Gyárfás
19 °C
35 °C

12 ezren estek bele az élettárscsapdába

2015.05.11. 16:26
Végrendelet, válás, lakásbérlés, baráti kölcsön – április elején egy 14 kérdéses kvízjátékkal próbáltuk felmérni, az Index olvasói mennyire igazodnak el a hétköznapi jogi ügyekben. Harmincezernél is többen játszottak velünk, a legtöbben nagyjából a kérdések felénél találták el a helyes választ. Közjegyző és ügyvéd szakértővel értékeljük az eredményt, mutatjuk a vakfoltokat.

32 073-an játszották le a mindennapi eligazodást tesztelő jogi kvízünket, amely április 8-án jelent meg az Indexen. Az eredmény közepesen aggasztó. Még a megengedőbb, 3 kérdésnél több választ is helyesnek elfogadó számítás szerint is mindössze 5,5 százalék körül volt azoknak az aránya, akiket a 14 feladvány egyikével se lehetett megfogni. A legtöbben (6111-en) a 7 helyes válaszos középmezőnyben végeztek, 7,2 találat lett az átlag. 337-en voltak azok, akiknek egyik kérdésnél sem sikerült ráhibázniuk a megoldásra, azaz gyakorlatilag minden 95. kitöltő így járt.

Az jól látszik az eredményekből, hogy nagyon nem mindegy, milyen jogi élethelyzetről, milyen témáról van szó. Óriási különbségek voltak, több kvízkérdésnél simán többségbe került valamelyik rossz válasz, de volt olyan is, amit nagyon kevesen rontottak el. A kvízjáték kiértékelésében Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke és Goda Tamás Gábor ügyvéd segített.

A legerősebb tévhit

Létezik egyébként élettársi nyilvántartás, de szinte semmi joghatás nem jár azzal, ha egy pár feliratkozik ebbe a közjegyzőnél. Régebben ha a pár szerepelt a nyilvántartásban, akkor amikor a nőnek gyereke született, a férfit apának kellett tekinteni. 2011-ben viszont ezt az automatizmust eltörölték, most már külön apai elismerő nyilatkozat nélkül nem lesz az élettárs férfiból hivatalosan apa. A nyilvántartásba feliratkozásnak manapság már szinte csak azoknál van jelentősége, akik külföldön próbálnak tartózkodási engedélyt szerezni, és ahhoz kell az igazolás az élettársi viszonyukról, mondta a közjegyző. A nyilvántartásból kiiratkozni is nagyon egyszerű: elég, ha az egyik fél kéri, és indokolás sem kell.
Kell-e végrendeletet írnom, ha nincsenek rokonaim, csak egy élettársam, és azt szeretném, hogy ő örököljön mindent utánam?

– kérdeztük. Csak a játékosok 37 százaléka találta el a helyes választ, hogy kell bizony, mert végrendelet nélkül élettárs nem örököl. 22 százalék azt hitte, hogy az élettársakat ma már ugyanúgy kezeli a magyar törvény, mint a házastársakat, ezért nincs szükség végrendeletre. 41 százalék pedig arra a válaszlehetőségre tippelt, hogy a dolog az együtt töltött időtől függ, 15 év együttélés után közösnek számít a vagyon.

A 15 éves vízválasztó létezése az élettársi viszonyban tehát egy tévhit, ráadásul viszonylag széles körben elterjedt tévhit. A közjegyzői kamara elnöke és az ügyvéd is sokszor találkozott már vele, igaz, az utóbbi laikus ügyfelei 15 helyett inkább 5 éves változatról hallottak. A tévhit eredetét mindketten ugyanarra teszik: régebben volt egy szabály, miszerint ha két ember összeházasodik, az eredetileg külön vagyonukba tartozó, szokásos mértékű berendezési tárgyak (az ingatlan például már nem!) 15 év után közös vagyonná válnak. A 15 helyett egyébként ugyanebben a szabályban ma már 10 év szerepel, de az élettársak szempontjából ez tökéletesen mindegy: rájuk ez egyáltalán nem vonatkozik.

