Titokban, fillérekért szórják a Várban a lakásokat a fontos embereknek

Nyár közepén egy szokványosnak tűnő előterjesztés készült az I. kerületi önkormányzatban. Arról szólt, hogy a testület egy szeptemberi ülésén hosszabbítsa majd meg dr. Torma Szilvia lakásbérleti szerződését további öt évre, 2021-ig.

Csak az adatokat végigböngészve derül ki az iratból, hogy pontosan miről is van szó: egyrészt a 86 négyzetméteres lakás a Hess András téren van, a Mátyás-templom mellett. Arrafelé a nagy ingatlanportálok szerint sem bérelni, sem vásárolni nem lehet lakást (utóbbi alatt a bérleti jog adásvételét kell érteni, a műemlék épületi önkormányzati ingatlanok nem elidegeníthetők). Másrészt Torma Szilvia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főosztályának vezetője, a cégadatok szerint is ez a bejegyzett lakcíme. Harmadrészt a lakást 98 ezer forintért bérli, amikor az I. kerületben a Váron kívül, a „rosszabb” környékeken is 2-300 ezer forint egy ekkora lakás díja, de ha a Vár területéról van szó,

Az előterjesztés egy jó példája annak, ahogyan az I. kerületben ma az önkormányzati lakások bérbeadása megy. V. Naszályi Márta, a PM képviselője azt mondta, a dolgok menete nagyjából a következőképp néz ki:

1. A testület elé a semmiből beesik egy határozati javaslat, hogy bizonyos önkormányzati ingatlanokra, meghatározott induló árral írjanak ki bérleti pályázatot. Indoklás, előzmény nincs, számítások nincsenek. Az időpont, hogy mikor érkezik ilyen, rendszertelen.
2. Ha ezt megszavazza a testület, az önkormányzat közzéteszi a pályázatokat. A részletes kiírás megjelenik a Várnegyed újságban, vagy elkérhető nyitvatartási időben az ügyfélszolgálaton. Aki ezeket nem figyeli állandóan – vagy épp egy jó tipp miatt –, az nem tud pályázni.
3. Innentől az ügy egy fekete lyukban eltűnik. A beérkezett, zárt borítékos licitekről ugyanis a négy bizottság elnöke dönt, nem nyilvánosan. Három fideszes, egy MSZP-s politikus. A képviselő-testület nem kap tájékoztatást arról, ki és mennyiért nyerte meg végül a lakást, milyen ajánlatok érkeztek még.

Naszályi elmondását minden forrásunk megerősítette. Gallowich Margit Kornélia LMP-s képviselő az Indexnek egyszerűen „fügefalevél-bizottságnak” nevezte a testületet, arra utalva, hogy a polgármester egyszemélyi döntéseit hivatott álcázni. 

Több ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs transzparens elbírálási szempont vagy koncepció a lakáskiadásnál.

Kérdeztem, számít-e, hogy valakinek hány gyereke van. Hogy itteni lakos-e? Hogy van-e már három lakása a kerületben? A válasz az volt, hogy semmi nem számít, csak az aktuális pályázat

– mondta Gallowich.

A bírálótestület egyébként hivatalosan nem létezik, nincs szó róluk sem a bérbeadási rendeletben, sem az önkormányzati SZMSZ-ben. Ezek azt mondják ugyanis, hogy a polgármester vagy a tulajdonosi bizottság gyakorolja a bérbeadói jogokat, és a polgármester határozza meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is.

Mind a négy bizottsági elnököt megkerestük, hogy reagáljanak az állításokra. Volt, aki betegségre hivatkozott, más a „fals problémafelvetés miatt” nem akart nyilatkozni, volt, aki letette a telefont a bemutatkozásunk után, a negyedik tag pedig a jegyzőhöz irányított.

A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év múlva értesülhetnek a képviselők, akkor ugyanis megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról.

Így, ötéves késéssel derülhet ki a rendeleteket átnézve az említett főosztályvezető ügye mellett, hogy

• a volt önkormányzati pénzügyi igazgató, aki most a Forster Központ gazdasági elnökhelyettese, 60 ezerért lakik egy 52 négyzetméteres, Toldy Ferenc utcai lakásban;
• egy helyi önkormányzati képviselő, Dankházi Tibor a Mátyás-templom melletti Tárnok utcában bérelhet egy kis, 27 négyzetméteres lakást 47 ezerért;
• a kerület közbiztonsági közalapítványának egyik ellenőrző testületi tagja, aki 2006-ban kerületi fideszes listás jelölt is volt, egy Úri utcai 38 négyzetméteres lakásban lakik 40 ezerért;
• a budavári Ruszwurm cukrászda melletti lakást az üzemeltető Szamos család egyik tagja bérelheti, 52 négyzetmétert 71 ezerért;
• a polgármester (akkor még) felesége havi 100 ezerért kapott meg egy Pala utcai 100 négyzetméteres lakást 2010-ben.

