A KDNP-s képviselő, az egykori köznevelési államtitkár az iskolai közösségi szolgálat sikeréről kérdez. Időnként behallatszik a levezető elnök méltatlankodása, hogy előbb nem volt meg a határozatképesség.
Az áprilisi tapolcai győztes, a jobbikos Rig Lajos fekete szalagban tette le az esküt a parlament hétfői ülésén. Emellett két rágalmazási ügybe keveredett képviselő, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Vadai Ágnes DK-s képviselő mentelmi jogáról döntöttek a képviselők, mindketten megússzák az eljárást. A fideszesek a jövő évi költségvetést dicsérték, és az is kiderült, hogy a KDNP mellett az igazságügyi miniszter is ellenzi a halálbüntetést. Lázár János örülne egy paksi parlamenti bizottságnak. Az interpellációk alatt történt egy baki: annyira kevesen voltak a teremben, hogy elvesztette határozatképességét az Országgyűlés. Parlament percről percre.
A szokásos (kétórás) interpellációk, kérdések, azonnali kérdések mellett eskütétel és mentelmi jogi tárgyalás is lesz. Címszavakban
Ezúttal nem Kövér László házelnök vezeti az ülést, hanem Lezsák Sándor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter napirend előttijével kezdünk.
Varga Mihály felszólalása nem meglepő, hiszen múlt héten jelentette be a kormány, hogy ezen a héten benyújtják a jövő évi költségvetést. A miniszter arról beszél, hogy végre külföldön is elismerik a magyar gazdaságpolitikát, pedig nem volt ez mindig így. Varga végigveszi az elmúlt években elhangzott kritikákat, amelyek persze szerinte alaptalanok voltak.
Egy mondatban összefoglalva ez Varga álláspontja:
A magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít.
A pártok röviden reagálhatnak a miniszteri önfényezésre. Az ellenzék értelemszerűen nem értett egyet:
A kormánypártiak viszont bólogattak:
Folytatjuk a további napirend előtti felszólalásokkal. Az MSZP-s Tukacs István az egészségügyről beszél. Azt panaszolja, hogy alig lehet megtudni részleteket az egészségügyi átalakításról, az államtitkár ejt el itt-ott információmorzsákat szerinte. Tukacs sérelmezi, hogy Zombor Gábor éppen most is sajtótájékoztatót tart – ahelyett, hogy a parlamentben beszélne a képviselőkkel.
Hálapénz, államosítás, kórházi adósság, alacsony bérek, elvándorlás – alig tudja Tukacs felsorolni a problémákat egyetlen felszólalásban. Nem csoda tehát szerinte, hogy kedden utcára vonulnak az egészségügyi dolgozók.
Megteremtődött a szolidaritás az egészségügyben.
Tessék több pénzt költeni az egészségügyre, ne stadionokra adjanak pénzt - kéri Tukacs.
Bátor szocialista képviselőnek nevezi Tukacsot Rétvári Bence Emmi-államtitkár, aki szerint bátorság egészségügyről beszélni az MSZP–SZDSZ-kormányok teljesítménye után. Rétvári kiadósat elmúltnyolcévezik, és Tukacs fejére olvassa, hogy a szocialisták
Rétvári szerint most viszont igenis javul a helyzet, több pénz jut az egészségügyre, az elvándorlás lelassult, a rezidensek több pénzt kapnak, a dolgozók bére emelkedik, az adósságot kifizetik.
A végiggondolatlan törvényalkotásra panaszkodik az LMP-s Schmuck Erzsébet, aki a devizahitelek forintosítására hegyezi ki ezúttal a beszédét. Szerinte
az emberek keserűen szembesültek, mit is jelent ez az átváltás.
Schmuck szerint sokaknak többszörösét kell most visszafizetniük, mint amekkora svájcifrank-hitelt felvettek. Az LMP-s képviselő szerint a Fidesz becsapta az embereket. Schmuck legjobb mondata:
a Fidesz az adósrabszolgaságot törvényesítette.
