Amikor egy miniszter halaszthatatlan közfeladatra hivatkozva nem ér rá, lehet, csak a vécén van dolga

• Hétfőn egy szocialista képviselő azonnali kérdést akart feltenni Matolcsy Györgynek a parlamentben. A jegybankelnök halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozva nem jelent meg, egyik helyettesét jelölte ki válaszadásra.
• Két hete Rogán Antalnak kellett volna reagálnia egy ellenzéki kérdésre, de halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozva nem jelent meg az Országgyűlésben, egyik államtitkárára hárította a válaszadás kötelezettségét.

• Tavaly decemberben Orbán Viktornak kellett volna kellemetlen kérdésekre válaszolnia az azonnali kérdések órájában, azonban a miniszterelnök halaszthatatlan közfeladatra hivatkozva egészen addig nem válaszolt személyesen, míg távolmaradásával megsértette volna a házszabályt.

Nem kérdés, hogy egy jegybankelnöknek, egy miniszternek, de pláne a miniszterelnöknek lehet olyan halaszthatatlan közfeladata, amely miatt nem vesz részt egy parlamenti vitában. Igaz, a már említett 2015. december 7-i ülés óta sejthető, hogy a halaszthatatlan közfeladatok világa finoman szólva ingoványos terep. Ugyanis amikor Orbán halaszthatatlan közfeladatára hivatkozva nem akart válaszolni az LMP, az MSZP és a Jobbik képviselőinek kérdéseire, az ülésterem bejáratánál található függöny mögött bujkált, miközben a házelnök arról tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy a kormányfő halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozva Rogán Antalt jelölte ki válaszadásra.

A jóhiszemű feltételezés szerint Orbán nem azért bújócskázott a függöny környékén, mert meg akarta úszni a kellemetlen kérdéseket, hiszen a kormányfőt általában nem kell félteni, ha arról van szó, hogy csuklóból le kell ráznia a legkellemetlenebb ellenzéki felvetéseket. De hogyan számol el utólag a halaszthatatlan közfeladatával, egyáltalán köteles-e utólag hivatalosan megindokolni, hogy miért nem jelent meg, amikor válaszolnia kellett volna?

A kérdés november elején vált megkerülhetetlenné, amikor Juhász Péter azt állította, hogy Rogán Antal a Valton tulajdonosával dubajozott. Juhász november 3-án állt elő az azóta megcáfolt információval, a hír megjelenésének pillanatában úgy tűnt, az Együtt politikusának értesülését alátámasztja, hogy előző nap Rogán Antal halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozva nem jelent meg a parlamentben.

Még aznap megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy mi volt ez a halaszthatatlan közfeladat, mire a következőt írták: „November elsején este a szülőfalujában, Szakonyfaluban a hagyományos halottak napi litánián vett részt a családjával, halott édesapjára és nagyszüleire gyertyagyújtással emlékezve. Szerdán reggel Szlovénián keresztül indultak vissza Budapestre, így a szerdai napra hivatalosan is szabadságot vett ki.”

Mikor visszakérdeztük a kabinetirodánál, hogy a szabadságon lévő miniszter távolmaradását miért azzal indokolta az ülést levezető elnök, hogy halaszthatatlan közfeladatot lát el, csattanós választ küldött a kabinetiroda:

Legutóbbi megkeresése már az élőfába való belekötés. A parlamentben mindig ez a formula hangzik el, akkor is, ha maga a miniszter jelöli ki az államtitkárát és akkor is, ha bármilyen okból nem tartózkodik az ülésteremben. (...) A miniszter úrnak pedig joga van ülésnap idején is szabadságot kivenni, amire az elmúlt hat évben egyébként mindössze kétszer kerített sort

– írták.

Rogán minisztériuma szerint tehát bevett gyakorlat a parlamentben, hogy halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkoznak a politikusok, ha valamiért nem tudnak megjelenni. De azért, mert így szokás, még nem biztos, hogy szabályos is.

Megkérdeztük a parlament sajtóosztályát, hogy milyen tevékenységek tartozhatnak a halaszthatatlan közfeladat ellátásának kategóriájába, lehet-e ez egyszerű szabadság is, és hogy szokta-e valaki ellenőrizni, hogy a halaszthatatlan közfeladatra hivatkozó politikusok valóban közfeladatot láttak-e el, amikor ezt állították.

Az Országgyűlés sajtóosztálya szerint a kérdést az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 43. § (2) bekezdése szabályozza, amely változatlan szöveggel megismétli a korábbi házszabály 1994-ben megállapított rendelkezéseit. Eszerint a lényeg, hogy a távol maradó politikus előzetesen tájékoztatja a házelnököt, hogy az adott ülésen nem fog megjelenni, és

a tájékoztatás nem terjed ki a közfeladat ismertetésére és az ülést vezető elnök sem rendelkezik hatáskörrel a bejelentés indokának vizsgálatára, azért a bejelentő tartozik felelősséggel.

Vagyis bármi lehet halaszthatatlan közfeladat, utólag nem ellenőrzik, hogy valóban az volt-e. Az utolsó gondolat azért beszédes: a halaszthatatlan közfeladat miatt távol maradó képviselő maga tartozik felelősséggel azért, hogy amikor halaszthatatlan közfeladat miatt nem jelenik meg a parlamentben, akkor valóban halaszthatatlan közfeladatot lát-e el.