A tévhit létezése nem az egyetlen magyarázat a kevés helyes válaszra. Arra is jó esély van, hogy sokan egyszerűen azt kattintották be, amit igazságosabbnak éreznek. Tóth Ádám szerint társadalmi szempontból fontos, hogy az eredménynek van egy olyan olvasata: ezek szerint 19 ezer ember úgy gondolja, az élettársi viszony előbb-utóbb kiváltja a házasságot.

A legnagyobb homály

Biztos vagyok benne, hogy ha egyszer súlyos baleset érne, és csak gépekkel lehetne életben tartani, úgy már nem szeretnék élni tovább. Tehetek valamit előre azért, hogy ha így alakulna, hagyjanak inkább meghalni?

Ennél a kvízkérdésnél oszlottak szét a legegyenletesebben a kattintások a három megadott válaszlehetőség között. Vagyis itt alakult ki közel olyan helyzet, mintha véletlenszerű lett volna, ki mire tippel.

39 százalékkal végül az egyik téves válasz nyert: közel 12 ezren válaszolták azt, hogy az eutanázia minden formája tiltott Magyarországon. További 29 százalék úgy tudta, hogy a passzív eutanáziát ugyan megengedik a magyar törvények, de előre nem lehet intézkedni, a magatehetetlen beteg helyett a hozzátartozói döntenek.

31 százalék kattintott a jó válaszra, arra, hogy igen, lehet előre intézkedni, el kell menni közjegyzőhöz egy élő végrendelet nevű iratot készíteni. Életfenntartó, életmentő beavatkozások visszautasítására Magyarországon abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ezt, vagyis a beavatkozás el nem végzését szoktuk passzív eutanáziának nevezni. A téma nemrég a Tudtad-e? civil kampányban, Merényi Dani emberi jogi karikatúrasorozatában is szerepelt. Az élő végrendeletről részletesen itt írtunk tavaly, amikor egy alkotmánybírósági döntés nyomán kicsit könnyebbé vált előre rendelkezni arról, hogy – ha már nem lennénk képesek dönteni – hagyjanak-e majd meghalni.

A legegyértelműbb

A legtöbben ennél a feladványnál találták el a jó választ:

Tízéves a közösnek hitt gyerek, amikor egy csúnya veszekedéskor a nő a férfi fejéhez vágja, hogy nem ő a valódi apa. A férfi először nem hiszi el, de a DNS-vizsgálat igazolja, hogy tényleg nem az övé a gyerek, akit sajátjaként szeret. Elválnak. Láthatja-e a férfi a gyereket ezután is, ha az anya magától ezt nem engedné meg?

Itt nem három, csak két válaszlehetőség volt. A hibásra, miszerint nem, a nem vér szerinti apának nincs mit tennie, csak a kvízzel játszók 11 százaléka kattintott. Mindenki más jól válaszolt: a bíróság feljogosíthatja a férfit kapcsolattartásra.

Ez egyébként nem is olyan régóta van így, a 2014 tavaszán hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) hozta be ezt a változást. Az új Ptk.-t bemutató sorozatunkban tavaly egy bírónő arról beszélt: korábban ilyen esetekben nem volt jogi lehetőségük arra, hogy a férfit feljogosítsák a kapcsolattartásra, hiába kérte, hiába mondta, hogy „bár nem én vagyok az apja, de szeretem a gyereket, és ő is szeret engem”, szét kellett tárniuk a kezünket. A törvény most már találkozik az átlagember igazságérzetével, valószínűleg ezért is született ilyen sok helyes válasz.

A legnehezebb

Több buktatót is rejtett ez a feladvány:

Tartási szerződést kötök a szomszédban lakó 80 éves nénivel, akinek van egy 18 millió forintot érő lakása és egy felnőtt gyereke, aki nem törődik vele, nem tartják a kapcsolatot. Teljesítem, amit a szerződésben vállaltam, eltartom a nénit, és gondoskodom róla másfél éven keresztül, amikor is a néni meghal. A másfél év alatt körülbelül 3 millió forintot költöttem az eltartására. A néni halála után kié lesz a 18 millió forintos vagyon?

