Lefokozás ez vagy előléptetés?

Van az országban négy-öt olyan város, amelynek polgármestere fontosabb, mint egy gyengébb miniszter

- mondta 2005-ben a Hír Tv-nek adott interjújában Kósa Lajos fideszes politikus, aki akkor még Debrecen polgármestere volt. Több mint tíz év telt el a nyilatkozat óta és azóta sokat fordult a világ: a Hír Tv-nek már nem ad interjút, és már rég nem polgármesterként, hanem hamarosan miniszterként erősíti a Fideszt. Tárca nélküli miniszterként a Modern Városok Programért fog felelni, egy olyan kormányzati projektért, amely egyelőre lassan halad, noha a kampányban kulcsfontosságú lehet.

A "hivatalos" magyarázat tehát olyan optikában láttatja Kósa pozícióváltását, ami szerint a Fidesznek szüksége van rá a kampányban, ezért kerül a helyére Gulyás Gergely. Egy másik magyarázat szerint viszont lefokozással ér fel ez a kinevezés. Vajon melyik magyarázat az életszerűbb?

Ahhoz, hogy ezt megfejtsük, érdemes áttekinteni Kósa politikai életútját. Mindazt, ami idáig vezetett.  

Így élte túl a kilencvenes éveket

Kósa ősfideszesnek számít. A Fidesz tiszteletbeli alapítója ugyan, de több egykori társa mára már rég a partvonalon túlra került (vagy nem a pártban van), tehát önmagában ez a státusz még kevés lett volna ahhoz, hogy ügyesen egyengesse a politikai pályáját. Főleg abban a Fideszben volt ez nehéz, amelyik a kilencvenes évek elején-közepén legalább olyan látványosan váltott irányt, mint amennyire látványosan most próbálja azt a Jobbik. Liberálisból konzervatívok lettek.

Márpedig ebben a küzdelemben Kósa annak idején a Fodor Gábor-féle liberális irányzatnak az oldalán állt, egy 1991-es frakcióülésen még meg is vádolta Orbánt, amiért szerinte sztálinista a vezetési stílusa. De még időben váltott: nem sokkal azelőtt szakított Fodorékkal, hogy azok kiléptek a pártból. Sokak szerint azért nem tartott a Fodor-féle társasággal, mert neki - ellentétben másokkal - nem voltak olyan jó SZDSZ-es összeköttetései, márpedig ha politikusként túl akart volna élni, akkor azokra szükség lett volna. Hajdú-Bihar megyében azonban ő jelentette a Fideszt, így kézenfekvő volt, hogy a pártban marad. Ez jó döntés volt, 1994-ben a lista éléről jutott be a parlamentbe. 

De volt egy második jó döntése is, ami aztán hosszútávon meghatározta a pályáját. Az, hogy felismerte: ha befolyást akar szerezni a Fideszben, akkor Debrecenben kell tótumfaktummá válnia, különben örökre a párt második vonalába fog tartozni. Ehhez persze a politikai lehetőségek is adottak voltak a kilencvenes évek közepén, merthogy az 1994-ben koalícióra lépett MSZP és az SZDSZ helyi arcai egymást gyilkolták Debrecenben. Kósa ezt is ki tudta használni és miután megtalálta a megfelelő háttérembereket, nekilátott bevenni a birodalmat. 

Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a választókerületében. Még ebben az évben az önkormányzati választásokon a Fidesz őt jelölte a debreceni polgármester-választáson, amelyet meg is nyert. Ez - mint később kiderült - egy win-win szituáció volt:

a Fidesz pedig egy olyan polgármestert kapott, akinek az eredményeivel később villoghatott. Kósa pedig polgármesterként sorra nyerte a választásokat. 

Egy, a Magyar Narancsban még 2005-ben megjelent és Kósa Lajos életútját bemutató portrécikk szerint polgármesterként Kósa négyéves ciklusokban gondolkodott. A kampányban egy-egy könnyen számon kérhető, látványos ígéretre helyezte a hangsúlyt, és odafigyelt, hogy az meg is valósuljon. Még akkor is, ha ehhez hitelt kellett felvennie a városnak, ami később csúnya eladósodáshoz vezetett. Ugyanebben a portrécikkben írták azt is, hogy Kósa jó stratéga, kiváló lobbista és erélyes irányító is. Arra is figyelt, hogy ne nyírja ki az ellenzéket, helyi szocialistáknak is adott pozíciókat.

Egyre erősebb lett

Kósa emellett Debrecenben megépítette saját gazdasági hátországát, aminek azért is volt jelentősége, mert viszonylag függetleníteni tudta magát a Fidesz legfontosabb gazdasági emberétől, Simicska Lajostól. Ebben mások mellett az a Sásdi András is segítette, akit később csalásért pénzbüntetésre ítéltek, valamint az a Gondola Zsolt, akivel később megromlott a viszonya. Kósa gazdasági holdudvart és saját helyi sajtót épített ki.

Ettől egyre erősebb és erősebb lett. Olyannyira, hogy 2006-ban, amikor a Fideszen belül többen megkérdőjelezték Orbán vezető szerepét, Kósát is a jelenlegi kormányfő bírálói közé sorolták. 2008-ban odáig ment, hogy a HVG-nek adott interjújában azt mondta: 

Nem sokkal később Orbán Debrecenbe ment, ahol újságírók előtt szegezte Kósának a kérdést: "Nem rántasz kardot?". Mire Kósa úgy válaszolt: "egyáltalán nem." Sokatmondó volt, amikor az újságírók megkérdezték Orbántól, mit szól Kósa HVG-s interjújához. Orbán ezt mondta:

Lajos mindig is szórakoztató interjúalany, jó olvasni a vele készült interjúkat.