Tállai András nemzetgazdasági államtitkár szerint viszont a kormány megoldotta a problémát. Olyan megoldást sikerült találni, amely Tállai szerint igazságos, jogilag megáll, és amelyet a költségvetés is elbír.
A jobbikos Sneider Tamás a párt egyik aktuális témáját szajkózza. A Jobbik azt szeretné, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év után. Sneider nagy derültséget vált ki, amikor két érintett levelét olvassa fel, és a fizikai állapotukat részletezi. Sneider szerint a bevándorlásról és a halálbüntetésről is a Jobbik beszélt először, ideje, hogy a Fidesz ebben a kérdésben is felzárkózzon.
Rétvári Bence államtitkár a szokásos ellenérvvel vág vissza. „Miért nem szavazta meg a Jobbik a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását?” – kérdezi. De a legjobb visszavágás ez:
Továbbra sem értem, hogy miért ön viszi ezt a témát, mikor ön jegyzi a Jobbik őszödi beszédét arról, hogy nyugdíjasok nélkül nem lehet választást nyerni.
A KDNP-s Vejkey Imre latin címet választott hozzászólásának: Quo vadis? Vagyis: hová mész? A halálbüntetésről beszél, és tudakolja a kormány álláspontját. A KDNP-s politikus jelzi, hogy ő és pártja igenis ellenzi a halálbüntetés bevezetését
A halálbüntetésnek nincs elrettentő hatása, azokban az országokban, ahol eltörölték nem nőtt, hanem csökkent a gyilkosságok száma.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondja, a kormány eddig nem nyilvánított véleményt, Orbán Viktor is azért vetette fel a kérdést, mert egy demokráciában nincsen tabu, bármiről lehet vitatkozni. Az államtitkár ezután váratlanul mégis állást foglal. Répássy közli, hogy az igazságügyi miniszter ellenez minden élet kioltására irányuló büntetést,
a miniszter ellenzi a halálbüntetést.
Répássy szerint az életfogytig tartó börtön rosszabb, mint a halál.
A jövő évi költségvetésről beszél Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető.
Egy új korszak költségvetése következik.
Rogán szerint 2010–2011 a költségvetés konszolidációjának az éve volt, 2012-2013 a stabilizáció éve, 2013–2014 a növekedési fordulat előkészítése, és 2014–15 a növekedési fordulat éve volt. Rogán hangsúlyozza, hogy az adócsökkentés költségvetése jön most, hiszen az szja és a sertéshús áfája is csökken.
Tállai András államtitkár szerint a 2016-os költségvetés egy lépés lesz az egész ország számára: előre. A nemzetgazdasági miniszter a héten benyújtja a büdzsét és az adótörvényeket.
Rig Lajos a Jobbik történetének első egyéni mandátumát nyerte meg Tapolcán, a választásról bőven beszámoltunk. A januárban elhunyt fideszes Lasztovicza Jenő mandátumát tehát egy jobbikos képviselő tölti be a továbbiakban ebben a ciklusban.
Rig Lajos mandátumot a parlament igazolta, így Rig Lajos a képviselők előtt letette az esküjét. Az „Isten engem úgy segéljen” fordulattal zárta az esküjét. A jobbikos képviselő egy fekete szalagot viselt az eskütétel közben. A mandátumához az összes frakció gratulált.
Következnek a mentelmi ügyek. Először Hende Csaba honvédelmi miniszter ügyét tárgyalják. Hende a tavalyi kampányban azt találta mondani egy fórumon, hogy Vadai Ágnes még honvédelmi államtitkársága idején visszaélést követett el a személyes honlapjával kapcsolatban. Ami nem igaz Vadai Ágnes szerint, így rágalmazás miatt feljelentést tett a DK-s képviselő.
A mentelmi bizottság – ahogy ez magánvádas eseteknél lenni szokott – azt javasolja, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot. A parlament is így döntött, bár 25 képviselő a miniszter kiadására szavazott.