Négy válaszlehetőség volt, a válaszok megoszlása: 32, 9, 25 és 32 százalék. Közel ugyanannyi kattintás jött a legnépszerűbb rossz válaszra és a helyes megoldásra, de nagyjából 150-nel végül az előbbi nyert. Ez a hibás válasz úgy szólt: „az egész vagyon az enyém, hiszen épp ez a tartási szerződés lényege”.

Nem is olyan régen még jó lett volna ez a válasz, az öröklési szabályokat alaposan megkavaró új Ptk. viszont 2014 tavaszán itt is közbeszólt. A változást tavalyi cikkünkben a Budapest Környéki Törvényszék bírája így magyarázta: hogy az igazságosság nevében a tartási szerződéseknél meglévő szerencseelvet valamilyen módon kordában tartsa, az új Ptk. azt találta ki, hogy ha a szerződéskötéstől számítva két éven belül meghal az örökhagyó, és az a szolgáltatás, amit eddig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként, akkor a különbözet a kötelesrész alapja lesz. És innen még egy kisebb matekfeladvány megoldásával jött ki a helyes válasz a kvízben: „A 18-ból levonják azt a 3 milliót, amibe a néni eltartása került, és a maradék 15 millió egyharmadát kapja kötelesrészként a gyerek. Ő kap tehát 5 milliót, én pedig 13-at.”

Magasan ez volt a legnehezebb kérdés, még jogász végzettségűeknek sem könnyű, erősítette meg az ügyvéd, Goda Tamás Gábor. A közjegyzői kamara elnöke, Tóth Ádám szerint ennél a kérdésnél a sok rossz válasz egyértelműen a Ptk.-változás számlájára írható, berögzült a régi tudás, miszerint tartási, öröklési szerződésnél nincs kötelesrész, az újdonság pedig még nem ment át a köztudatba. A közjegyző egyébként felesleges szigorításnak tartja a változást, ami valahol aránytalanná teszi a helyzetet azzal, hogy csak egyik oldalon állít korlátot (két évig kell eltartani, hogy ne legyen kötelesrész), miközben a másik oldalon nem mondja ki például azt, hogy mondjuk 25 év után nem jár tartás.

A legtöbbet vitatottak

A több mint 32 ezer kitöltő közül körülbelül 40-en jelezték (ami az összes kitöltő mindössze 0,12 százaléka) levélben, hogy jogászként hibásnak látják a kvíz egy vagy több kérdését, pontatlannak tartják a megfogalmazást, szerintük nem helyes az a válaszlehetőség, amit mi megadtunk helyesnek, vagy éppen teljesen hiányzik a jó válasz. A legtöbb érdemi reklamáció három kérdéssel kapcsolatban kérdezett.

A kaució

A kérdés így szólt:

  • Ki szeretném adni a féltett lakásomat. Biztosra akarok menni, hogy ha a bérlő lelakja is a lakást, lesz miből felújítani. Épp a hirdetést fogalmazom. Mennyi kauciót kérhetek?

A legtöbben, 16 133-an azt a választ kattintották be, hogy akármennyit, akár 10 havit is. Mi viszont helyes válasznak azt adtuk meg, hogy 3 havi lakbérnél nem lehet több a kaució.

Az új Ptk. egész pontosan ezt mondja: „Ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.” A kvízfeladatot bíráló levélírók érvelése szerint tehát a főszabály az, hogy bármekkora kauciót ki lehet kötni, és más kérdés, hogy utólag ezt külön kérelemre le lehet szállítani.

Fontos viszont, hogy ha a dolog bíróság elé kerül, a bérbeadónak kell alátámasztania valahogy a 3 hónapnál nagyobb kaució kikötésének indokoltságát. Az új Ptk. tehát a bérlőket védi a bérbeadó túlzásba esésétől. Jól védhető ok nélkül nem érdemes 3 hónapnál nagyobb kauciót kikötni, de a törvényben abszolút tiltás tényleg nincsen. Ennél a kérdésnél emiatt tényleg jó válasznak vehető az „akármennyit” lehetőség is.

