Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Öncsonkítással szabadulna a leégett ház a visszatérő befektetőtől

DSC 1208
2015.11.21. 08:23
Arie Yom Tov páratlan ajánlattal szerezné vissza a Kodály köröndi műemléképület legfelső szintjét. A társasház inkább mást keresne, miközben az önkormányzat láthatóan nem szeretné kilökni az őt már egyszer cserbenhagyó vállalkozót. Úgy tűnik, a kormányhivatal elkészített hatósági határozatával a társasház távol tarthatja a vállalkozót.

Messze van még a rendezéstől a világörökség részét képező, 66 lakásos ház helyzete az Andrássy út 83-85. alatt.

A hányattatott sorsú, a tavalyi tűztől függetlenül is 15 éve felújítását váró épületbe a lakók egyelőre nem térhettek vissza, sem a helyenként érintetlen földszinti és az oltás alatti vízkártól jobban sérült első emeleti lakásokba. A második emelet még jobban károsodott, de a tulajdonosok saját lakásaikban ott is megkezdték a felújítást.

A tetőtlenül maradt épületnél végül a Forster Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ avatkozott be, hogy százmilliós projekt keretében egy ideiglenes, később máshol is felhasználható tetőt húzzon az épület fölé. A központ hangsúlyozta, hogy „nem a lakókat és nem az itt csúfos kudarccal járó befektetőt támogatja”, célja az ország számára is fontos érték megóvása volt. Végleges tető öt éven belül kerülhet az épületre.

A Terézvárosi önkormányzat eleinte 100 ezer forintos lakhatási támogatást nyújtott a lakóknak, ezt mára már – növekvő albérletárak mellett – 50 ezer forintra vitte le.

"Ez is jelentős segítség" – mondta a ház közös képviselője, Székely Imola. Igaz, a kerület polgármestere, Hassay Zsófia 2014 őszén még úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat addig állja az albérletek költségeit, amíg a lakók vissza nem tudnak menni az ingatlanukba.

Mielőtt nekiszaladnánk a lakástulajdonosoknak, hogy miért kéne az önkormányzatnak segítenie, fontos tudni, hogy a befejezetlen átalakításhoz – így a pontosan mindmáig nem megjelölt okból keletkezett tűzhöz vezető helyzethez – egy olyan szerződés vezetett, amelyet az önkormányzat kötött meg az építtetővel még 2000-ben. A lakók csak néhány évvel később vehették meg önkormányzati otthonukat, ekkor a fejük felett a harmadikon és a tetőtéren már dolgozott a kivitelező. Az üzlet 2005-ben Arie Yom Tov érdekeltségébe került.

A Kodály-körönd saga

Először a fideszes Farkas György vezette önkormányzat a Király utca 20. - Alfa 1. Kft.-vel kötött megállapodást, amely szerint Arnon Epschtein cége a felújításért cserébe megkapta volna a a tetőteret és kivásárolhatta volna az önkormányzati lakások bérlőit a 3. emeleten, hogy luxuslakásokat alakítson ki.

A vállalkozást 2005-ben Arie Yom Tov cége, az Andrássy út 83-85. Kft. váltotta, aki az MSZP-s, azóta már elhunyt Verók István polgármester és Fürst György alpolgármester idején került a képbe. (Fürst ellen egy másik épület, az Andrássy út 47. és Andrássy út 3. eladása miatt már zajlik egy egyesített per, hűtlen kezelés vádjával. A vádlottak között van az akkori MSZP- és SZDSZ-frakció egy része is, mert a vád szerint jogellenesen szavazták meg az épület eladását.)

A munkák azonban nem haladtak – Yom Tov cége ennek ellenére néhány egykori önkormányzati lakás kivásárlásával nagyjából 25 százalékos tulajdonossá vált. (Az offshore cégek hálójáról az Átlátszó.hu cikke itt olvasható.) Az önkormányzat tulajdonrésze 11 százalékra csökkent. Yom Tov cége egyébként körülbelül 25 millió forintos tartozást is felhalmozott a társasházzal szemben, mivel megjelenése óta egyszer sem fizette a közös költséget – mondta a közös képviselő.

Yom Tov és a bumeráng

Ám ez a tartozás csepp a tengerben ahhoz képest, amit az Andrássy út 83-85 Kft. másokkal szemben felhalmozott: az MKB-tól 1,4 milliárd hitelt vett fel – a bank Yom Tov másik érdekeltségében, a Pearl Natural Kft.-ben tulajdonosként is megjelent –, ami a kamatokkal együtt már kétmilliárd forint közelébe ért.

