A közterületeseket pont úgy lehet fotózni, mint a rendőröket

Egy évtizede húzódik a rendőrök és a sajtó vitája arról, hogy szabadon publikálhatóak-e a szolgálatteljesítés közben lefotózott rendőrök arcképei. A rendőrök körében az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy nagy összegű kártérítési pereket indítottak, ha az újságokban, televíziókban akár véletlenül megjelent a felismerhető arcmásuk.

Az Alkotmánybíróság tavaly vetett véget ennek az üzletágnak, amikor határozatban kimondta, a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú. Októberben azonban a Fővárosi Ítélőtábla (FIT) ismét összezavarta a dolgokat, mert az egész vitát elindító alapügyben megint a rendőröknek adott igazat.

A fotózással azonban nem csak a fegyveres testületeknek van bajuk.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke a napokban adott ki állásfoglalást arról, hogy szerinte lehet-e és hogyan fényképet, felvételeket készíteni azokról az egyenruhás közterület-felügyelőkről, akik szolgálatuk ellátása alatt közterületen tartózkodnak.

Péterfalvi határozatában összekötötte a rendőrök ügyét a közterületesekével. Figyelemre méltó módon azonban teljesen figyelmen kívül hagyta, sőt meg sem említette a fotófrontot újra összezavaró FIT ítéletet.

Arra jutott, hogy

Péterfalvi kiemelte: az Alkotmánybíróság (AB) a közfeladatot ellátó személyekkel (rendőrök) kapcsolatban azt mondta ki, hogy „a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik”.

Az AB alapján ilyenkor a képfelvétel esetében hat feltételnek kell teljesülnie. Akkor közölhető minden további nélkül a felvétel, ha:

• tömegfelvételnek minősül (ábrázolás módja nem egyéni, a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket);
• nyilvános helyen készült;
• az érintett személyre nézve nem sértő;
• az érintett személyt tárgyilagosan mutatja be;
• nyilvánosságra hozatala közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik;
• nyilvánosságra hozatala a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.