Nyílt levélben válaszoltak az igazgatók az EMMI-nek

A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a beígért emelés 60 százalékát kapták meg pedagógusok, a maradék 40 százalékot négy évre elosztva ígérte nekik az EMMI. Ettől független ígéret volt az, hogy az alapilletményt a mindenkori minimálbérhez kötik, így azzal együtt nőni fognak a tanárok bérei. A minimálbérhez rögzítés eltörléséről az Index írt elsőként, a törvényjavaslatról hétfőn szavaz az Országgyűlés.

Érdekes módon a pedagógusok nyílt levele a minimálbérhez kötésről, a minisztérium erre válaszul kiadott közleménye a maradék 40 százalékról szólt. Válaszában az EMMI a minimálbér kérdésének tisztázása helyett azt írta, hogy a bérek egyébként nőni fognak.

Az igazgatók mindkét nyílt levelét aláírta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója.

A nyílt levelet változtatás nélkül közöljük:

Alulírottak, neves magyarországi középiskolák igazgatói a pedagógus-társadalom nevében továbbra is azt kérdezzük a kormánytól, miért kell ismét módosítani a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvényt, amely hosszú távra garantálta volna a pedagógusok méltó társadalmi elismerését?

Az EMMI közleménye szerint a költségvetésben szerepel a pedagógus-béremelés fedezete. A közlemény azonban sajnálatos módon arra nem tér ki, hogy az ígéretekhez képest elmarad a 2015. január 1-től esedékes általános béremelés, ha eltörlik a pedagógusbérek minimálbérhez való igazítását. A 2012-ben hatályba lépett köznevelési törvény a pedagógusoknak 2013. szeptember 1-jétől jelentős béremelést helyezett kilátásba. A törvény a garantált illetményt az ún. illetményalap százalékában határozta meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180%-a, egyetemi végzettség esetén a 200%-a lett volna.

Ezzel szemben még a bevezetés előtt módosították a törvényt, a béremelést több lépcsőben kezdték megvalósítani, így a pedagógusok bére még 2016-ban sem éri el azt, amit eredetileg 2013-ra ígértek. Most pedig a minimálbérhez való igazítás szűnne meg, ezzel az eredeti ígéretekhez képest tovább romlik a helyzet. Annak ellenére, hogy a hírek szerint a gazdaság egyre jobban teljesít. Annak ellenére, hogy a pedagógusok bére elmarad a diplomás átlagtól. Annak ellenére, hogy a csekély társadalmi megbecsülés miatt egyre kevesebb tehetséges fiatal választja a pedagógus pályát. Annak ellenére, hogy az oktatás színvonala meghatározó jelentőségű az ország jövője szempontjából.

Az EMMI idézett nyilatkozata megkerülte a választ a nyílt levelünkben megfogalmazott problémákra, ezért jelen nyilatkozatunkkal megismételjük kéréseinket:

• a Parlament ne szavazza meg a pedagógusokat hátrányosan érintő változtatásokat;
• a Parlament ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre;
• a továbbiakban pedig kérjük, hogy minden a közoktatást érintő változtatási elképzelés kapcsán folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetési tárgyalásokat az érintett kamarával, szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel.

Hámori Veronika (Fazekas Mihály Ált. isk. és Gimnázium), Moss László (Eötvös József Gimnázium), Papp György (Veres Péter Gimnázium), Lázár Tibor (Szent István Gimnázium), dr. Molnár Katalin (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . isk. és Gimnázium), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Munkácsy László (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium), Szebedy Tas (Városmajori Gimnázium, Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke), Schultz Zoltán (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), Békefi Gábor (Kempelen Farkas Gimnázium), Hardi Titusz OSB (Pannonhalmi Bencés Gimnázium), Gadóné Kézdy Edit (Deák Téri Evangélikus Gimnázium), Urbán József SchP. (Piarista Gimnázium, Budapest), Horváth Péter (Révai Miklós Gimnázium, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!