Igaz, a bank mindettől 250 millióért megszabadult, a tartozást a Vár Faktorház vette meg. Közvetlen kapcsolat nem mutatható ki a számos offshore céggel operáló Yom Tov és a Vár Faktorház között, mindenesetre meglepő, hogy milyen gáláns ajánlattal állt elő Yom Tov, hogy visszavásárolja a felszámolás miatt értékesítendő ingatlanait a Kodály köröndi ház harmadik emeletén.

A felszámolóbiztos a lényegében nem létező – de jogilag még létező – harmadik emeleti ingatlanokat és az alsóbb szinteken további három lakást, amelyek Yom Tov cégéhez tartoztak, 520 millió forintért hirdette meg. Tekintettel az ingatlanok valós állapotára az összeg meglehetősen magas volt – 200 millió sem tűnt volna irreálisan kevésnek –, a ház egyes lakói szerint a magas induló ár célja az volt, hogy ne legyen nagy versengés a nagy beruházást igénylő ingatlanért.

Yom Tov azonban biztosra ment: a két ciprusi offshore által is birtokolt La Boutique Kft. 750 milliót ajánlott, és egyedüli érdeklődőként el is nyerte az ingatlant, amit korábbi cége, az Andrássy út 83-85 csődbe menésével elvesztett.

Nagy találgatás folyik Yom Tov és a Vár Faktorház viszonyáról, ám mivel nem sikerült kapcsolatot kimutatni köztük, nincs alapja annak, hogy azt gondoljuk, csupán egyik zsebéből a másikba tenné a vállalkozó a pénzt a virtuális ügylettel.

Enélkül is jól járhat, elvégre a kétmilliárd kifizetése és az önkormányzat által követelt százmilliós tétel helyett – amit Terézváros a szerződés nem teljesítéséért kért, több más hitelezővel együtt elindítva a felszámolási eljárást is – akár harmadáron is hozzájuthat az ingatlanhoz, tiszta lappal, nagyban megkönnyítve hogy elképzeléseinek megfelelő lakásokat alakítson ki a kiemelt jelentőségű épületben.

Inkább ne legyen harmadik emelet

A társasház azonban egy trükkel szeretné megfúrni a legkorábban decemberben megköthető szerződést. A hosszú átmenet oka, hogy az érintett ingatlanokra az épület műemlékjellege miatt elővásárlási joga van az önkormányzatnak és a Foster Intézetnek is, ezekről le kell mondania.

"Felmerült, hogy visszaminősíttetjük kétszintesre az épületet, így megszűnik az értékesítendő III. emelet" – mondta a közös képviselő. Ezzel Yom Tov és az önkormányzat alsóbb szinteken lévő tulajdona révén csupán pár százalékkal maradna az épületben, és nem lenne meghatározó beleszólása abba, hogyan képzeli el a társasház a harmadik emelet és a tetőtér jövőjét.

Pénteken a társasház kézhez kapta azt a kormányhivatali hatósági határozatot, amely kimondja: a háznak a tűz után megmaradt önálló rendeltetési egységei a földszinten, az I. és II. emeleten vannak. A harmadikon és a tetőtéren tehát ilyenek nincsenek, a ház igy lényegében hivatalosan is háromszintessé minősülhet vissza. Székely szerint ez nagy lépés ahhoz, hogy a ház később maga kínálja fel egy általa kiválasztott vállalkozónak a harmadik emelet és a tető felépítését, cserébe például a ház teljes felújításáért. Ebbe, megmaradt csekély tulajdoni hányadával az önkormányzat  és Yom Tov - még ha részben vissza is szerzi ingatlanjait - már nem szólhat bele.

Két, nem Yom Tovhoz tartozó érdeklődő már van is a III. emelet és a tetőtér felépítésére. Ezt azonban a közgyűlésnek is jóvá kellene hagynia, de minderre csak akkor van esély, ha az önkormányzat és Yom Tov tulajdonarányát sikerült visszaszorítani.

