A Kúria kimondta: lehet fideszesnek nevezni Polt ügyészségét

Több mint két év után jogerősen lezárult a Kúrián az a per, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész indított Szigetvári Viktor ellen. A legfőbb ügyész szerint az Együtt akkori elnöke megsértette a személyiségi jogait 2015 tavaszán, amikor a Quaestor-ügyben bűnsegédnek nevezte, és a lánya és Tarsoly Csaba titkára közötti élettársi kapcsolatot feszegette. Ezért beperelte.

Szigetvári ezután első- majd másodfokon is megnyerte a személyiségi jogi pert, ám Polt Péter egészen a Kúriáig vitte az ügyet. A Kúria pedig úgy döntött májusban, hogy hatályában fenntartja a másodfokú ítéletet. Írásban most készült el az immár jogerős döntés, amely az Indexhez is eljutott, és amely megindokolta, miért köteles elviselni Polt Péter, ha bűnsegédnek vagy fideszes ügyészség vezetőjének nevezik.

Az egész ügy azzal indult, hogy Szigetvári Viktor 2015. március 27-én egy Dombóváron tartott sajtótájékoztatóján az akkor éppen forró Quaestor-ügy és a legfőbb ügyész kapcsolatáról beszélt.

Szigetvári az MTI szerint a tájékoztatón ilyeneket mondott:

• Az elmúlt két hétben az ügyészség hagyta szabadon futni Tarsoly Csabát.
• Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy Polt Péter nem reagált arra a hírre, miszerint lánya és Tarsoly Csaba személyi titkára élettársai kapcsolatban vannak.

Másnap Szigetvári Viktor a Kossuth rádióban azt állította:

• Polt Péter legfőbb ügyész családi elfogultság okán bűnsegédként hozzájárult ahhoz, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa két, két és fél héten keresztül menlevelet kapjanak, illetve elrejtsék a pénzeket. 
• a Fidesz által foglyul ejtett állam mondott csődöt az elmúlt hetekben – a fideszes ügyészség, jegybank, kormány – azzal, hogy engedte azt a "förtelmet, ami ebben az ügyben kialakult".

Ezek miatt a kijelentések miatt indított pert az ügyészség és Polt Péter, az idézeteket a per anyagához is csatolták. Polték szerint ezekkel a kijelentésekkel Szigetvári megsértette az ügyészség és Polt Péter személyiségi jogát, ezen belül a becsületét és a jó hírnevét. Polték azt várták, hogy Szigetvári elnézést kérjen nyilvánosan, illetve 1 és 1 millió forint közötti sérelemdíjat fizessen nekik. Az iratanyagban ugyanakkor arról nincs szó, hogy Polt tagadná a lánya, illetve Tarsoly titkára közötti kapcsolatot.

A Kúria szerint nem volt gyalázkodás

A Kúria álláspontja szerint a korábban eljáró bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy Szigetvári véleményt formált és nem tényeket állított Polt tevékenységéről. Márpedig a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak valóságtartalma nélkül védi. Személyi jogot akkor sértene ez a vélemény, ha "minden ténytartalom nélküli gyalázkodásnak" minősülne.

Márpedig a Kúria szerint "léteznek tények, amelyek a vélemények megfogalmazására alapot adta". A Kúria szerint ténykérdés, hogy

• Tarsolyt a nyomozás elrendelését követően csak két héttel később vették őrizetbe,
• nem vitatott önamgában az sem, hogy Polt Péter lánya élettársi kapcsolatban él a Quaestor-csoport egyik vezető tisztségviselőjéhez kapcsolódó személlyel.

Az ügyészség fideszesnek minősítése szintén politikai véleménynek minősül, amely így nem minősül személyiségi jogot sértő kitételnek

- írta a Kúria. A másodfokú bíróság azt írta korábban erről, hogy Polt "korábbi pártkötődése közismert tény", az ügyészség pedig nem sérelmezheti alappal, hogy a szervezet első számú vezetőjén keresztül ítélik meg.

A per ezzel jogerősen lezárult, a Kúria arra kötelezete Poltot, hogy 100 ezer forint felülvizsgálati eljárási költséget térítsen meg az államnak.

Borítókép: Orbán Viktor és Polt Péter érkezik a Legfőbb Ügyészségre az ügyészség napján, 2016 június 9én. - fotó: Ajpek Orsi / Index

Kibeszélhetik a cikket az Index Facebook-oldalán!