Kósát a Wikileaks-botrány is kínosan érintette. Egy kiszivárgott dokumentum szerint Jeffrey Levine, az amerikai nagykövetség akkori ügyvivője 2009. december 4-én arról tájékoztatta Washingtont, hogy Turi Gábor (aki 2006-ig volt Debrecen MDF-es alpolgármestere volt) szerint Debrecenben egy exkluzív belső kör irányít mindent, Kósa Lajos az abszolút főnök, akinek a gúnyneve a korábbi Mr. 10 százalékból Mr. 20 százalék lett. De azért voltak az iratban pozitív jellemzések is róla: eszerint a polgármester befektetőkkel nyitott és készséges, továbbá a fejlesztések és új beruházások Kósa dinamizmusát bizonyítják. Turi persze elhatárolódott a távirattól, mondván, ilyet ő soha nem mondott. 

2010-től a Fideszben már kifejezetten erős embernek számított, a párt ügyvezető alelnöke lett. Ugyanakkor a 2014-es választáson már nem indult, mivel éppen a Fidesz-kormány idején hoztak döntést arról, hogy polgármester nem lehet képviselő. Kósának tehát döntenie kellett: marad polgármester vagy inkább parlamenti honatya lesz. Végül ez utóbbi mellett döntött.

Ebben szerepet játszott, hogy 2010-re Debrecen eléggé eladósodott, egy 2011-es számvevőszéki jelentés 2007 óta megháromszorozta az adósságát, ami így 8,3 milliárd forintról 27,5 milliárd forintra emelkedett.

Több olyan intézmény is állami kézbe került, ami korábban az önkormányzaté volt, így egy polgármesteri pozíció sem volt már annyira erős, mint a régi szép időkben. Ettől függetlenül Kósa sokáig hezitált azon, hogyan döntsön, miközben emberei között dúlt a háború az utódlásért. Végül az addigi alpolgármester, Papp László lett az utóda, de az addig kiépített befolyás sem párolgott el, Kósa továbbra is erős embernek számít a városban a hátországa miatt. 

2015 őszén Kósa a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője lett, Rogán Antalt váltotta ezen a poszton. Igaz, még ebben az évben elveszítette az alelnöki pozíciót, amit viszont az a Gulyás Gergely kapott meg, aki most váltja majd őt a frakcióvezetői székben. Az alelnökségétől megszabadított Kósa mégsem érezhette úgy, hogy parkolópályára állítják. 

Ezt azt jelenti, hogy a fontosabb törvényeket nem a kormány, hanem a frakció, illetve annak tagjai nyújtják be. A frakció tagjai mára már leginkább csak gombnyomagtó emberek, ennek ellenére a csapatot össze kell fogni, irányítani kell, és ha netán megkérdezik, hogy milyen gombra miért kell rányomniuk, akkor a frakcióvezető dolga megmagyarázni nekik ezt. És persze a kisebb-nagyobb ügyeikkel is a frakcióvezetőhöz fordulnak. Aztán persze ott van a frakcióvezető másik feladata, ami leginkább olyan fontos: nyilatkozni a sajtónak, magyarázatot adni a felmerülő kérdésekre. 

Szórakoztatónak tényleg szórakoztató volt, de megzuhant

Csakhogy frakcióvezetőként Kósa nem állt mindig a helyzet magaslatán, az erről készült videóösszeállításunk magáért beszél. Amikor kiderült például, hogy offshore hátterű, külföldi cégek árulják a letelepedési kötvényt úgy, hogy az egyik vállalkozás ügyfelenként 14,5 millió forint kezelési költésget számol fel, Kósa azt mondta: ez nincs rendben. Másnap azonban - a Fidesz közleménye szerint - tájékozódott és meggondolta magát. Máskor a sajtónak esett neki, egyszer még a jobboldalinak nevezett Mandiner riportereit is lehiénázta a parlamentben. Felejthetetlen és egyben szomorú volt az a pillanat is, amikor Kósa azt próbálta megmagyarázni, hogy a közpénz hogyan veszíti el a közpénz jellegét. 

Pedig még a kinevezése előtt lehetett voltak előjelei annak, hogy már nem a régi, legalábbis a sajtót nem tudja úgy kezelni, ahogy például egy Lázár János, Rogán Antal vagy akár Szijjártó Péter. Még nem volt frakcióvezető, amikor az RTL Klub egy debreceni anyatejgyűjtő állomás bezárásáról kérdezte, amire Kósa így reagált:

Nem tudna valami olyan kérdést feltenni, amire pozitívan lehet válaszolni?

(...) Az fog történni, hogy én nem erre a kérdésre válaszolok egyáltalán. De azt nekem szabad. Ön azt kérdez, amit akar, én meg arra válaszolok, amire akarok." Amit elfelejtett, hogy közben forgott a kamera. 

Azt, hogy Kósa most elveszítette a frakcióvezetői posztot, sokan az alkalmatlanságával magyarázzák és azzal, hogy az amúgy erős politikus "megzuhant", ez pedig a sokszor zavaros nyilatkozataiban is tetten érhető. Akik így gondolják, azok szerint a hierarchia egyértelmű. Orbán alatt Rogán, alatta Lázár, alatta pedig a Fidesz mindenkori frakcióvezetője van. Ez a pozíció sokkal erősebb, mint egy tárca nélküli miniszteri szék, persze sok múlik majd azon, miniszterként milyen adminisztrációt kap maga köré. Az is igaz ugyanakkor, hogy a Modern Városok Programja egyelőre nem áll túl jól, a beígért pénzekből még nem láttak sokat a városok. Kósa talán alkalmas lehet ennek felpörgetésére - jobb esetben. Az viszont biztos, hogy a Fidesz élvonalából ezzel kikerül.