A baráti kölcsön

  • A legjobb barátom bajba kerül, pénzt kér tőlem kölcsön, 1 millió forintot. Azt ígéri, hogy tíz hónap múlva megadja, sőt, még 100 ezer forintot ad hozzá kamatként, mert addigra biztosan lesz pénze. Harminc éve ismerem, teljesen megbízom benne, tudom, hogy soha nem verne át. Kell azért írjunk valami papírt?

– ez volt az alaphelyzet ennél a feladatnál.

A többség, 16 502 játékos azt választotta, hogy kell papír, de elég, ha a saját szavaikkal írnak egy feljegyzést a kölcsönről, és aláíratják két tanúval. Ennél kevesebb, 13 224 kattintás érkezett arra a válaszra, amit a kvíz helyesnek jelölt meg, hogy „kell és nem is jó akármilyen papír, ha beüt valami váratlan fordulat csak olyan papírnak vesszük hasznát, ami ügyvédnél vagy közjegyzőnél készült”.

Tulajdonképpen nem tévedtek azok az olvasóink sem, akik az előbbit választották. A problémát az okozta, hogy a feladványból (sem a kérdésből, sem a válaszokból) nem volt teljesen egyértelmű, hogy a cél az: a kölcsönadó egészen biztosan visszakapja a pénzét, és ne is túl lassan.

A kölcsön visszafizetésével nem csak akkor lehet gond, ha a barát nem becsületes. Előfordulhatnak más olyan helyzetek is, amikor a papírra nagy szükség lehet, például akkor, ha meghal a barát, és az örökösei nem ismerik el a tartozást.

A kölcsönszerződést még írásba foglalni sem feltétlenül kötelező, egy váratlan helyzetben azonban hasznosság szempontjából nagy különbségek vannak az egyes megoldások között. A különféle iratok bizonyító ereje eltérő. Az a papír, ami ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanúval készül, teljes bizonyító erejű magánokirat lesz, magyarázta Tóth Ádám. Hogyha gond van a kölcsön visszafizetésével, és ilyen papír készült, a kölcsönadó két úton juthat a pénzéhez: perrel vagy fizetési meghagyással. Az utóbbi gyors megoldás, de ha a másik fél ellentmondással él, akkor az eljárás átalakul perré, és pénzt csak a könnyen hosszúra nyúló procedúra végén lát a kölcsönadó. Ha a kölcsönről közjegyzői okirat készül, annak az az előnye, hogy így nincs pereskedés, nincs apelláta, a szerződésben foglaltak végrehajthatók, ha az adós nem fizet, az állam nyújt segítséget a behajtáshoz.

A házassági szerződés

Erről a feladványról van szó:

  • Eljegyzett a barátom, aki ügyvezető, és elég szép vagyona van. Minden remek lenne, de egyszer csak felveti, hogy házassági szerződést kellene írnunk. A nővérem szerint ez azt jelenti, hogy nem bízik bennem, és eleve arra készül, hogy majd egyszer elválunk. A vőlegényem azt mondja, így akar megvédeni, hogy ha egyszer nagy baj lenne a céggel, ne menjen rá mindenünk. Igazat mondhat?

55 százalékkal a leggyakrabban bejelölt válasz ez lett: „Van benne igazság, de nem stimmel teljesen. A veszély tényleg megvan, de ettől a házassági szerződés sem tud megvédeni, az csak arra való, hogy válásnál elrendezze a dolgokat.” Jócskán lemaradt mögötte, 29 százalékon végzett az, amit a kvíz helyesnek jelölt: „Igen. Mivel az ügyvezető a teljes vagyonával felel a cége által okozott kárért, házasságban pedig alapból közös a vagyon, mindketten földönfutóvá válhatunk, ha a cégbe beüt a ménkű.”

