Nándor
3 °C
16 °C

Az MSZP 1 millió migráns betelepítését tervezte 2007-ben?

slack-imgs.com
2016.09.21. 07:03 Módosítva: 2016.09.21. 13:53
Tudta? Nem tudta? Jobb, ha tudja! Egy kampányban mindig sok csúsztatás, féligazság, sőt komplett hazugság hangzik el. Az október 2-i kvótanépszavazásig igyekszünk szép sorjában megnézni, mi igaz ezekből. 2007-ben tényleg 1 millió migráns betelepítését tervezte a Gyurcsány-kormány?

Állítás: A szocialisták 2007-ben 1 millió migráns befogadását tervezték.

Ki állítja? Fidesz

Hol? A kvótanépszavazás lakossági fórumain kivetített prezentációban

Igaz vagy hamis?

Hazugságvizsgálónk mutatója ebben az esetben az IGAZ felé húz, de nem teljesen. Egy nem nyilvános munkadokumentumról volt szó, amit annak idején nem is tárgyalt a Gyurcsány-kormány.
Hazugságvizsgálónk mutatója ebben az esetben az IGAZ felé húz, de nem teljesen. Egy nem nyilvános munkadokumentumról volt szó, amit annak idején nem is tárgyalt a Gyurcsány-kormány.

A népszavazási kampányba bőven belefér egy elmúltkilencévezés is. De mi igaz ebből? Tényleg volt ilyen terve a szocialistáknak? Volt. Ez a kitétel valóban szerepelt a 2007 januárjában a Gyurcsány-kormány elő került magyar migrációs stratégiáról szóló előterjesztésben (.pdf)

Itt azonban csak egy olyan nem nyilvános döntéselőkészítő anyagról volt szó, amely végül az egyeztetésig sem jutott el, és a kormány sem tárgyalta.

A Fidesz ezt  már akkor kiszúrta, és élesen támadta érte a kormányt, Semjén Zsolt pedig azonnali lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert. 

A tervezet egyébként azért készült, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként részt vegyen az európai közösség migrációs stratégiájának formálásában, és megfogalmazza saját érdekeit. Két probléma megoldását látták a migrációban:

  1. A népességfogyás és a társadalom elöregedésének enyhítését.
  2. A munkaerőhiány megoldását. 

Ezért olyan intézkedéseket javasoltak, amelyekkel megkönnyíthető lenne a bevándorlás, illetve a hiányszakmákhoz értő szakképzett munkaerő letelepedése és integrációja. A demográfiai helyzet javítása érdekében elsősorban családok letelepítését és munkához juttatását javasolták. Itt kerül elő először a milliós szám:

A természetes reprodukcióra tett „józan” feltételezések mellett csakis egy emelt szintű bevándorlás jelentheti a népességfejlődés konszolidálását. Ez viszont feltételezi, illetve maga után vonja új demográfiai-társadalmi helyzet kialakulását: sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi eredetű népesség integrálásának szükségességét. A jelen folyamatok alapján ezt a népességrészt a legnagyobb valószínűség szerint az ázsiai országokból érkező migránsok adják majd. 

A szakértői anyag már akkor számolt a szakképzett magyar munkaerő kivándorlásával, például az orvosok, az egészségügyi asszisztensek és a kutatók tömeges külföldi munkavállalásával. Ezt a hiányt szakképzett bevándorlókkal pótolták volna.

E helyzetet a magyar munkaerő megtartása érdekében tett megfelelő intézkedésekkel […] lehetséges csökkenteni. Ezenfelül az e folyamat révén keletkezett munkaerőhiányt szelektív, a migrációs érdekeket szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel – hiányszakmák migránsokkal történő feltöltésével – lehet csökkenteni.

A szomszédos országokban élő magyarok tömeges áttelepülését viszont nem támogatták volna az anyaországba, hogy a határon túli magyar közösségek fennmaradjanak. Abban az időben a szakértők még elsősorban ázsiai országokból érkezett emberek tömegével számoltak. Semjén Zsolt már akkor megmondta, hogy "nyilvánvaló, hogy milliós ázsiai tömegeket nem lehet integrálni".

Migráns alatt akkor még nem a Törökország és a Balkán felől a zöld határon húzott szögesdrót alatt átmászó szíriai háborús menekülteket értették. A globalizáció részét jelentő nemzetközi vándorlásról beszéltek, azaz külföldiek legális bevándorlásáról. A dokumentum szerint ennek részeként Magyarországon

a külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig 10 százalék fölé emelkedhet a század első felében.

A Fidesz által kirobbantott botrány után a Gyurcsány-kormány egyértelművé tette: nem tervez ilyet. Kondorosi Ferenc akkori igazságügyi államtitkár pedig azt mondta: ez a dokumentum csak "néhány fiatal gazdasági elemzésekkel, szociológiával foglalkozó leírása, értekezése". 

Ezt a régi ügyet idén áprilisban melegítette fel újra a kormánypárti Magyar Idők, és most használják is a kvótakampányban. Az viszont valamiért nem kerül szóba a lakossági fórumokon, hogy 2013-ban a II. Orbán-kormány nemcsak hogy megtárgyalt, de el is fogadott egy migrációs stratégiát, amiben elég hasonló elképzelések szerepelnek.

Az Orbán Viktor által aláírt "Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum" szerint

nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát

 – írta meg a Mandiner. Igaz, ez a stratégiai dokumentum ehhez már hozzáteszi: "mindeközben fokozottan kerüljenek érvényesítésre a biztonsági szempontok".

Az Orbán-kormány migrációs stratégiájában az is olvasható, hogy

különös tekintettel a magyar munkaerő egyes szektorokban fokozottabban jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása. Ez főként a szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint a felsőfokú szellemi munkaköröket érinti, ezekben a szegmensekben mutat növekvő tendenciát az egyes munkaerőpiaci szektorokban fellépő tartós hiány.

Az orbáni migrációs stratégia elsősorban az EU-ból és a határon túli magyarság köréből érkezett legális migránsokra számít. A máshonan érkezők esetében az anyag „szabályozott nyitottságról" beszél: olyan harmadik országbeli migránsokat fogadjunk, akik hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez befektetőként, hiányszakmák képviselőiként, magasan képzett szakemberekként.

Itt is szóba kerülnek a kínaiak, hiszen az ő körükben a legmagasabb a Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek száma. A 2013-as stratégia azzal a problémával is foglalkozik, hogy a magyar társadalom nem befogadó: "A többség felszínes ismeretekkel rendelkezik a bevándorlókról, fél, idegenkedik tőlük". 

Az anyag ezután azon kesereg, hogy néhány szórványos pályázatot leszámítva nincs elég olyan kezdeményezés, ami megismertetné a magyar társadalommal a bevándorlást, a Magyarországon élő külföldi közösségek tagjait és integrációját, és nincs elegendő tájékoztatás a kultúrák közötti párbeszédről sem. A 2013-ban készült anyag a Jövőkép című fejezetben ezt írja:

Magyarországnak törekednie kell arra, hogy azon külföldiek számára, akik a szükséges jogszabályi feltételek teljesítése mellett, hosszabb távon itt kívánnak letelepedni, a sikeres társadalmi beilleszkedéshez segítséget nyújtson.

Ellentétben a Gyurcsány-kormány féle tervezettel, ez a Migrációs Stratégia ma is érvényben van. A Mandiner idén áprilisban rá is kérdezett erre a kormánynál. Kovács Zoltán kormányszóvivő akkor azt válaszolta: a hosszú hónapok, évek alatt kimunkált stratégia „felfogását maga a valóság, az élet írta felül”.