Áder János nem siette el, de aláírta a CEU-törvényt

Áder János államfő a rendelkezésére álló utolsó napon, hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, vagyis a lex CEU-t, ezzel elrendelte a jogszabály kihirdetését. A lépés illeszkedik az első elnöki ciklusát is meghatározó trendbe, miszerint a politikailag igazán jelentős ügyekben államfőként nem megy szembe Orbán Viktorral. A mostani döntése azonban bizonyos szempontból mégis csak szokatlan – a döntését ugyanis egy közleményben is magyarázza, holott eddig csak törvények visszaküldésekor adott ki közleményt.

Az államfői közleményben többek között ez olvasható:

„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy

a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti. Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése,

amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően.”

Áder közleményéből az is kiviláglik, hogy az államfő igyekszik a CEU-törvény miatt keletkezett politikai viharoktól távol tartani magát; erre a közleményben csak röviden utal („ A törvény gyors - bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő - elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki”).

Az elnöki kommunikáció egyben igyekszik konszenzuskereső színben is feltüntetni őt: mint írja, felkérte a kormányt, „hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében”. Szerinte ugyanis ez kell ahhoz, hogy „senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek”.

Így is jöhet az Alkotmánybíróság

Feltehetően így is az Alkotmánybíróság elé kerül majd a törvénymódosítás – az LMP már meg is ígérte, hogy a testülethez fordul. Ehhez 50 képviselő aláírása szükséges, az indítványhoz ezért az MSZP-s és a jobbikos képviselők támogatására is szükség van. Az AB-hez fordulhat Székely László ombudsman, illetve később maga a CEU, vagy a majdani pert tárgyaló bíró is.

A CEU-törvényt múlt héten villámgyorsan, 24 óra alatt, kivételes eljárásban fogadta el a parlament. A javaslatot megszavazta hét igazoltan távol levő képviselő kivételével az összes fideszes és KDNP-s képviselő, nemmel szavazott az MSZP, az LMP, illetve hét független képviselő, a Jobbik és a parlamentet bojkottáló DK nem szavazott. 

Az államfő előtt három út állt: vagy aláírja, vagy politikai vétót emel és visszaküldi a parlamentnek, vagy alkotmányos kifogásai miatt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Bár a javaslatot rendkívül gyorsan, egy nap alatt fogadták el, a köztársasági elnök nem siette el az aláírását: kihasználta a rendelkezésére álló öt napot.

A kormány javaslatát azért nevezhetjük lex CEU-nak, mert több rendelkezése kizárólag a CEU-ra vonatkozik, lényegében annak megmaradását lehetetleníti el. Múlt hétfőn  meg is szigorították  a határidőket, amely még az eredeti terveknél is rosszabb helyzetbe hozza a CEU-t. A jogszabály alkotmányossági problémáiról és arról, hogy a törvény miként juthat az Alkotmánybíróság elé, ebben a cikkben írtunk.

Nem hatotta meg a tiltakozás

A törvényjavaslat ellen egyetemi oktatók, diákok és pártok mellett több ezer vezető külföldi közgazdász, tudós, és 15 Nobel-díjas is tiltakozott. Tiltakozott továbbá az amerikai külügy, több európai vezető, köztük a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt több vezetője is bírálta Orbán Viktort. 

Vasárnap délután és este Budapesten több tízezer ember tüntetett, és kérte az államfőt, hogy ne írja alá. Olvasóink többsége ugyanakkor a tüntetés után is arra tippelt, hogy Áder aláírja.