Eredetileg a kvízkérdést azért tettük fel, mert kíváncsiak voltunk, tudják-e, mi mindenre lehet jó a házassági szerződés. Az ügyvezetős szálnak csak annyi volt az eredeti szándék szerint a kérdésben a jelentősége, hogy mutassunk egy kézzel fogható, külső veszélyt, de itt egy pontatlanság félrevihette a kvíz kitöltőjét, amint azt több jogász olvasónk is jelezte. A helyes válasz megfogalmazása úgy lett volna pontos: „mivel az ügyvezető bizonyos esetekben a teljes vagyonával felel...”

Ez viszont még nem magyarázza, miért választotta a játékosok több mint fele azt a lehetőséget, ami azt mondta, hogy a házassági szerződés csak váláskor kell. Valójában a házassági szerződés sok más helyzetben is jól jöhet. Például akkor, ha felbukkan egy, a pár anyagi biztonságát fenyegető külső veszély. Tóth Ádám mondott még példát a feladványban szereplő ügyvezetős mellé: A férfi felsőfokú műszaki végzettséggel megtervez egy raktárcsarnokot, amely átmegy ugyan az engedélyeztetésen, de utána megbírságolják a befektetőt, aki a raktárcsarnokot építette, ő pedig a bírságot átnyomja a tervezőre, akinek tudnia kellett volna a szabályokat. De akár egy autószerelő is elkövethet a munkájában egy olyan hibát, amiért helytállási kötelezettsége van. Ha van házassági szerződés, amely kizárja a vagyonközösséget, akkor a házastárs (a tervezős példában a feleség) része megmarad például a közösen épített családi házból.

Goda Tamás Gábor szerint itt tulajdonképpen a két nagy jogi Achilles-sarok egyikéről van szó. Aki végrendeletet ír, meghal, aki házassági szerződést köt, elválik – ez a két legelterjedtebb félelem, pedig az ügyvéd szerint a végrendelet és a házassági vagyonjogi szerződés is valójában hatalmas lehetőség. Az utóbbi lényegében nem szól másról, mint hogy a pár meghatározza, a jövőben hogyan fognak gazdálkodni. A teljes vagyonelkülönülés az egyik véglet, de a köztes megoldások száma végtelen, csak a fantázia szab határt. Az ügyvéd is úgy tapasztalja egyébként a saját praxisában: a többség nincs tisztában azzal, hogy egy ilyen szerződés külső veszély ellen is védelmet ad.

Még külső veszély sem kell egyébként ahhoz, hogy a házassági vagyonjogi szerződés hasznos legyen: a leltárjellege miatt jól jöhet például örökléskor is. „Amikor meghal a házastársam, akkor az ő korábbi kapcsolatából származó gyerekei olyan vagyontárgyakra mondhatják azt, hogy közös szerzemény, amikről – ha nincs rögzítve sehol – 40 év együttélés után már nem tudom bizonyítani, hogy nem azok, hanem az én örökségemből vásároltuk azokat" – hozott még egy példát a közjegyzői kamara elnöke, mikor lehet hasznos egy ilyen leltár.

Tóth Ádám szerint a hozzá érkező párok körülbelül

  • 10 százaléka első házasságnál, szülői nyomásra érkezik, amikor a jobb módú fél bizalmatlan,
  • 70 százaléka a második vagy harmadik házasságánál tart, túlélt egy 3-8 éves vagyonjogi megosztást, és nem akar még egy ilyet,
  • és 20 százaléka az, aki külső veszélytől tart, ők eredetileg nem is azzal jönnek, hogy házassági szerződést akarnak kötni, hanem egy kérdéssel: „Mit csináljunk, hogy ne ússzon el a családi ház, ha esetleg baj lenne?"

Az új Ptk. egyébként itt is hozott egy változást. Ahhoz, hogy a házassági szerződésnek ne csak váláskor legyen ereje, hanem 3. személyeknek is kötelező legyen figyelembe venni, be kell jegyezni a szerződést a házastársi és élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába. Korábban ez nem volt kötelező. A közjegyzői kamara elnöke szerint havi 64 bejegyzés van országban, ami gyanúsan kevés, ennél biztosan jóval több ilyen szerződés létezik. Ez azért baj, mert sokan valószínűleg nincsenek tisztában az új szabállyal, és nem tudnak róla, hogy valójában nincsenek védve.