Most kiderül, mennyire kell félni a magyar bíróságtól

December elején lett jogerős, hogy nem megy börtönbe az a férfi, aki három évvel ezelőtt egy szélsőjobboldali tüntetésen betörte az Index videósának az orrát. Az illető felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a bíró azt mondta: részben azért, mert a megütött újságíró maga sem szerette volna, hogy rács mögé kerüljön, ehelyett azt akarta, hogy szembenézzen tettével és megbánja azt. 

Súlyos testi sértéses ügyeknél az ilyen végkifejlet nem is olyan ritka, mint hinnénk. Az Országos Bírósági Hivatal honlapján kint vannak a jogerős ítélettel befejezett büntetőeljárások összesített adatai. A 2014-es számokból látszik: az ítélkezési gyakorlat egyáltalán nem a letöltendőt erőlteti mindenáron.

85 162 felnőtt embert ítéltek el tavaly jogerősen a magyar bíróságok különféle bűncselekményekért. A bűnösség következményei pedig így alakultak:

A pénzbüntetés volt a leggyakoribb végkifejlet. Letöltendőt csak minden tizedik elítélt felnőtt kapott, közérdekű munkából másfélszer több volt.

Persze ezeket a nagy arányokat leginkább a bűncselekmények szerinti összetétel befolyásolja: minél több a kevésbé súlyos eset, értelemszerűen annál több a kevésbé súlyos büntetés, és fordítva. Emberölésért például 107-ből 100-szor letöltendő járt, de gyilkosságból szerencsére jóval kevesebb van, mint a pitiáner dolgokból, mondjuk rongálásból vagy közokirat-hamisításból.

8-ból 1 súlyos testi sértés büntetése rabság

Szám szerint a legtöbb letöltendőt tavaly lopásért (3236), rablásért (819), csalásért (674) és garázdaságért (547) osztották ki a magyar bíróságok. Ez nem meglepő, mert rengeteg az eset, elég gyakori bűncselekményekről van szó. Egyébként már korántsem mindnél a végrehajtandó szabadságvesztés a leggyakoribb a büntetések közül. Ez csak a rablásra igaz, a rablóknál 84,6 százalékos a letöltendőre ítéltek aránya. A tolvajoknál már egész más a helyzet: kisebb lopásoknak már csak az esetek 14,21, nagyobbaknál 32,34 százalékában lett börtön a vége. A garázdák közül csak minden 17-18. került rács mögé.

Visszatérve a súlyos testi sértésre: itt sincs túlsúlyban a letöltendő szabadságvesztés, sőt. A súlyos testi sértést elkövető 2782 felnőtt közül mindössze 342-t (12,29 százalék) ítéltek letöltendő szabadságvesztésre, 1203 esetben a bíróság felfüggesztettel beérte. Pénzbüntetést 429-en, közmunkát 394-en kaptak.

A statisztikában külön kategória a testi sértés legsúlyosabb változata, amikor a bántalmazás életveszélyt vagy halált okoz. Ilyen bűntettben elmarasztalt felnőtt tavaly 246 volt, de közülük is csak 131-et küldtek tényleg börtönbe, ami mindössze 53,25 százalék. A többiek ügye tipikusan felfüggesztettel végződött.

A zaklatókat is szívesen küldik közmunkára

A tolvajok és a garázdák vezetnek magasan, ha azt nézzük, kiket büntettek legtöbbször közmunkával, de a top 5-be belefértek a részegen vezetők, a tartásdíjat nem fizetők és a kábítószerrel elkapottak. Van még ezeken kívül is jó pár olyan bűncselekmény, amelyeknél a közérdekű munka elég népszerű büntetésnek mondható. Például:

• csalás vétsége (az ítéletek 21,51 százaléka közmunka)
• rongálás (21,79 százalék)
• sikkasztás vétsége (22,38 százalék)
• zaklatás (19,28 százalék)
• hamis vád (18,85 százalék)
• magánlaksértés (18,35 százalék)
• közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (16,6 százalék).

A fiatalok több esélyt kapnak

A fiatalkorúaknál eléggé máshogy alakulnak a büntetések, mint a felnőtteknél. Náluk a bűncselekmények majdnem fele büntetés nélkül, próbára bocsátással végződik. Emiatt ha az összes ítéletet nézzük, a közérdekű munka aránya összességében csak egy kicsivel magasabb náluk, mint a felnőtteknél (17,77 százalék a 15,12 százalékkal szemben), de ha azt figyeljük, hogy áll a közmunka gyakorisága a letöltendőhöz vagy a felfüggesztett szabadságvesztéshez képest, rögtön látványosabb a különbség.

A fiatalkorúaknál nagyjából háromszor gyakoribb a közmunka büntetésként, mint a letöltendő, és bő másfélszer gyakoribb a felfüggesztettnél is. Akad néhány olyan súlyosabb bűncselekménytípus, amelyet 2014-ben csak fiatalkorúak úsztak meg közmunkával. Két 18 év alatti rabló és hat zsaroló kapott büntetésként közmunkát tavaly, míg felnőtt egy sem.

A közmunka és a szabadságvesztés közti döntés szigorúan vagy-vagy. Letöltendő börtön mellett nyilván nehéz lenne közmunkára irányítani az elítéltet, és a rabok jó része egyébként is dolgozik odabent, a törvény viszont nemcsak a letöltendő, hanem a felfüggesztett szabadságvesztés mellett sem engedi meg közérdekű munka kiszabását. Ezt a Kúria májusban nagyon világosan kimondta.

