet eljutni egy középfokú nyelvvizsgáig.

Ahhoz, hogy valaki nagy eséllyel jó minősítésű emelt szintű érettségit tegyen és az érettségire már középfokúja legyen, a legbiztosabb feltételeket a tagozatos szerkezetváltó és a kétnyelvű iskolák biztosítják. Aki ezeken kívül jár középiskolába csak fizetett különórákkal tud majd megfelelni a felvételihez előírt feltételeknek, amit viszont csak a jobb módúak gyermekei engedhetnek meg maguknak. Így válhat a felsőoktatás a kevesek kiváltságává.

Szép szavak Brüsszel kedvéért

Pedig Palkovics László felsőoktatási államtitkár mindennek az ellenkezője mellett foglalt állást. Szakmai egyeztetést ígért a felsőoktatási stratégia kidolgozásához és fontosnak tartotta az egyetemi képzés kiszélesítését.

Utóbbi benne van a felsőoktatást érintő stratégiai tervekben, ám – az ezzel ellentétes gyakorlat alapján – vélhetően csak azért, hogy szóban megfeleljen a diplomások számának növelését előíró brüsszeli célkitűzésnek, amelyet a Magyarország által aláírt Partnerségi Megállapodás is tartalmaz.

A cikkben nyilatkozó Radó Péter oktatásszociológus szerint a megvalósuló hazai törekvések mögött szocilis alapű szűrés szándéka és egy régi felsőoktatási felfogás húzódik meg, amely szerint akkor lesz minőségi a felsőoktatás, ha oda csak a legjobbak szűk köre jut be. Ez azonban mentesíti a felsőoktatási intézményeket attól, hogy alkalmazkodjanak a felvettek tudásához, így végső soron a felsőoktatás minőségének rombolásához vezet.