Az Alkotmánybíróság mélyütése a Kúriának

Az Alkotmánybíróság (AB) ma közzétett határozatában megsemmisítette a Kúria Kész Zoltánt elmarasztaló múlt szerdai döntését. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helyben hagyva február 18-án kimondta, hogy Kész megtévesztette a választókat, amikor a kampány során február 1-jén Budapesten, a Kossuth téri demonstráción arról beszélt, hogy Veszprémben

a Fidesznek van 11 jelöltje, 11 különböző mezben. Kamu jelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztásával és készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat.

Kész ezzel arra utalt, hogy a kormánypártnak érdekében állt a kamujelöltek indítása, hogy a Fidesz elleni protesztszavazatok szétforgácsolódjanak.

Az NVB szerint a „kamujelöltek” megnevezés, illetve az, hogy ők a Fidesz csapatához tartoznak, túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, és a valóságtól eltérő ténymegállapításokat tartalmaz. A „tizenegy fideszes jelöltről” szóló kitételt a Kúria sem értékítéletként, hanem tényállításként értékelte, és Kész az NVB döntése ellen emelt kifogását elutasította.

Kész erre panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (és közben két napja megnyerte a veszprémi időközit). Szerinte a Kúria túl kiterjesztően alkalmazta a ténymegállapítás fogalmát, mert egy közéleti vita során

az országgyűlési képviselőjelölteket (leendő közhatalmat gyakorlókat) érintő kritikát, az indítványozó személyes meggyőződését és közvélekedést is tartalmazó közlését tartja jogsértőnek.

Mivel ezt a közéleti vitát döntésével a Kúria szűkíti, Kész szerint az az alaptörvénybe ütközik.

Az AB megalapozottnak találta Kész panaszát. A határozat szerint az Alaptörvényben elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során folytatott kampánytevékenységre, felszólalásokra, beszédekre. A választók egyebek mellett épp a közügyekről szóló kampányvita alapján tudnak döntést hozni a jelöltekről, és ez a társadalmi érdek szűkíti a közszereplők (képviselőjelöltek) személyiségi jogait.

Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak

– fogalmaz határozatában az AB.

A testület szerint a Kúria nem vette figyelembe, hogy Kész a véleményét fogalmazta meg, amikor a többi jelöltről beszélt, és a többi jelöltnek hozzá hasonló lehetősége volt megvédeni magát a nyilvánosság előtt.

A véleményszabadság-párti AB-döntés érdekessége, hogy a (Stumpf István távollétében) 14 fős testület egyhangú döntéssel fogadta el. Ez volt egyben az utolsó döntés, amit Paczolay Péter, az AB távozó elnöke szignált.