És ha a Magyar Nemzet nem szerzett volna róla tudomást, akkor csak 2018-ban vált volna nyilvánossá, hogy a polgármester egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. 

Mindezt úgy, hogy a polgármesternek és a volt feleségének van egy panorámás lakása is a Dísz téren is, aminél a tetőtér beépítését is engedélyezte nekik a műemlékvédelem, miután relatíve olcsón, az értékbecslés szerint a lakás értékének 20 százalékára értékelve 5 millióért megvehették azt.

Miközben szociális bérlakásokat már évek óta egyáltalán nem hirdetett az önkormányzat.

Tény, hogy a hasonló rendeleteket – nincs egyébként túl sok, a honlapon nyárig lehet visszakeresni, és a már írtakkal együtt 11 hosszabbítást találtunk – átlapozva az derül ki, hogy ezek a lakások nem olcsóbbak a többi, a Várban és környékén kiadott többi önkormányzati bérleménynél. De egy ilyen lehetőség ettől függetlenül kincset ér, ugyanis kevés lakásra ír ki pályázatot az önkormányzat, és ezeken a környékeken az ingatlanpiac is nagyon szűk. A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után elvileg a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.

Az átláthatatlanságot fokozza az is, hogy a pályázatoknál, illetve a hosszabbításnál az ajánlatba beleszámít az is, hogy valaki vállal-e felújítást. Csakhogy önkormányzati forrásaink szerint semmilyen rendelkezés nincs arról, mi számít konkrétan felújításnak, és a képviselők soha nem látnak erről benyújtott számlákat sem.

Így túl azon, hogy egy százezres kifestés és egy többmilliós átalakítás között nem lehet különbséget tenni, a határozathozatalkor a képviselők kezében nincsenek bizonyítékok a munkálatokra. Egy beszélgetőtársunk egyetlen esetre emlékezett, hogy fényképeket látott egy lakásról: épp Dankházi Tibor képviselőtársa mutatta meg a hosszabbítási kérelmekor, hogy a fentebb már említett, nagyon lepukkant ingatlant teljesen felújította, állítása szerint ötmilliót költve rá.

A DK helyi képviselője, Veres Dávid megkeresésünkre azt mondta, évek óta igyekszik a testületben felhívni a figyelmet arra, hogy a "rögzített" piaci ár és a valódi piaci ár közötti különbség, valamint "a pályázatnak álcázott bérlőkijelölés" komoly visszaélésekre adhat alapot.

Van, akinek elég csak kérnie

Az önkormányzati bérbeadás egy ritkább formája, amikor egy állampolgár bejelentkezik a polgármesternél, hogy kellene neki egy lakás, ő pedig a testület elé viszi a kérelmet. Így javasoltak ingatlant mostanában Veres Dávid gyűjtése szerint egy vállaltan jobboldali Kossuth-díjas színésznek az Úri utcában műemlék épületben (117 négyzetméter, havi 45 ezer forint), a Magyarság Háza igazgatójának szintén az Úri utcában, műemlék épületben (65 nm, 75 ezer forint) és a Hagyományok Háza igazgatójának a Batthyány téren (57 nm, 30 ezerért).

A polgármester indoklásai pedig a következőképp hangoznak, miért kell lakást adni a kérelmezőnek: 

Vidékről felköltözve az elmúlt év folyamán négy alkalommal költözött, legutóbbi albérletét pedig az ingatlan eladása miatt kellett elhagynia.

Jelenleg Érden szívességi lakáshasználó, ami hosszú távon nem fenntartható, és az agglomerációból való mindennapos bejárás is megterhelő számára.

Az önkormányzattól november végén kértünk nyilatkozatot és egy tételes listát a bérbe adott ingatlanokról – címmel, mérettel, bérleti díjjal. Annyit közöltek, hogy közadatkérésnek vették a levelünket, és a válaszadásra december 28-ig kértek türelmet. 

Az átláthatóságot nem segítik újabban az éves közmeghallgatások jegyzőkönyvei sem. 2012-ben még leírták, hogy kétszer írtak ki pályázatot, és összesen 20 lakásra kötöttek szerződést. 2013 tavaszán 19 lakásra 96 pályázat érkezett, 16 lakást adtak bérbe. 2015-ben és 2016-ban már nincs ilyen adat.

Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és jövőbeni ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal. Az ott lakók pedig aggódhatnak, hogy a lakásaikat át kell-e adniuk előbb-utóbb az érkező tisztviselőknek.

Amikor az önkormányzat jelezte, hogy a bérbe adott ingatlanokról szóló adatbázist a két ünnep között tudják küldeni, írtunk könnyebben megválaszolható kérdéséket arról, mi az álláspontjuk az átláthatatlannak nevezett rendszerről. Hétfői (dec. 5.) levelünkre azóta sem érkezett válasz.

(Cikkünk korábbi verziójában Gallowich Margit Kornélia LMP-s képviselő mondatait névtelen forrásnak tulajdonítottuk. A félreértésért elnézést kérünk)