Szijjártóék visszaszóltak Amerikának Ahmed H. miatt
További Belföld cikkek
- Megelégelték a magyar ingázókat, betonakadállyal zártak le egy utat Ausztriában
- Meglepően sok magyar elégedett a munkahelyével, ön közéjük tartozik?
- Kemény szigorítások jöhetnek az elektromos rollerekre
- Újabb hangfelvétel Magyar Péterről: „Kiszórt kib***ott sok pénzt, 103 milliót a Hősök terei izére”
- Erős nap vár a parlamentre, számos új törvény születhet
Szerda délelőtt reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Egyesült Államok külügyminisztériumának előző esti közleményére, amely arról szólt, hogy Amerikát aggasztja Ahmed H., a Magyarországon terrorcselekmény vádja miatt 10 év fegyházra ítélt szír férfi esete.
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál
- válaszolt Menczer Tamás, a minisztérium sajtófőnöke. Aztán azzal folytatta:
"furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába. Lehet, hogy mindez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az. Sőt, Magyarországon nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem.
Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen, súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár. Egy dolgot azonban megígérhetünk: Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését."
Pár órával később az Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy - tárgyilagosabb hangvételű - válaszközleményt az amerikai külügyminisztériumnak. Ebben az áll, hogy:
"Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába.
A bírói függetlenség tiszteletben tartását elvárjuk a szövetséges országoktól, így az Egyesült Államoktól is.
Leszögezzük, hogy a washingtoni külügyminisztérium által idézett bírói döntés egy elsőfokú, nem jogerős ítélet. Magyarország Alaptörvénye pedig előírja a bírósági eljárásokkal kapcsolatban a tisztességes eljárás követelményét."
Egyébként a magyar kormánypártoktól, kormánypárti politikusoktól sem idegen, hogy véleményt nyilvánítsanak bírósági ítéletekről. Ahmed H. ügyéről például a Fidesz is kiadott közleményt múlt szerdán, üdvözölték a 10 éves büntetést, és azt írták, "minden migránsnak tudnia kell, hogy aki be akar lépni hazánk területére, annak tiszteletben kell tartani Magyarország törvényeit és a magyar hatóságokat".
2013-ban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetőjeként videóüzenettel tiltakozott a négy halálos áldozatot követelő balesetben vétkes Eva Rezešová házi őrizete ellen. Rogán magát az ítéletet nem minősítette, de azt felháborítónak nevezte, hogy a bíróság „rögtön, még a másodfokú eljárás előtt, luxuskörülmények közé" kihelyezte házi őrizetbe a nőt. 2012 májusában pedig Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter volt az, aki az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a Kúria elnökétől.