Képmásügy: megint az Indexnek adott igazat az AB, kérdés, mire megyünk vele

Lehet, hogy majd évek, évtizedek múlva, vagy csak az idők végeztével ér véget az a rendőri képmások kitakarásáról szóló pingpongmeccs, melyben évek óta pattog a labda az Alkotmánybíróság (AB) és a bíróságok között. Csütörtökön épp az AB ütött nyerőt, ám a meccsnek koránt sincs vége.

Az Index 2011-ben közölt egy riportot egy budapesti tüntetésről. Szándékosan nem takartuk ki a fotókon a rendezvényt biztosító rendőrök arcát, mert nem értettünk egyet azzal, hogy a rendőröknek ezért a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint kártérítés jár.

Tudtuk, hogy per lesz, de készek voltunk az Alkotmánybíróságra, vagy akár Strasbourgba is elvinni az ügyet, mert azt gondoltuk, a sajtószabadság, a közügyek megismerhetősége ebben az esetben előbbre való, mint a rendőrök képmáshoz fűződő joga: intézkedés közben a rendőr nem magánszemély, hanem az "állam arca". Nem véletlen, hogy mutatóba is alig találni olyan országot, ahol a tévékben, lapokban hozzánk hasonlóan kimaszkolnák a rendőrök arcát.

A rendőrök pereltek, 2012-ben első fokon, majd egy évre rá jogerősen is veszítettünk, a Kúria a felülvizsgálati kérelmünket elutasította, a rendőröknek kártérítést kellett fizetnünk.

Az AB 2014-ben – némi meglepetésre – sajtószabadság-párti döntést hozott, és az Indexnek adott igazat: megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla (FIT) jogerős döntését, kimondva, hogy ha a tudósítás fontos ügyről szól és a rendőr ábrázolása nem öncélú, nem jár neki kártérítés, amiért felismerhető felvétel jelent meg róla a médiában. Mindenki azt hitte, hogy az ügynek vége, ahogy a rendőrarcok körüli bohóckodásnak is.

Mindenki, kivéve a bíróságokat. A megismételt eljárásban 2015 őszén a FIT megint elkaszálta az Indexet. Ők máshogy értelmezték az AB-döntést, mint – az Alkotmánybíróságot beleértve – mindenki más, szerintük a tudósításhoz nem volt szükség a kivezényelt rendőrök fotójára, jár nekik a pénz, punktum.

Az Index a Kúriától kért felülvizsgálatot, ám a Kúria a FIT döntését 2016 tavaszán a hatályában fenntartotta. Ekkor már látszott, hogy egyfajta hatásköri vita van kibontakozóban: az Alkotmánybíróság szeretné, ha döntéseit a bíróságok az ítélkezés során teljeskörűen figyelembe vegyék, a bíróságok viszont ragaszkodnak hozzá, hogy az egyedi ügyekben a bírók az AB határozatait is maguk értelmezhessék, tehát maguk dönthessenek.

Ilyen esetekre szokott a Kúria sorvezetőként, a bíróságok által kötelezően figyelembe veendő jogegységi döntést alkotni. A korábbi, a rendőröknek járó kártérítésről rendelkező döntést az Index ügye miatt 2015 elején visszavonták, új azonban azóta sem született.

Az Index 2016 nyarán ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB azonban még a mi ügyünk előtt, októberben hirdette ki a határozatait az ATV és a HVG szintén a rendőri kitakarásról szóló ügyeiben, és az orgánumoknak igazat adva elég egyértelmű üzenetet küldött a bíróságoknak: vagy hajlandók az ítélkezés során az Index ügyében született AB-határozat szempontjai szerint elvégezni a mérlegelést a sajtószabadság és a rendőr jogai között, vagy megsemmisíti az ítéleteiket.

Csütörtökön kihirdetett döntésével az Alkotmánybíróság a Kúria az Index eredeti perében született újabb ítéletét is megsemmisítette. Mivel ez a határozat már annak tudatában – sőt, pont azért – született, mert a FIT és a Kúria ugyanazt az első fokú döntést hagyták helyben, amit a korábban az AB alkotmányellenesnek talált, a testület ezúttal kicsit keményebben fogalmazott:

A bíróságoknak tehát – a Kúria döntésével egybehangzóan – továbbra is teljes az igazságszolgáltatási hatalma: az eléjük vitt jogvitát nekik kell a véglegesség igényével eldönteni. Ennek során azonban nem hagyhatják figyelmen kívül, nem alkalmazhatják szelektíven vagy megszorítóan az Alaptörvény egyes rendelkezéseit illetve azok kötelező erővel bíró alkotmánybírósági értelmezését.

Kérdés persze, hogy meghatja-e mindez a Fővárosi Ítélőtáblát, ahová a Kúria hamarosan visszautalja az ügyet, és az ügyben eljáró tanács hajlandó lesz-e elvégezni az AB által elvárt mérlegelést, vagy megint a rendőröknek adnak igazat, tovább folytatódik a jogvita, és további, egyre hosszabb cikkeket kell még írnunk a témában.

Cikkünk első verziójából kimaradt, hogy az Index alkotmánybírósági beadványát az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jogászai – Majtényi László és Somody Bernadette – készítették, pro bono. A hibáért elnézést kérünk.