Tavaly még üres szállodákkal kecsegtetett a kormány

Pattanásig feszült a helyzet a röszkei menekülttábornál. Péntek délben 1500 menekült kitört a táborból, több száz rendőr indult utánuk, hogy visszatereljék őket az állomásra. A kitörés pontos okait nem tudni, de talán nem véletlenül menekülnek a menekülttáborból, ugyanis helyszíni információnk szerint az 1000 fő befogadására tervezett létesítménybe 2800 főt irányítottak a hatóságok. 

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) más adatról tud. Csütörtökön azt közölték, hogy összesen vannak kb 2800-an az öt magyarországi menekülttáborban. Ha igazat mond a BÁH, akkor is közel 30 százalékkal vannak többen a táborokban, mint amennyi fő befogadására tervezték azokat. 

Miközben naponta több ezer menekült érkezik Magyarországra, a hatóságok egyelőre nem igyekeztek bővíteni a táborokat. Inkább úgy döntöttek, hogy a meglévő helyekre próbálnak minél több embert bezsúfolni, amiből gyakorlatilag egyenesen következik, hogy a táborokban egyre nagyobb a feszültség.

Nem csoda, hogy a menekültek folyamatosan panaszkodnak a tábori ellátásukra, és sokan úgy döntenek, hogy az őrzött, elmenekülnek a táborokból - ahol a hivatalos állami ellátást kapják -, és visszatérnek a pályaudvarokon kialakított tranzit zónákba, ahol civilek emberségesebben bánnak velük, mint az állam. 

A táborokban tapasztalt tömegnyomor különösen azért furcsa, mert 2014. január 30-án a kormány egyértelművé tette: szükség esetén

Ezeket a menekülteket "üres szállodákban, vasútállomásokon, önkormányzati épületekben helyeznék el". A kormány akkor arról beszélt, hogy a 170 ezer ember befogadására Magyarországot három kelet megye, valamint Budapest befogadóképessége teszi alkalmassá a feladatra. 

Mi változott másfél év alatt? 

2014 januárjában a kormány arra készült, hogy az oroszok akár teljesen lerohanhatják Ukrajnát, keleti szomszédunk pedig széteshet. A kormány számításai szerint a 170 ezer menekült ukrán, ukrán-magyar kettős, valamint magyar állampolgár lett volna. Tehát ha Ukrajnában háború van, akkor minden további nélkül ideiglenesen befogadtuk volna a hazájukat kényszerűségből elhagyó embereket. Szíriában háború van, de velük már nem vagyunk ilyen gálánsak. 

Pintér Sándor belügyminiszter egyszer már megmagyarázta az Indexnek, hogy mi a két helyzet között a különbség: "a kárpátaljai magyarok befogadása nemzeti kötelességünk, amit bármi áron meg kell oldanunk. Az Európát érő illegális migrációt pedig nem egyedül Magyarországnak kell megoldania." 

Nem kérdés, hogy az Európába érkező menekültekről nem egyedül Magyarországnak kell gondoskodnia. Az viszont érthetetlen, hogyha a kormány korábban azzal kérkedett, hogy a jelenleg Magyarországon tartózkodó menekültek többszörösénél nagyobb tömeget kényelmesen el tud szállásolni, most miért nem biztosít emberibb körülményeket háború elől menekülőknek, miért próbálja őket többszörösen túlterhelt táborokba terelni. 

Szállodák helyett Szerbia 

A pénteken a Fidesz és a Jobbik képviselői által elfogadott törvények szerint a déli határ mentén 13, Szerbia felé nyitott tranzit zónát fognak kialakítani. A szintén pénteken elfogadott törvényi változások szerint a felgyorsított menekültügyi eljárások idején ezeken az állomásokon látják majd a menekülteket. Az eljárások idején a menekültek nem indulhatnak majd tovább Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé, viszont Szerbiába (ahol gyakorlatilag nem működik menekültügyi rendszer) bármikor visszamehetnek. 

Így a kormány a Jobbik támogatásával eléri, amit hónapok óta szeretne: nem fogják "ellepni" Magyarországot közel-keleti háborús övezetekből menekültek. Az új tranzit zónákkal talán még az is megoldódik, hogy a menekülteknek ne túlzsúfolt táborokban kelljen nyomorogniuk, de a kormány folytatja az elrettentést: kampányt indít Szerbiában, Macedóniában és Görögországban, hogy ott is közölje a menekültekkel, nem érdemes Magyarországra jönniük.