Megsemmisítették az ásotthalmi meleg- és muszlimellenes rendeletet
További Belföld cikkek
-
A Balatonnál is több ember szorult ellátásra a hőség miatt
- Kiadták a figyelmeztetést, extrém hőmérséklet és zivatarok várhatók több vármegyében
- Nem akart mászni egy kisfiú a szolnoki kalandparkban, a kísérője úgy felrúgta, hogy fejre esett
- Válaszolt a Coca-Cola a Fanta-botrányra
- Halálos munkabaleset történt Üllőn, 40 éves nő az áldozat
Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek találta, és visszamenőlegesen megsemmisítette azt az ásotthalmi rendeletet, ami gyakorlatilag betiltotta a muszlim vallás gyakorlását és a homoszexualitás "népszerűsítését". Ezt a honlapján közölte az AB.
A Jobbik-alelnök Toroczkai László vezette önkormányzat tavaly novemberben szavazta meg a helyi rendeletet. Toroczkai akkor a Facebookon azt írta a javaslatáról: "A bűnbakkeresés helyett én inkább azonnali megoldást adok, védelmet a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben". Szerinte a rendelet "a közösségünket és a hagyományainkat védelmezi bármilyen külső tömeges betelepítési vagy felforgatási tervvel szemben. Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat."
![Toroczkai László](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1668/16689/166892/16689296_ea9599a1516732c2937aa87945a0c410_wm.jpg)
Már akkor megírtuk, hogy ennél alkotmányellenesebb javaslatot szándékosan sem lehetett volna alkotni, például mert alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni, önkormányzati rendelettel nem. Vagy mert korlátozza a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő alapjogokat.
A rendeletet a Csongrád Megyei Kormányhivatal több ponton is törvénysértőnek minősítette, majd Székely László, az alapvető jogok biztosa támadta meg, és indítványozta a megsemmisítését.
Az AB most ugyanazzal érvelt, mint amit az Index is írt: álláspontjuk szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást. Azt is írták, hogy a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”.
Az Alkotmánybíróság "a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel" semmisítette meg a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal.
A határozathoz párhuzamos indokolásokat fűzött öt alkotmánybíró. Ketten saját indokolást írtak, ketten pedig csatlakoztak Pokol Béla párhuzamos indoklásához. Ebben az is olvasható, hogy "Európa iszlamizációjának nyilvánvaló veszélyt jelentő problémáit a szem előtt tartva fontosnak tartom még annak kiemelését, hogy a muszlim vallás gyakorlásának és ennek nyilvánosság előtti kellékeinek korlátozhatóságát nem vizsgálta az általam is támogatott, megsemmisítést kimondó döntés. Ezt a megsemmisítést pusztán a formailag nem megfelelő jogforrási szintben történt szabályozás és korlátozás miatt mondta ki, és így
a későbbiekben a muszlim vallást érintő, törvényi szinten létrejövő szabályozás és korlátozás lehetőségét ez nem vizsgálta.
Ehhez csatlakozott két másik alkotmánybíró is.