Kitöltene egymillió nemzeti konzultációt? Csak tessék, semmi akadálya!

Május 20-ig lehet visszaküldeni a Fidesz kampányát segítő nemzeti konzultációt. Az adatok összesítése után valószínűleg május végén közli majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy idén hány magyar konzultált a kormánnyal. 

A propagandaanyagot minden 18. évét betöltött magyar állampolgárnak postázták, több mint 8 millió példányban küldték szét a kérdőíveket. Hogy még nagyobb lehessen a kormány álláspontja melletti kiállás, a konzultációt ide kattintva interneten is ki lehet tölteni. Ezzel azonban komoly hitelességi problémák akadnak. 

Múlt héten több olvasónk jelezte, hogy az internetes kitöltésekor nagyon egyszerűen lehet csalni. Leteszteltük, és mi is arra az eredményre jutottunk, hogy az online konzultáció nem más, mint egy anonim kvíz. 

Bárki bármilyen kamuadatot megadhat, a rendszerbe semmilyen ellenőrzést nem építettek. Nem elég, hogy nem létező személyazonosságú emberek is végigikszelhetik a kérdéseket, még annyi biztosíték sincs, hogy a megadott emailcím legyen valós, és csak egy email-visszaigazolás után lehessen kitölteni a kormány kvízkérdéseit. 

Ha valaki csalni szeretne, egy IP-címről is többször kitöltheti az ívet, még arra sincs szükség, hogy proxyszervereken keresztül valaki különböző IP-címeket generáljon magának. 

Tehát semmilyen szempontból nem hiteles, amikor a kormány büszkén közli, hányan vettek részt a konzultációban, mennyire nagy megerősítést kapott a kormány álláspontja. 

Ez a Habony az a Habony? 

További probléma, hogy még ha azt ki is tudja szűrni a kormány – ha akarja –, hogy hányan kattintottak egy IP-címről, arra egyszerűen nincs eszköze, hogy megállapítsa:

Ha nagyon akarják Rogánék, a Belügyminisztérium népesség-nyilvántartással foglalkozó osztályán elvileg megtudhatják, hogy van-e olyan magyar állampolgár, aki 49 éves és Habony Árpádnak hívják. Már amennyiben Habony Árpád nem tiltotta le a szervezetnél, hogy bárkinek kiadják az adatait. (Érdekesség, hogy amikor két éve Orbánt kérdeztük Habonyról, a kormányfő azt mondta, forduljunk a népesség-nyilvántartóhoz.) 

Ha Rogánék megnézik, és a belügy adatbázisában találnak egy 49 éves Habony Árpádot, aki most a példa szerint online kitöltötte a konzultációt, az még nem fogja azt jelenteni, hogy tényleg az a Habony konzultált-e interneten a kormánnyal, vagy valaki más bújt a személyazonossága mögé.  

Fegyver a számháborúban

Bár úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja kimutatni, hogy valós személyazonossággal rendelkező magyar állampolgárok vesznek részt az internetes konzultációban (és nem mondjuk a Fidelitas ifjai kattintgatnak vadul mások nevében), bátran lobogtatják, milyen sokan töltötték ki online a kérdőívet. 

Nem túl meglepő módon azért, hogy nagyobbnak tűnjön az összesített részvételi adat: 

Bő egy hónappal a határidő előtt 112 ezer kérdőívet küldtek vissza – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Hozzátették, hogy az internetes válaszadásokkal együtt a 140 ezret közelíti a résztvevők száma. Ez időarányosan magasabb részvételi hajlandóságot jelent, mint amilyet a 2015-ös, bevándorlásról szóló konzultációkor tapasztaltak

– írta április 18-án az MTI, amivel kapcsolatban már akkor jeleztük, hogy ha a postán visszaküldött kérdőívekhez nem számolják hozzá az online kitöltéseket, akkor pont hogy időarányosan nem magasabb a részvételi hajlandóság, mint 2015-ben, hanem alacsonyabb.  

Április 26-án Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ismét összesítette az addigi számokat: 300 ezren küldték vissza postán a propagandakérdőívet, az interneten pedig 50 ezren töltötték ki. 

Május 2-án Tuzson viszont már csak arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy 600 ezren küldték vissza postán a konzultációt, az MTI tudósítása szerint arról már nem beszélt az államtitkár, hogy mekkora a részvétel az interneten. Dömötör Csaba, a Rogán-minisztérium államtitkára kedden a parlamentben 670 ezres számot említett, de ő sem bontotta szét a postai és a netes adatokat.

Talán nem véletlenül, ugyanis az Index pár nappal korábban, április 28-án küldött kérdéseket a kabinetirodának: 

• Eddig hányan töltötték ki online a nemzeti konzultációt?

• A Miniszterelnöki Kabinetiroda hogyan ellenőrzi, hogy a kitöltők valós személyazonossággal rendelkező magyar állampolgárok?

• A Miniszterelnöki Kabinetiroda meg tudja-e állapítani, ha egy személy hamis adatokat megadva, többször is kitölti a konzultációt?

Rogán minisztériuma azóta nem válaszol a megkeresésünkre, így egyelőre azt sem tisztázták, hogy ki tudják-e szűrni a csalókat, vagy sem. Pedig a kérdés elég lényeges, mivel a kabinetiroda többször hivatkozott arra, hogy az emberek milyen nagy kedvvel töltik ki online a konzultációjukat. 

A kamuadatokkal való visszaélésről egyébként már április elején írt az Mno.hu, amely szintén küldött kérdéseket a kabinetirodának, de Rogán minisztériuma lassan egy hónapja nem válaszol a lapnak. 

Kabinetiroda: az emailcím hitelesít

Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda levélben ismertette az Indexszel az álláspontját. Az írták, hogy külön összesítik a postán visszaküldött és az interneten kitöltött konzultációkat. Papíron eddig 608 ezret kaptak, online 62 ezren konzultáltak. 

Egy emailcímmel csak egyszer lehet kitölteni a kérdőívet, ez szolgál hitelesítésként

– írták. Mivel még csak létező emailcím sem kell a konzultációban való részvételhez, nehéz megmondani, hogy pontosan mit is hitelesít, hogy egy (kamu)címet csak egyszer lehet beírni. 

Végezetül azt is megjegyezték, hogy minden szabványos, rendben működik szerintük: „Annak érdekében, hogy automatizált, tömeges módú kitöltés (»robotok«) ellen védve legyen, a honlap a szabványos informatikai biztonsági védelemmel működik. Az adatbiztonsággal kapcsolatban fontos tény, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a kormány a személyes- és véleményadatokat szigorúan külön kezeli.”

(Borítókép: Nagy Attila Károly/Index)