Törvény lesz az embertelenül tartott rabok kártérítéséről
További Belföld cikkek
-
Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére - Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Az igazságügyi minisztérium kiadott egy törvénytervezetet az embertelen körülmények közt fogva tartott magyar rabok kártalanításáról. A lépésre a Varga és társai kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítélet miatt szánták rá magukat.
Varga Lajos egy ittas vezetés és kisebb garázdaság miatt börtönt megjárt pék, akinek az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ös, nagy jelentőségű ítéletében 8000 eurós kártérítést ítélt meg a fogvatartása körülményei miatt. Varga cellája 30 négyzetméteres volt, és összesen 17 rab osztozott rajta, ami azt jelenti, hogy fejenként 1,76 négyzetméter jutott. Strasbourg kimondta, hogy a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy nagyjából másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely van.
Azóta több ezer eljárás indult Magyarországgal szemben a túlzsúfoltság, a rossz körülmények miatt, sok rabnak már meg is ítéltek pénzt, köztük például Zuschlag Jánosnak is.
A most megjelent tervezet szerint bekerülne egy új rész a büntetés-végrehajtási törvénybe, az lenne a címe, hogy Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt. Ez rögzítené, hogy kártalanítás jár az előírt élettér biztosításának a hiánya, vagyis a túlzsúfoltság miatt, valamint az ehhez kapcsolódó olyan körülmények miatt, amelyek a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköznek. Külön nevesítik,
- ha nem volt rendesen elkülönítve a vécé, (Varga esetében szerepelt például egy vasvécé, tele emberi ürülékkel, amit nem lehetett leöblíteni, körülötte muslincák szálltak, és egy légtérben kellett volna enni vele.)
- ha nem volt megfelelő szellőztetés, világítás, vagy fűtés,
- a "rovarok által előidézett" sérelmet.
A tervezet szerint kártérítés járna az államtól minden egyes, sérelmes körülmények közt eltöltött nap után. Az összegről a tervezetben A és B változatot is feltüntetnek, az A változat szerint a kártalanítás egy napra legalább 1200, legfeljebb 2000 forint, a B változat szerint a minimum ugyanúgy 1200, a maximum viszont csak 1500 forint lenne. A tervezet szerint bíró mérlegelné az egyedi körülmények alapján, kinek mekkora napi összeg jár az adott sávon belül.
Összehasonlításul: Zuschlagnak Strasbourgban közel 5 millió forintot ítéltek meg. Ő hat évet ült börtönben, a tervezetben szereplő rendszer szerint, mondjuk 1500 forintokkal számolva nagyjából 3,3 millió forintot kaphatott volna.
Azok, akiknek Strasbourg vagy magyar polgári bíróság már megítélt kártérítést, nem kérhetnének újra. A tervezet szerint a raboknak a jogsértő körülmények megszűnte (például a szabadulásuk, vagy új helyre kerülésük) után 6 hónapjuk lenne benyújtani a kártalanítási igényt, de visszamenőleg azok is kérhetnének kártérítést, akik a törvénymódosítás hatályba lépése (a tervek szerint 2017. január elseje) előtt egy éven belül kerültek ki az embertelen körülmények közül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
