Orbán a halálbüntetéssel és a xenofób konzultációval megkerülte a Fidesz-elnökséget

A miniszterelnök kedden Pécsen, a fideszes Páva Zsolt polgármesterrel kötött megállapodása után jelentette be, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert szükség van az elrettentésre.

A bejelentés a pártvezetés nagy részét is váratlanul érte, mert nem volt információjuk a miniszterelnök újabb büntetőjogi terveiről, Rogán Antal frakcióvezető viszont néhány órával később az M1-en már támogatta az ötletet. „Ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, akkor az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést” – utalt Rogán a múlt heti, kaposvári trafikos gyilkosságra.

A szellem gyorsan kiszabadult a palackból: szerdán Gelencsér Attila fideszes képviselő, parlamenti jegyző már egyenesen „Le a fóliával! Halálbüntetést az elkövetőkre!” címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót Kaposváron.

Három éve még csak egy magánakció volt

Három éve, éppen egy pécsi bűntény, Bándy Kata rendőrségi pszichológus meggyilkolása után szintén felmerült a Fideszben a téma. 2012 nyarán Boldog István képviselő szólalt fel a kormánypárti frakció zárt ülésén és a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását követelte. Boldog indítványát akkor nem támogatták, sőt a képviselőt sem engedték a halálbüntetés propagálásával a nyilvánosság elé.

A Bándy-gyilkosság idején azonban kiderült, nem Boldog az egyedüli halálbüntetés-párti a fideszes képviselők között. Bár a kormánypárti képviselők többsége elfogadta, hogy az új alaptörvény és Magyarország nemzetközi kötelezettségei nem teszik lehetővé a kérdés felvetését, az előző ciklus idején a nagyobb létszámú Fidesz–KDNP-frakcióban egy 20-30 fős csoport kitartóan támogatta a Btk. kiegészítését a legszigorúbb kiszabható büntetéssel.

A miniszterelnök legbelül támogatja

A különbség az volt, hogy akkor a pártvezetés még a „nem” álláspontját képviselte.

Az Index 2012-ben beszámolt arról, hogy a képviselőcsoportban zajló vita ellenére a miniszterelnök nem foglalt állást. Korábban viszont szűk körben, a párt elnökségében jelezte, hogy ő is visszaállítás-párti. Az akkori elnökségi vitából kiderült, Orbán tudatában van annak, hogy a jelenlegi jogi környezet nem engedi az ilyen irányú módosítást, de véleménye szerint a teljes kérdéskört kellene nemzetközi vonatkozásaiban új alapokra helyezni.

Úgy tudjuk, hogy az utóbbi hetekben sem a halálbüntetés kérdését, sem a tendenciózus kérdései miatt nagy felháborodást kiváltó bevándorlóellenes nemzeti konzultáció ügyét nem vitatták meg az Fidesz elnökségében.

Orbán egy hete hirdette ki az új jelszavát: „Európa határait meg kell védeni”, mert „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. A miniszterelnök rádiónyilatkozatából kitűnt, hogy a jelenlegi EU-szabályozással szembemenve kifejezetten bevándorlóellenes vonalra akarja átállítani a kül- és a belpolitikát. A Kossuth rádióban azt is elismerte, hogy személyesen ő hagyta jóvá a közel 1 milliárd forintért postázott kérdőívet, a 12 kérdés pedig az ő véleményét tükrözi.

A nemzeti konzultáció 12 kérdése között szerepel például ez is: Egyetért-e Ön azzal, hogy a megélhetési bevándorlók, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket?