Börtönre ítélték és kiutasították a röszkei zavargás résztvevőit

A Szegedi Járásbíróság péntek délelőtt kihirdette az elsőfokú ítéletet a röszkei összecsapásról szóló, tíz vádlottat érintő büntetőperben. A perbe fogott migránsokat – köztük egy idősödő, beteg nőt, egy bottal járó és egy kerekesszékes férfit – azzal vádolta az ügyészség, hogy a tömegzavargás résztvevőjeként lépték át illegálisan a magyar határt szeptember 16-án, amikor egymásnak feszültek a szerb oldalon rekedt migránsok és a magyar rendőrök.

Mindenki bűnös

A bíróság az ügyészségnek adott igazat: az ítélet szerint mind a tíz menekült bűnös.

• Az első hat vádlottat 1 év 2 hónap börtönre és Magyarországról 4 év kiutasításra ítélte a bíróság.
• Az ügy hetedrendű vádlottja, a megafonba kiáltozó férfi 3 év börtönt és 10 év kiutasítást kapott.
• A nyolcad-, kilenced- és tizedrendű vádlott – a beteg nő, a kerekesszékes és a bottal járó férfi – felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mindannyian 1-1 évet, a bottal járó férfi és a nő esetében 4-4 év a próbaidő, a kerekesszékes férfinél 2 év. A nő maradhat Magyarországon, mivel (a vádlottak közül egyedüliként) jogerősen elismerték oltalmazott menekültként, a kerekesszékes és a sánta férfit azonban 2, illetve 4 év kiutasításra ítélték.

Az első hat vádlott ugyanakkor az ítélet szerint hamarosan szabadulhatna, mivel 9 és fél hónapja – a röszkei zavargás óta – ülnek előzetes letartóztatásban, ez az idő beleszámít a büntetésükbe, és a büntetés kétharmadának letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetőek.

Mindenki fellebbezett

Az összesen 6,3 millió forintra rúgó bűnügyi költségből a legnagyobb tétel, közel 4 millió forint a fordítások és a tolmácsolás ára volt, ezt a magyar állam fedezi, a többit a vádlottaknak kellene kifizetnie.

Az ítélet nem lett jogerős, mivel az ügyész minden vádlott esetében súlyosabb büntetésért fellebbezett, hosszabb börtönt, hosszabb kiutasítást akar. Arra a három emberre, akik most felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, a többiekhez hasonlóan végrehajtandó börtönbüntetést kért.

Az ítélet ellen a vádlottak és az ügyvédeik is mind fellebbeztek: ők továbbra is azt szeretnék, hogy mentsék fel őket, vagy pedig - ha ez nem sikerül - enyhítsék a börtönbüntetésüket, a kiutasítást pedig mellőzzék.

9-en szabadulnak is

A tárgyalás délutáni szakaszában született döntés arról is, hogy a másodfokú tárgyalásig mindössze egyetlen vádlott, a megafonos férfi marad előzetesben, a többiek szabadulnak.

Az, hogy konkrétan mi történik velük, most elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kezében van. Az őrök a tárgyalás vége után is mellettük maradtak, először visszakísérik őket oda, ahol voltak eddig, elintézni az adminisztrációt.

A vádlottak közül azok, akik nem adtak be korábban menedékkérelmet, jogszerűtlenül tartózkodnak az országban, ezért az ő esetükben elképzelhető, hogy a BÁH-nál idegenrendészeti őrizetüket fogják elrendelni.

Tábor vagy magánszállás

Azok, akik beadtak menedékkérelmet, és az ügyük folyamatban van, valószínűleg táborba kerülnek, azon belül lehet, hogy nyitottba, lehet, hogy zártba. Elképzelhető, hogy mivel folyamatban lévő büntetőeljárás van ellenük, a BÁH zárt tábor mellett fog dönteni.

A BÁH azt is engedélyezheti, hogy magánszálláson várják ki a jogerős ítéletet, amit majd a Szegedi Törvényszék fog meghozni. Az asszony és a férje valószínűleg így magánszállásra fog kerülni, mert korábban egy magánszemély felajánlotta, hogy befogadná őket.

A fiatal megafonos férfi, aki egyébként Szíriában közgazdász hallgató volt, és aki a legszigorúbb büntetést kapta, a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva kell előzetesben maradjon, amíg meg nem születik a másodfokú döntés. Amikor az ítélethirdetésnél szót kapott: csak annyit mondott: engedjék szabadon, ártatlan. Ügyvédje fellebbezett az előzetes ellen is.

A büntető törvénykönyvbe (Btk.) alig valamivel a röszkei összecsapás előtt, a menekültválság közepette bevezetett intézkedéscsomag részeként került bele az a bűncselekmény, amelyben bűnösnek találták őket. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépésért a Btk. szerint 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés járhat.