Akasztják a hóhért, mondhatnánk, hiszen az előbbi feljelentő Vadai Ágnes mentelmi ügye következik. A DK-s képviselőt Bozó Zoltán, a Fidesz–KDNP szentesi polgármesterjelöltje jelentette fel szintén rágalmazásért. 2014 októberében ugyanis Vadai számlagyárosnak nevezte Bozót.
A mentelmi bizottság ebben az esetben is azt javasolja, hogy ne függesszék fel a képviselő mentelmi jogát. A parlament szintén így dönt (bár 19-en felfüggesztették volna), tehát Vadai is megússza a pereskedést.
Következnek az interpellációk, tartalmas két óra jön. Az MSZP-s Burány Sándor a devizahitelesek problémáiról beszél. Szerinte a Fidesz döntötte be 2010-ben a forintot, és ezután a tehetősek jobban jártak, mert kedvező árfolyamon fizethettek. Az MSZP javaslatát, hogy a 2010-es árfolyamon forintosítsanak most, leszavazta a Fidesz.
Tállai András államtitkár hiteltelennek nevezi az MSZP-s felszólalást. Egyrészt mert szerinte a szocialisták sosem kínáltak valóságos alternatívát, másrészt mert az MSZP is megszavazta az árfolyamrést vagy a bankok elszámoltatását.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén a devizahitelesek problémáit ecseteli. Szerinte elég nagy baj, hogy elszámoláskor az embereknek még mindig többszörösét kell visszafizetniük annak az összegnek, amit felvettek.
Egy esetben 18,3 millió forintból 40 milliós tartozás keletkezett
– ismertet egy példát Z. Kárpát.
Orbán Viktor Putyin hű padavánja – mondja az LMP-s Szél Bernadett, aki a Paks 2 beruházásról beszél. Az érdekli, mennyibe kerülne, ha – Putyin jó tanácsa ellenére – mégis kilépnénk a szerződésből.
Szélnek Lázár János válaszol. A miniszter szerint minden uniós akadály elhárult a paksi beruházás elől, amit minden képviselő helyében üdvözölne. A miniszter egy parlamenti bizottság felállítását is javasolja, amely a következő tíz évben ezzel az üggyel foglalkozna.
Lázár szerint az alapvető vita, hogy legyen-e egyáltalán új atomerőmű Magyarországon, eldőlt 2014-ben, amikor a választók nem az LMP, hanem a Fidesz politikáját támogatták. Lázár szerint a megújuló energiák jelenleg ötször drágábbak, mint az atomenergia, vagyis
inkább legyen az áram ötször drágább, csak az LMP programja teljesüljön.
A miniszter szerint minden nemzetközi szerződést fel lehet mondani, így a paksit is, csak nincs miért. Hiszen – ahogy Putyin is megmondta – a legjobb szerződést kötötték.
Szél Bernadett azt kéri Lázártól, ne értelmezze az LMP politikai krédóját, mert nem megy neki. Nem fogadja el a választ, a parlament viszont igen.
Remek kérdés a fideszes Révész Máriusztól: „Hogyan lehetséges, hogy a kormány és a Gazdaságkutató Intézet, valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet ennyire különbözőképpen ítéli meg a magyar gazdaság, költségvetés helyzetét?”
Vagyis, lefordítjuk: a baloldali gazdaságkutatók miért nem dicsérik a kormányt?
Tállai államtitkár megmondja: politikai okokból.
A szociális ellátások megszüntetését kritizálja az MSZP-s Korózs Lajos. Főleg a lakásfenntartási támogatás megszüntetése nagy probléma szerinte. Eközben a kormány kártalanítja százmilliárdokból a Buda-Cash- és Quaestor-károsultakat (ezt éppen az MSZP is sürgette).
Rétvári Bence államtitkár visszautasítja, hogy a szocialista képviselő társadalmi csoportokat állít egymással szemben. Az államtitkár szerint a segélyezi rendszer jól működik, a brókerügyek károsultjain meg segíteni kell. Pont. Amúgy pedig a közfoglalkoztatási rendszer is segít, hogy azok, akik eddig segélyt kaptak, most munkával keressék meg ugyanezt a pénzt.