"Amikor a közgyűlésen felvetettük a kétemeletessé való visszaminősítést, az önkormányzat képviseletében Bundula Csaba szabályosan megfenyegette a házat, hogy az önkormányzat adósságspirálba fogja taszítani. Jellemző, hogy a szó szerinti jegyzőkönyv, aminek az elkészítését az önkormányzat vállalta, mindmáig nem elérhető" – mondta Székely, aki nem bocsátkozott találgatásokba, hogy miért akarja az önkormányzat ismét helyzetbe hozni Yom Tovot.

Az önkormányzat lehetetlennek tartja a harmadik emelet megszűnéséről szóló elképzelést, miközben a harmadik emelet egyetlen lakóját, aki a tűz idején még az ottani önkormányzati lakásban élt, azzal szereli le, hogy ingatlana megszűnt, így az önkormányzatnak nem kell a korábbi ingatlannal azonos minőségűt felajánlania.

Székely már korábban is bízott a kormányhivatal most megküldött határozatában, ugyanis ez a lehetőség a kormányhivatal legutóbbi szemléjén készült jegyzőkönyvben is benne volt. Három lakástulajdonos kezdeményezte az ezzel kapcsolatos hatósági eljárást és Székely ezzel egy időben bírósági eljárást is indít, amelyben a bíróság kötelezheti a társasházat az alapító okirat módosítására, a kétemeletessé minősítésnek megfelelően.

Székely szerint ezután könnyen lehet, hogy az önkormányzat megvonja majd az eddig folyósított lakhatási támogatást is. A feszült viszonyt jelezte az is, hogy a ház a tűz utáni munkálatok idején alatt értékesítette az állványzati háló reklámfelületét, ám valaki a kormányhivatalhoz azzal, hogy jelenleg ott nincs építési tevékenység, így a ház jogosulatlanul próbál bevételhez jutni. Nem valószínű, hogy ezt a ház valamelyik lakója tette, a találgatások inkább az önkormányzatra utalnak.

Mindenki nagyon segítőkész velünk, kivéve az önkormányzatot – összegzett a közös képviselő.

A lakhatási támogatás lehetséges megvonása azonban reményei szerint keveseket érint, mert a kormányhivatalnál már folyamatban van a lakhatási engedélyek kiadása azokban a lakásokban, ahol újra működik a közmű. A legkritikusabb a gáz visszakapcsolása, mivel a kéményeket a tűz után vissza kellett bontani. Ám ott, ahol nem sérült a kémény bélése, és kivezethető a kémény az ideiglenes tető fölé, ott ez hamar megvalósítható, nem csak a földszinten és az elsőn, de a második emeleten is.

Terézváros hallgat

Az önkormányzatot is megkerestük írásban azzal, hogy nem látja-e aggályosnak annak a vállalkozónak az újbóli megjelenését, aki egyszer már nem teljesítette az önkormányzattal kötött szerződést, ami miatt az önkormányzat felszámolási eljárást is indított Yom Tov cége ellen. 

MIndeddig nem érkezett válasz megkeresésünkre.

A biztosítóval még folyik a per

A ház mindeddig nem kapta meg azt a reményei szerint néhány százmilliós összeget, amely szerinte a biztosítótól járna. A biztosító elzárkózott a kifizetéstől a Katasztrófavédelem határozatára hivatkozva, amely szerint építkezési munka folyt a tetőn. Székely szerint az érvelés több ponton vitatható: az építési záradék egyébként is csak a harmadik emeletre vonatkozott, és a Katasztrófavédelem határozata építési munkálatot és karbantartási munkálatot egyaránt megemlít.

Ráadásul a hatóság még nem mondta ki egyértelműen, hogy a tűz a nyári viharban megrongált tető javítása miatt keletkezett, csupán valószínűsíti azt. A tűz egyébként nem is terjedt volna olyan gyorsan, pillanatok alatt az egész tetőszerkezetre, ha a Yom Tov cége nem vette volna ki a tűzzáró falakat, és nem nyitotta volna egybe a harmadik emeletet és a tetőteret, kidöntve a falait azoknak a lakásoknak is, amelyek még az önkormányzat tulajdonában álltak. Az üresen álló lakások nagyvonalú kezelését Terézváros nem tette szóvá, illetve azzal érvelt, hogy idővel azok is Yom Tov cégéhez kerültek volna.

Ha nem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítani a tűz okát, akkor a biztosítónak nem lesz mire hivatkoznia a kifizetés megtagadására – érvelt Székely, így jó esetben akár 800 millió forinthoz is hozzájuthat a ház, amit a felújításra fordíthat.