A perük márciusban kezdődött el. Ebben az ügyben robbant ki a fordításbotrány, azóta már büntetőeljárás is folyik amiatt, hogy kiderült: a fordító teljesen átköltötte, tartalmilag is alaposan megváltoztatta az egyik vádlott, egy fiatal szír fiú írásos beadványát.

A vádbeszédben az ügyész szerdán letöltendő börtönbüntetést és kiutasítást kért valamennyi vádlottra. A védők elsősorban felmentést kértek, és rámutattak arra is, hogy a kiutasítás több vádlott esetében azzal járna, hogy elszakítanák őket a családjuktól, már az EU területén élő feleségüktől, gyerekeiktől. A bíró az indokláskor azt mondta: a törvény, pontosabban a menekültválság alatt hozott Btk.-szabályok kötelezővé teszik a kiutasítás elrendelését.  

A bíró szerint egyértelmű a helyzet

Az ítélet indoklásakor a bíró, Arany János azt mondta: a perben azt kellett a bíróságnak vizsgálnia, hogy a vádlottak

• szándékosan léptek-e be Magyarországra,
• jogosulatlanul léptek-e be Magyarországra,
• és tömegzavargás résztvevőjeként tették-e ezt.

A bíró arra jutott, hogy a vádlottak tudatának át kellett fognia, hogy nem szabad nekik átjönni Magyarországra, de ők át akartak jönni "mindenáron", és úgy döntöttek, kihasználják a határ erőszakos kinyitását, az ellenőrzés nélküli, bizonytalan helyzetet, hogy bejussanak az unióba.

A bíróságnak nem kell foglalkoznia azzal, hogy a rendőrök mozgása szakszerű vagy szakszerűtlen volt-e, mondta Arany János annak a védői érvnek a kapcsán, hogy a rendőrök hátrálása, a kordon elbontása miatt joggal hihették a vádlottak, hogy a hatóságok meggondolták magukat, és mégis beengedik őket. Szerinte egyértelmű, hogy a magyar hatóságok sem hallgatólagosan, sem közvetlenül nem járultak hozzá, hogy a migránsok bejöjjenek.

A bíró szerint több vádlott is ellentmondásba keveredett vallomásaiban saját magával vagy más vádlottal is. Ugyanakkor azt, hogy beléptek Magyarországra, azt nem is tagadták, így a tiltott határzár-átlépés bűncselekmény alapesete nem is volt kérdés, csak azt kellett megállapítani, hogy tömegzavargás résztvevőjeként tették-e ezt.  Ebből a szempontból az ítélet szerint közömbös, hogy ők nem dobáltak köveket.

A megafonosnál hangsúlyozta, hogy a férfi legalább tíz percen keresztül beszélt a megafonba, amit egyébként utóbb maga is hülyeségnek minősített. Ez a tíz perc évekbe kerül neki: azért kapott a többiekénél jóval súlyosabb büntetést, mert a megafonba kiabálásból levezetett "szervező, irányító" szerepe súlyosító körülménynek számított.

Enyhítő körülmények egyébként minden vádlottnál voltak, kinél kevesebb, kinél több: büntetlen előélet, részbeni beismerés, fiatal kor, kisgyerekek, megromlott egészség.

Az indoklásban volt szó arról is, miért nem hallgattak meg több tanút a tárgyalásokon, miért nem vetítették el a videófelvételeket. Azért nem, mert a bíró szerint nem volt rá szükség, a "bizonyítékok teljesen egyértelműek" voltak enélkül is.

Minden egyes fórumon tiltakozni fogok az ítélet ellen

- mondta a tárgyalás után a Helsinki Bizottság munkatársa, az ügyben három vádlottat védő Fazekas Tamás. Szerinte az ítélet megalapozatlan, sommás, és a nemzetközi jogba ütközik. A jogvédő civil szervezet "A „röszkei zavargók” elleni büntetőeljárás 13 abszurditása" címmel adott ki közleményt az ítélethirdetés után.

A terroristaper még folytatódik

A könnygázas, vízágyús, kődobálós összecsapással kapcsolatban folyamatban van egy másik per is Szegeden, abban egy Ahmed H. nevű szír férfit (akinek az apja és az anyja is a most befejezett ügy tíz vádlottja közt volt) terrorcselekmény elkövetésével vádol az ügyészség. Ahmed H. ügyében, melyről legutóbb itt írtunk, októberben várható ítélet.

(Borítókép: A röszkei összecsapások vádlottjai a Szegedi Járásbíróságon, 2016. március 17-én. Fotó: Segesvári Csaba/Délmagyarország)