Elég nagy baki történt az imént a parlamentben. A jobbikos Sneider Tamás interpellált a korkedvezményes nyugdíj eltörléséről, egész pontosan arról, hogy „eltűnnek a megszerzett töredék évek, eltűnnek a befizetett járulékok is”.
Amikor az interpellációra adott államtitkári válaszról szavazott a ház,
A képviselőket valószínűleg annyira nem érdekelte a vita, hogy sokan mentek ki a folyosóra.
Nem emlékszünk hirtelen, mikor volt példa ilyenre utoljára. Jakab István levezető elnök sem emlékezett, hosszú tanácstalanság után bejelentette, hogy a kialakult helyzetben az a megoldás, hogy nem döntenek most az interpellációról, majd a következő ülésen.
A KDNP-s képviselő, az egykori köznevelési államtitkár az iskolai közösségi szolgálat sikeréről kérdez. Időnként behallatszik a levezető elnök méltatlankodása, hogy előbb nem volt meg a határozatképesség.
Túlóra nélkül nem lenne elég ápoló az egészségügyben, ehhez képest
miért nem fizetik ki a túlórákat?
- kérdezi az MSZP-s Szakács László, aki ma már a második szocialista, aki egészségügyi témával jön. Szakács szerint már többször próbálta megtudni a minisztériumtól, mennyi túlórát nem fizetnek ki az ápolóknak, de azt a választ kapta, hogy erről nincs nyilvántartás. Miért nincs erről kimutatás? - tesz fel egy újabb kérdést.
Zombor Gábor egészségügyi államtitkár megjött a parlamentbe, így személyesen ő válaszol. Szerinte az ágazati egyeztetésen az érdekképviseletek együntetűen azt mondták, hogy a kórházak kifizetik a túlórákat. Csak hathónapos munkaidő-kereteket néznek, vagyis több hónapot kell várniuk az ápolóknak, hogy megkapják a jussukat.
Ha Dúró Dóra, akkor oktatási kérdés. A jobbikos képviselő az oktatási átalakítás aktuális problémáiról ad elő. Például szerinte komoly baj, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését nem követte az infrastrukturális fejlesztés. Sok helyen nincs elegendő hely a testmozgásra, kevés a tornaterem, a tanuszoda.
Sok helyen bevezették az elméleti testnevelést,
ami – valljuk be – tényleg nem helyettesíti a testmozgást. Mi lesz így? – foglalható össze röviden a kérdés.
Rétvári Bence államtitkár szerint az iskolák állami kézbe vételének éppen az volt a célja, hogy ne az önkormányzat anyagi helyzetétől függjön, hogy milyen ellátást kap egy diák az iskolában. Az állam tehát megkezdte az iskolai különbségek kiegyenlítését. A Kliket nemrég átalakították, sok feladat a megyei vagy tankerületi hivatalokhoz került a központból, így a Klik jobban tud koncentrálni erre a feladatra is. Lesz több tornaterem, tanuszoda, öröm, boldogság.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet az önkormányzatok alulfinanszírozásáról kérdez, mert szerinte több önkormányzat a működőképesség határán van.
Pogácsás Tibor szerint ez nem igaz. A kormány sok feladatot és adósságokat is átvállalta.
Az MSZP-s Varga László azt kérdezi, miért nem fizethetnek kevesebbet a távhőért a miskolciak.
Aradszki András államtitkár bonyolult jogi magyarázatba kezd. Annyit értünk, hogy így is kevesebbet fizetnek, mint a szocialisták idején.
Jakab István levezető elnök visszatér az interpelláció bakira. A Sneider Tamás interpellációjára adott válaszról nem tudott dönteni a parlament, hiszen nem volt határozatképes. Jakab felolvassa a házszabály - immár megtalált - vonatkozó részét, amely szerint ha mégis megvan a határozatképesség, akkor a napirendi pont végén újra szavaztathat az elnök. Ez meg is történik, úgyhogy a parlament 109 igen szavazattal elfogadja az államtitkár válaszát.
