Vége Farkas birodalmának? Kormányhivatali vizsgálat és nyomozás az ORÖ-nél

FRISSÍTÉS: A cikkben dőlt betűkkel szerepel a cikkben tárgyalt Híd a munka világába foglalkoztatási program porjektvezetőinek helyreigazításai, kiegészítései!

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gyanús gazdálkodásával kapcsolatban áttörni látszik a gát: bár a szervezetet a kilencvenes évek óta vezető, jelenleg fideszes képviselő és miniszterelnöki biztos Farkas Flórián nemrég még érinthetetlennek tűnt, most több helyről is eljárások indulnak az ORÖ ügyeivel kapcsolatban.

Makai István, a Lungo Drom vezetését bíráló egyik roma képviselő még két hónapja fordult az ORÖ gyanús gazdálkodása miatt a kormányhivatalhoz. Kiderült, hogy a szervezet már évek óta nem adta be a negyedévente esedékes pénzügyi beszámolóit; ilyen esetben elvileg nem is lehetne kiutalni nekik további forrásokat az állami költségvetésből, de az ORÖ furcsa módon eddig megkapta a kifizetéseket. Most azonban a kormányhivatal úgy döntött, elindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, mely a kisebbségi önkormányzat elmúlt négy évének teljes működését és a közgyűléseken hozott határozatokat érinti.

Ezzel párhuzamosan Makai István a nyomozó hatóságoktól is azt a tájékoztatást kapta, hogy befogadták a Farkas Flórián ellenzékének számító képviselőkből álló „alternatív vizsgálóbizottság" feljelentéseit – a hat ügyet egyesítették, és azokban költségvetési csalás gyanújával a NAV nyomozó hatósága fog eljárni.

Több millió kilométernyi benzinpénz

Eközben újabb nehezen magyarázhatónak látszó részletek derültek ki az ORÖ egyik többmilliárdos projektjéről, az első hangos botrányokat kiváltó Híd amunka világába projektről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által az LMP-s Hadházy Ákoséknak elküldött költségvetésből ismét az látszik, hogy – szemben a Balog Zoltán által ismertetett minisztériumi belső vizsgálat következtetéseivel – nem csak az autóbérléssel és az irodabútorok beszerzésével lehetett gond.

Az 5 milliárd forintnyi EU-s pénzből elég furcsán gazdálkodó foglalkoztatási szövetkezetnek már a születése is messze túlárazott volt. Az alapító közgyűlésre hárommillió forintért bérelték ki egy napra a szolnoki sportcsarnokot – találomra felhívva egy-két hasonló méretű intézményt, egy perc alatt kiderül bárkinek, hogy ez a piaci ár minimum háromszorosa. Ugyanezen a rendezvényen a költségvetésben másfél millió forintot számoltak el a küldöttek regisztrációjára, vagyis papíron ennyiért íratták alá a jelenléti íveket és ellenőrizték az igazolványokat.

A projekt menedzsmentjének leveléből kiderül, hogy bár a költségvetési tervekben 3 millió szerepel, a termet végül 1,5 millió forint + Áfáért bérelték, amely minden kapcsolt szolgáltatást tartalmazott. A regisztrációként feltüntetett, a projekt vezetőségének levele szerint a valóságban a szövetkezet alapításához kapcsolódó cégjogi szakmunkát pedig végül ingyen végezte el megbízott ügyvédi iroda.

Azt idáig is tudtuk, hogy a projektben kis- és középkategóriás autókat annyiért bérelték fél évre, amennyiért ezeket meg is vehették volna, de most azt is látni, hogy a projektre és annak előkészítésének idejére 67 millió forint utazási és kiküldetési költséget is beterveztek. Az Emmitől a költségvetést kikérő Hadházy Ákos LMP-s képviselő számításai szerint ez 2,2 millió kilométernyi benzinköltségnek felel meg. Az is kiderült, hogy a 260 millióért megvett gellérthegyi székház és néhány további ingatlan megvásárlása előtt 31 millióért írattak egy külön tanulmányt arról, hogy milyen ingatlanokat kellene megvenni, és ezeket hol kellene elhelyezni.