Két év van ledolgozni

A bíróságoknak órára pontosan kell megmondaniuk, mennyi közmunka a büntetés. A törvény szerint a minimum 48, a maximum 312 óra. A 2014-es ítéletekben a legtöbbször a két véglet között, középtájon volt az óraszám: 3802 esetben 91 és 150, 3510 esetben 151 és 210 óra között. Csak 1775 bűnösnek kellett 270 óránál többet dolgoznia. (Az infografikán látható néhány, 48 óra alatti büntetés valószínűleg úgy keletkezett, hogy valamilyen más büntetést váltottak és számították át közmunkára.)

Ezt az óraszámot apránként is össze lehet gyűjteni, erre összesen két évük van az elítélteknek. A szabály az, hogy a közmunkára ítéltnek heti legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy hétköznap, a szabadidejében - kell dolgoznia. Hetente minimum 4 órát kell letudni. Ennyi, 4 óra a napi minimum is, vagyis azt nem lehet megcsinálni, hogy valaki a hét minden napján beugrana dolgozni, de csak egy órácskára.

Pénz természetesen nem jár a közmunkáért, és a nyugdíjba sem számít bele.

Takarítás, iroda vagy lovarda?

Hogy pontosan mit kell csinálni, azt nem a bíró dönti el, ő csak a munka jellegéről rendelkezik. A döntésnél figyelembe veszik a bűnös egészségi állapotát és képzettségét, olyasmit kell adni neki, amire előreláthatóan képes elvégezni. Miután a bíró eldönti, hogy mondjuk könnyű fizikai munka lenne a megfelelő, a konkrét munkahelyet az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője választja ki. Vannak még szempontok: például az elkövetett bűncselekmény jellege is számít.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vezet nyilvántartást a kijelölhető munkahelyekről. A keresőjük alapján a kínálat eléggé helyfüggő. A cikk írásakor az Index szerkesztőségének a környékén, Óbudán például 5 helyre vártak büntetőügyeseket is közmunkára. Kellett közterület-felügyelő, karbantartó technikus egy lovas egylethez, irodatakarító, irodai adminisztrátor. Ózdon viszont ugyanebben az időpontban egyetlen szabad helyet sem találtam, Miskolcon is csak kettőt.

Elbliccelni a munkát nem érdemes: a törvény szerint aki önhibájából nem végzi el a közmunkát, annak fogházra változik a büntetése.

A szovjetektől tanultuk

A közérdekű munkának most már egész nagy hagyománya van nálunk. A Btk. kommentárja ad egy kis történeti összefoglalót: a munkát önálló büntetésként először a Szovjetunióban, közmunka formájában vezették be, ez később – a büntetési ideológiának megfelelően - „javító-nevelő” munkával egészült ki. Magyarországon először 1950-ben vezették be a közmunkát, szovjet mintára.

Létezik viszont egy hasonló, de szinte teljesen új dolog: a jóvátételi munka. Ez az új Btk.-val jelent meg 2013-ban. "A Javaslat

próbál nagyobb teret engedni a helyreállító, jóvátételi szempontoknak,

ezért új intézkedésként vezeti be a jóvátételi munkát, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés egyrészt a közösség felé irányuló reparációt célozza, másrészt a tervszerű életvitel szervezést segítheti, ami főként a fiatalkorú elkövetők vonatkozásában bírhat jelentős hatással” - állt a Btk. indoklásában.

A jóvátételt még szokjuk

A jóvátételi munka még annyira új, hogy 2014-ben csak összesen 99 jogerős ítéletben alkalmazták felnőtteknél, fiatalkorúaknál további 10-nél. Idén ennel valószínűleg egy kicsivel magasabb lesz ez a szám, de nem nagyságrendekkel, a 2015-ös első félévben 67 felnőtt és 6 fiatalkorú ment haza jóvátételi munkával a bíróságról. 

Ez nem büntetés, hanem úgynevezett intézkedés, mint a próbára bocsátás vagy a megrovás. Ha a jóvátételi munka mellett dönt, a bíróság lényegében elhalasztja a büntetés kiszabását. Ha a bűnös egy év elteltével igazolja, hogy a jóvátételi munkát (minimum 24, maximum 150 órát) elvégezte, a büntethetősége megszűnik.

A közmunkához képest az egyik legfontosabb különbség, hogy jóvátételi munkánál az elkövető szabadon választhat, hol és kinek szeretne dolgozni: közhasznú civil szervezetnél, egyháznál vagy állami, önkormányzati intézménynél. Jóvátételi munka csak nem túl súlyos esetekben jöhet szóba: legfeljebb három évvel fenyegetett bűncselekményeknél, és a visszaesők is kizártak. 

A tavalyi 99 jóvátételi munkás elítélt közt volt 35 garázda, 34 tolvaj és még néhány egyéb ügy miatt szoruló ember, például 4 rongáló, 2 csaló, 1 sikkasztó és 3 becsületsértő.

Inkább olvasson könyvet

Már a jóvátételi munka lehetősége sem túl közismert, de még azon kívül is van eszköze a bírónak, ha nevelni akarja az előtte álló bűnöst, és úgy érzi, azért, amit az illető tett, a börtön túl sok, a megúszás túl kevés lenne. Előírhatnak úgynevezett „külön magatartási szabályokat”, amibe nagyon sok minden beleférhet.

Kötelezővé tehetik megnézni a Bebukottakat, elolvasni az Abigélt, elküldhetik az embert agressziókezelési tréningre, és előírhatják, hogy hagyja abba a szomszédot idegesítő zene bömböltetését. Ezekre mind volt példa itthon. Néha a feladat egészen közvetlenül az elkövetett bűncselekmény párja: nemrég a Pesti Központi Kerületi Bíróság három menórarongáló fiút arra kötelezett, hogy olvassák el Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság, illetve Fleck Gábor és Szuhay Péter Kérdések és válaszok a cigányságról című művét, és írjanak olvasónaplót is. Erről a témáról itt olvashat cikket.