Következnek az azonnali kérdések, ezt még közvetítjük, hátha elhangzik valami érdekes. Az MSZP-s Heringes Anita kezd, a devizahitelezésről kérdez. Szerinte a kormány átverte az embereket, mert a forintosítással
Mentsen meg téged a kormány!
- Heringes szerint ezt mondogatják ma az emberek vidéken, ha rosszat akarnak egymásnak.
Az csapta be az embereket, aki nem tájékoztatta őket az árfolyamkockázatról, azaz az MSZP. Tállai szerint a szocialisták nem tájékoztatták az embereket a veszélyről, és "belerángatták az embereket a devizahitelekbe".
A paralimpikonok pénzéből fizeti a hitelét a bizottság elnöke, Deutsch Tamás javaslatára. Van még lejjebb? - kérdezi a jobbikos Szilágyi György. Mint ismert, Gömöri Zsolt elnök 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, hogy végtörleszteni tudja a devizahitelét. Szilágyi megválaszolja saját kérdését:
gusztustalan, erkölcsileg nincs lejjebb.
Rétvári Bence államtitkár szerint a kormánynak nincs hatásköre az ügyben, a szerveztenk van saját felügyelőbizottsága.
Mit ér a kormánynak az emberi erőforrás?
- kérdezi a mai nap LMP-s sztárja, Schmuck Erzsébet (nem emlékszünk, mikor hallottuk utoljára ennyit felszólalni). A képviselő a bölcsődei dolgozók bérrendezéséről érdeklődik. Mert igény, az volna rá.
Eddig is segítettünk bérpótlékkal a szociális szférában dolgozóknak
- válaszolja a mai nap KDNP-s sztárja, Rétvári Bence. Szerinte tényleg minden pénzt megérdemelnek a bölcsődei dolgozók, akik fontos, értékes munkát végeznek. Ha jól értjük, az idén már nem lesz béremelés. És ha jövőre terveznének, nyilván mondta volna Rétvári.
Harangozó Gábor MSZP-s képviselő szerint hatalmas károkat okoz a balatoni turizmusnak a vasárnapi boltbezárás. Siófokon például szombaton hatalmas tumultus van már a parkolókban is, ami szerinte el fogja riasztani a turistákat. De ez nem minden! Balatonvilágoson környezetvédelmileg katasztrofális helyzet, mert egy területen bűzölög a szemét. Miért nem szállítják el? Harangozó szerint a közigazgatás csődje, ami történik.
Lázár János azt mondja, hogy utasítja a kormányhivatalt, hogy egy soron kívüli vizsgálattal győződjön meg arról, mi a valós helyzet Balatonvilágoson. És ha kell intézkednek, akárcsak az Illatos úton. A vasárnapi boltbezárás által okozott állítólagos problémáról azt mondja Lázár, hogy
sok olyan emberrel találkoztam, akinek fájdalmas a boltbezárás, de sok olyan Tesco-pénztárossal, aki örül, hogy a családjával lehet.
Harangozó erre azt javasolja, hogy tartson a kormány egy kihelyezett ülést Siófokon, és majd meglátja, mi a valós helyzet. Lázár a következő csattanós mondattal vág vissza:
a Balatonra pihenni mennek az emberek, nem vásárolni.
Tényleg csökkentik az internet-használati díjakat a Jobbik aláírásgyűjtésének hatására? - kérdezi a jobbikos Novák Előd. Arra céloz, hogy a hírek szerint áfacsökkentést terveznek az internet-használatnál. Novák persze leginkább
Kara Ákos NFM-államtitkár azt mondja, hogy az internet-használati díjakat alapvetően a piac határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy minél alacsonyabb legyen (az internetadó elhalt ötletére persze nem tért ki az államtitkár). Az államtitkár szerint például a közműadó csökkentése mérsékelni a díjak összegét. A legjobb, amit az emberek tehetnek, hogy részt vesznek a Deutsch Tamás-féle internetes konzultációban.
A parlament honlapján megszűnt a közvetítés, a képviselők is elszállingóznak, úgyhogy ezzel mi is befezzük. Köszönjük a kitartó figyelmet!