A projektvezetők szerint a tanulmány nem csak arról szólt, hogy milyen ingatlanokat és hol kell megvenni, hanem, a költségvetési tervekben úgy szerepel, hogy „a szakmai megvalósító szervezet elhelyezéséhez szükséges tárgyi eszközszükséglet felmérése, infrastruktúra kialakításához szükséges előzetes szakmai háttértanulmányok".

A menedzsment sokat költött arra is – most úgy tűnik, hiába –, hogy jogilag bebiztosítsák magukat: a projekt-előkészítésben 10 milliót, a későbbiekben újabb 53 milliót fordítottak jogi szaktanácsadásra. Annak ellenére nem igazán van sajtója a projektnek − leszámítva a gyanús pénzköltésekről szóló cikkeket −, hogy a költségvetésben a kötelező hirdetési és reklámköltségek 30 millióján túl szerepel egy közel 117 milliós összeg is „nem kötelező nyilvánosság biztosításával kapcsolatos hirdetés, reklám, propaganda költségek" címén.

Ezek csak apró részletek az 5 milliárdos projektben, amelynek egyelőre nem látni a hivatalos célokat (a romák tömeges munkához juttatása) elősegítő megvalósulását. A projekt a kritikusai szerint az ORÖ egyik pénzcsapja, fő célja Farkas Flórián szűk környezetének a kistafírozása és néhány ORÖ-képviselő lojalitásának a megvásárlása.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter korábban felhívta az ORÖ figyelmét, hogy a projektszervezet átalakítására 30 napon belül dolgozzanak ki javaslatot. A szervezeti átalakítást többen úgy értelmezték, az személycseréket jelent a foglalkoztatási szövetkezet vezetőségében, ami az elnök Farkas Flórián, illetve Dobóvári Ildikó és Bence Gábor Ireneusné igazgatósági tagok eltávolítását jelentené. Dobóvári és Bencéné párhuzamosan az ORÖ gazdasági vezetője, illetve hivatalvezetője is, ezért kifejezetten érdekes volt, amikor egy sajtóbeszélgetésen a foglalkoztatási szövetkezet gyanús pénzköltéseit firtató kérdésekre úgy válaszoltak, azokhoz nekik semmi közük, ők csak számlákat iktatnak. A 30 nap ezen a héten jár le.

„Farkas Flórián érintettsége egyértelmű”

A Híd a munka világába a botrányok közben alig halad előre. Hadházy Ákos csütörtöki sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy még a Nemzetgazdasági Minisztérium képzései sem indultak el. Pedig novemberben lejár a már több mint másfél éve tartó projektidőszak, a tervezett szerződések így nem tudnak majd kifutni. Az 5 milliárdos EU-s támogatásból a csúszások miatt a becslések szerint 2 milliárd is beragadhat.

A projektvezetők szerint nem lesznek csúszások.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Farkas Flórián érintettsége is egyértelmű. „Az lenne a legjobb, ha az első rendőrállomáson kérné a letartóztatását.”

A magyarországi cigányság lesz ennek a kárvallottja, az a meglátásom, hogy ha a kormány nem avatkozik be, nagy gondok lesznek; félő, hogy így semmilyen EU-s támogatást nem hívhat majd le az ORÖ, és állami támogatást sem kaphat majd

− mondta az Indexnek Vajda László, az egyik roma képviselő, aki feljelentést tett az ORÖ gazdálkodása miatt.

A programban tudomásunk szerint az Országos Roma Önkormányzat saját képviselőit alkalmazzák mentorként. Nekik kellene megszervezniük a foglalkoztatási programokat, de kérdés, ők mind értenek-e az elvileg komplex munkaerő-piaci helyzetismeretet igénylő területhez. Ezért mindenesetre 317 ezer forintot kapnak havonta.

Farkas Flórián egy ORÖ-közgyűlésen korábban kifejezetten azzal propagálta a képviselőknek a foglalkoztatási szövetkezetet, hogy ezzel ők kaphatnak majd rendes fizetést. A 43 mentornak a projekt költségvetése 15 millióért irányzott elő összetartást – nem kis bravúr kell ahhoz, hogy egy ennyi emberre szabott rendezvény költségeit ilyen szintre emeljék –, egy kelet-magyarországi gettófalunak ez többéves költségvetése lenne.

A projektvezetők levele szerint „mivel a költségvetésben előirányzott tétel a projektmegvalósítás folyamatába már nem illeszkedik bele, így pénzfelhasználás nem történt meg".