Árpád
-2 °C
4 °C

Kézicsarnok-építés: rengeteg fát vágtak ki Káptalanfüreden

kaptalanfured indafoto katica
2017.07.21. 09:20
A kormányhivatal szerint 69 fát, légi felvételek tanúsága szerint a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét kivágták a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi táborában, mert ott sportcsarnokot, edzőtáborozásra is alkalmas apartmanházakat, sportlétesítményeket építenek.

A józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi tábora egy sűrű tölgyerdő közepére épült, tavalyig faházak álltak a háromhektáros erdő fái közt megbújva. A táborral szomszédos telkeken továbbra is gyerekek nyaralnak a hűs erdőben, a józsefvárosi tábor viszont 2015 nyarán már nem nyitott ki. Az ingatlan közelében élő helyiek azt mondják, hogy a bezárás után sokáig nem történt semmi, aztán 2016 decemberében munkagépek érkeztek, még két ünnep között is törték a faházak betontalapzatát és vágták a fákat, majd 2017 tavaszán leállt a munka, egészen most júniusig.

Eltűnt az erdő

„Tavasszal nem történt semmi, de két hete felvették a láncfűrészeket, és hatalmas ütemben elkezdték kivágni a fákat. A kerítés mellett sétálva jól látni, hogy rettenetesen sok fát vágtak ki, aminek nagyon nem örülünk” – mondja az Indexnek a tölgyfákért aggódó Seller Orsolya, akinek a tábortól egy perc sétára van háza. „Többször is telefonáltunk a balatonalmádi önkormányzathoz, beszéltünk a környezetvédelmi referenssel is, jeleztük, hogy szerintünk döbbenetesen sok fát vágnak ki, de ott azt mondták, hogy ők nem illetékesek”  fogalmaz a nyaralótulajdonos, aki igyekezett tájékozódni, hogy milyen beruházásról van szó, és miért vágnak ki több száz tölgyfát abból az erdőből, amire Balatonalmádi oly büszke.

A településen, amelynek Káptalanfüred a része, nagyon szigorúan szabályozzák a fakivágásokat.

A balatonalmádi önkormányzat 2015-ös, a környezetvédelem helyi szabályairól rendeletének 15.§-ában azt írják, hogy az

„Káptalanfüred városrészben a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.

 A magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzet kivágása 11-13. § rendelkezései szerint kizárólag az elsőfokú építéshatóság engedélye szerint létesítendő építmények helyén lehetséges. Akként, hogy pótlási kötelezettség esetén helyi természetes erdőalkotó fafajták (pl.: kocsánytalan tölgy) telepítését kell elrendelni.”

Magyarország erdészeti webtérképe szerint ez az erdőrész nem áll védelem alatt, nem része tájvédelmi körzetnek és a Natura 2000 ökológiai hálózatnak sem. Mégis, Bardóczi Sándor tájépítész szerint az erdőtörvény értelmében az ilyen területeken is szigorú a fakivágás szabályozása. Amennyiben az erdő tulajdonosa ritkítja vagy kivágja az erdőt, akkor köteles ugyanakkora területen csereerdősítést végezni, illetve vállalnia kell a csemeték gondozását. A szakember szerint nem szokványos ez a nagy területű kopaszítás. „Manapság az ökologikus gazdálkodás jegyében már

nem vagy nagyon ritkán szokás tarvágást végezni,

vagyis nagy területen minden fát kivágni. Sokkal inkább évente néhány tíz négyzetméteres területeken vágják ki a fákat"  fogalmazott a tájépítész.

Oldalt megmaradt az erdő, de a légi felvételek alapján jól látható, hogy a telek középső harmadán, egy bő egyhektáros részen gyakorlatilag nem maradt fa (igaz, a letarolt részen korábban kisebb épületek is álltak). Megkérdeztük az engedélyeztetésért felelős Veszprémi Kormányhivatalt, hogy

  • hány darab és milyen fák, milyen korú fák kivágására volt engedélye a beruházónak;
  • és milyen pótlást/ültetést vállalt a beruházó a kivágott fák helyett.

A kérdéseinkre egy héttel később azt a választ kaptuk, hogy „a dendrológiai jelentés szerint 69 fát kell kivágni. Visszapótlásuk tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fajok telepítésével valósul meg.”

Fotó: Index

Ugyanazon a napon, amikor a válasz megérkezett, a Magyar Időkben megjelent egy nagy cikk, amiben részleteket is közölnek a beruházásról. Ott azt írják, 3,5 milliárdos fejlesztésről van szó, és jóval több fáról, mint amennyiről az Indexnek a Veszprémi Kormányhivatal beszélt. Legalábbis 550 fát terveznek ültetni. „A szakvélemények alapján az elöregedett, beteg fák helyére 409 lombhullató és 142 örökzöld fát, továbbá 1500 tő évelő és egynyári növényt, valamint 1130 cserjét telepítenek. A zöldfelület aránya 67,45 százalék lesz az előírt 50 százalékhoz képest" – írják.

Kocsis Máté – Simicska Lajos – Mészáros Lőrinc

A 3,2 hektáros erdő balatonalmádi külterületén található, tulajdonosa 1997 óta a józsefvárosi önkormányzat.

Józsefváros – saját kerületi lapjuk beszámolója szerint – 2015-ben összeállt a veszprémi kézilabdacsapattal, amit akkoriban Simicska Lajos érdekeltségi körébe soroltak, tekintve, hogy a Simicska jobbkezeként ismert Fonyó Károly volt a klub elnöke. A klub akkori tulajdonosa és a VIII. kerület együttműködési megállapodás keretében sportágfejlesztési programot adott be a Magyar Kézilabda Szövetséghez, amely tartalmazza a káptalanfüredi tábor átépítési beruházását is. A dolog érdekessége, hogy a józsefvárosi polgármester Kocsis Máté, és ugyanő a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke is. 

„A tervek szerint új lakó- és kiszolgálóegységeket építenek, emellett sportcsarnokot, kültéri futópályát is létesítenek, a terület komplett rehabilitálása mellett. Így – a józsefvárosi gyermekek üdültetése mellett – edzőtáborozásra, utánpótlás-nevelésre is lesz lehetőség” – írta 2015-ben a Józsefváros.hu. A tervek szerint tehát a táboroztatás nem szűnne meg, de egy sportkomplexum is lenne az ingatlanon. Ez áll a Magyar Idők cikkében is.

A káptalanfüredi tábor látványterve
A káptalanfüredi tábor látványterve

Körülbelül egy időben azzal, hogy idén nyáron a munkagépek megjelentek a józsefvárosi tábor területén, a 24.hu arról írt, hogy Mészáros Lőrinc érdekkörébe került a kéziklub, legalábbis a felcsúti polgármester üzlettársa és barátja, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt Kft. többségi tulajdont szerzett a klubot működtető Veszprém Handball Team Zrt.-ben

Mészáros egyébként már tavaly betette a lábát a kézilabdaklubba, ugyanis a csapat vezetői szponzori szerződést kötöttek a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, valamint az R-Kord Építőipari Kft.-vel, állítólag ez volt az első lépés a tulajdonjog megszerzése felé.

Borítókép: sm33 / Indafotó

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?