Béla
8 °C
15 °C

Ó, ne! A migránsok elveszik tőlünk az önkormányzati lakásokat?

COVER
2016.09.27. 13:29
Tudta? Nem tudta? Jobb, ha tudja! Egy kampányban mindig sok csúsztatás, féligazság, sőt komplett hazugság hangzik el. Az október 2-i kvótanépszavazásig igyekszünk szép sorjában megnézni, mi igaz ezekből. A menekültek miatt tényleg kidobják a magyarokat az önkormányzati lakásokból, és migránsokat költöztetnek be a helyükre?

Állítás: „Csepelen 1475 önkormányzati lakás van: uniós kvóta alapján ezek lakóit is az utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek.”

Ki állítja? Ábel Attila és Morovik Attila fideszes alpolgármesterek

Hol állítják? A csepeli képviselő-testületnek szeptember 19-én beterjesztett határozati javaslatukban.

Igaz vagy hamis?

HAMIS
Fotó: Index

Fantasztikus dolgokat termel ki ez a kampány. Ábel Attila fideszes képviselő és Morovik Attila fideszes frakcióvezető szeptember 19-én határozati javaslatot terjesztett be Csepelen. A „Felhívás az október 2-i népszavazáson történő részvételre”  (.pdf) című irodalmi mű lényege ennyi: a csepeli polgármester támogassa a minél nagyobb részvételt a népszavazáson.

Ezt az inkább rémhírterjesztésre való álpolitikai dokumentumot aztán a csepeli képviselő-testület rendkívüli ülésen tárgyalta meg. A javaslat szövegében egy kis migránsterroristázás és Soros György-özés után szerepel a következő rész.

Köztudott, hogy az illegális bevándorlókat sok helyen az önkormányzati lakásokba költöztették be. A döntést hozók nem törődtek azzal, hogy ezekben a lakásokban évtizedek óta éltek bérlők. Csepelen 1475 önkormányzati lakás van: uniós kvóta alapján ezek lakóit is az utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek.

A KSH 2015-ös összesítése szerint Magyarországon kb. 130 ezer önkormányzati lakás van. Ezeket a lakásokat szociális alapon, pályázat útján vagy piaci feltételek mellett lehet kibérelni. Az önkormányzati lakások nagy részét elég kedvezményesen lehet bérelni, ezért nagy a kereslet, és nehéz is hozzájutni ezekhez. A pályázatoknál az önkormányzatok egyedi feltételeket is meghatározhatnak: például csak családosok kaphatnak lakást, vagy csak közalkalmazottak, vagy többéves munkaviszonnyal rendelkezők.

A bérleti szerződések is eltérőek lehetnek. Itt is érvényes, hogy csak úgy (például az „illegális határátlépők” miatt) nem lehet valakit kirakni az önkormányzati lakásából, mert a bérleti jog vagyoni értékű jog, azt nem lehet csak úgy elvenni. Szerződésekben szerepelhet az is, hogy a szerződés felbontása esetén az önkormányzatnak másik lakást kell felajánlania és/vagy pénzbeli térítést kell fizetnie.

Nézzük meg most mindezt a menekültek oldaláról. Az az évi pár száz ember, akit Magyarország egyáltalán hajlandó menekültként vagy oltalmazottként elismerni (idén az első félévben 252-en voltak), a nyár elején megváltoztatott szabályok szerint ma már csak egy hónapig lakhat a befogadóállomáson. Korábban hat hónapig járt nekik az ellátás, integrációs szerződést is kötöttek velük, elkezdhettek megtanulni például magyarul.

Egy hónap után el kell hagyniuk a befogadóállomást, pénz, szállás és ételt már nem jár nekik, kezdhetnek munkát és lakást keresni. A menekültek innentől nem kapnak külön szociális ellátást, külön elbírálást: együtt próbálkozhatnak a hasonlóan rossz szociális helyzetű magyar állampolgárokkal. Tehát beállhatnak a sorba a munkaügyi központba, és megpróbálhatnak kuncsorogni az önkormányzatok szociális bérlakásaiért.

Ugye sejti, milyen esélyei lehetnek ilyenkor egy a magyar nyelvet nem beszélő szírnek nálunk? Még ha családos is, nem sok esélye van a szociális alapon pályázható önkormányzati bérlakásokra, ezekre ugyanis most is hosszú várólisták vannak. Vagy úgysem felelnek meg a feltételeknek. Csepel például idén tavasszal olyan szociálisbérlakás-pályázatot írt ki, amin csak az indulhatott, aki már legalább három éve Csepelen élt. A megpályáztatott lakások ráadásul mind felújításra szorultak, amit a leendő bérlőnek határidőre kellett vállalnia 700 ezertől 1 millió forint körüli összegig. De még ha van is pénze az illetőnek, a mostani hisztérikus hangulatban elképzelhető, milyen eséllyel ad ki lakást neki piaci alapon valaki, amikor a telefonban arab névvel, idegen akcentussal bemutatkozik.

A 2013-ban egyébként az Orbán-kormány idején bevezetett menekültügyi rendszerben a migránsok ellátásában még az önkormányzatok családsegítő szolgálatai is részt vettek. Még a tolmácsolás költségét is kifizették nekik. Az elv az volt, mint minden normális országban: igyekezzenek minden eszközzel segíteni a menekültek minél gyorsabb beilleszkedésében.

A menekülteket segítő civil szervezetek szerint azonban az állam mostanra olyan feltételeket teremtett a menekülteknek, hogy még a magyar hajléktalanoknál is rosszabb esélyekkel indulnak a munka- és lakáskeresésben. Segítséget ma szinte már egyedül csak ezek a civil szervezetek tudnak adni a menekülteknek.

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnél az Indexnek azt mondtáka Baptista Szeretetszolgálat tart fenn például olyan hajléktalanszállót, ahová egyedülálló menekült férfiakat is befogadnak, és van egy menekült családok számára működő otthon is. Gyerek nélküli párokat azonban nem tudnak egyik helyen sem elhelyezni. Az Evangélikus Diakónia is tud krízishelyzetben lévő menekülteknek és oltalmazottaknak szállást adni, de csak egy hónapra egy munkásszálláson. Ezeken a szállókon is van egyébként térítési díj ( a baptistáknál havi 12 ezer forint), de a különösen rossz helyzetben lévőknek ezt néhány hónapra elengedik. 

Az önkormányzati lakásban élők kipaterolásáról és migránsokkal való betelepítéséről szóló csepeli rémhíreket egyébként azon melegében cáfolta Simicskó István honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter azt mondta, nem terveznek menekülteket elhelyezni a laktanyákban, az pedig főleg nem fordulhat elő, hogy állami vagy önkormányzati ingatlanba költöztessék őket. 

És azt tudta, hogy közben Magyarországon kb. 550 ezer lakás áll üresen nagyrészt a kistelepüléseken?  

   

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!