Miért hoz össze a Momentum a Fidesznek egy sorosozós népszavazást?

Váratlan dolog történt kedden a Kúrián: a bíróság hitelesített egy olyan népszavazási kérdést, amelyet korábban a Nemzeti Választási Bizottság elutasított. Pedig nem mellékes témáról van szó: a nagy vihart kavart, több budapesti tüntetést is kiváltó civiltörvény visszavonásáról kezdeményezett népszavazást a Momentum. És a jogerős bírósági döntés szerint el is kezdhetik gyűjteni az aláírásokat.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum egykori elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?

Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja azt mondta kedden, hogy a civiltörvénynel az a probléma, hogy a Fidesz „listázza és egyben ellehetetleníti a civil szervezetek működését; ezzel azt bizonyította, hogy nem állampolgárként, nem partnerként, hanem alattvalóként tekint a magyar emberekre”.

A Momentum elsődleges feladata így a következő hetekben az, hogy „minden erőforrását arra összpontosítsa, hogy szerte az országban kitelepüljön, beszélgessen az emberekkel, aláírásokat gyűjtsön” – mondta Orosz. Vagyis a Momentum eltökélt célja, hogy összegyűjtse a 200 ezer aláírást, amire a törvény szerint legfeljebb 120 napjuk van.

És itt el is érkeztünk ennek a népszavazásnak az egyik sarokpontjához: mikor lehet kiírni? A Momentumnak négy hónapja van gyűjteni az aláírásokat, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda még két hónapig ellenőrizhet, az Országgyűlésnek egy hónapja van elrendelni a népszavazást, a köztársasági elnök pedig 50 napon túli időpontra tűzi ki, ha minden jól megy. Alsó hangon is legalább 8 hónap, míg megrendezhetik a népszavazást, de ha a várható jogorvoslati eljárásokat – és egy esetleges alkotmánybírósági vizsgálatot is – hozzávesszük, akkor bizony egy-másfél éven belül nem reális ez a népszavazás.

Miért éri meg a Momentumnak?

Vagyis a 2018-as parlamenti választásokkal egy időpontban semmiképp nem lehet megtartani ezt a referendumot. A választások után, egy esetleges újabb Fidesz-győzelem után pedig előfordulhat, hogy még kevesebb embert érdekelhet ez a téma, az ellenzéki szavazók apátiába süllyednek.

A Momentum ugyanakkor ezerrel készül az aláírásgyűjtésre, ami ezzel együtt sem meglepő. A pártnak ugyanis úgy hiányzott ez az akció, mint egy falat kenyér. A Momentum a berobbanását is egy népszavazási kampánynak köszönheti, a Nolimpia sikere felhelyezte a választási térképre a pártot, ám azóta távolról sem sikerült hasonlóan nagyszabású akciót összehozniuk.

A választási kampányban a civiltörvény ügyét ugyanakkor megpróbálhatják Orbán politikája elleni szavazássá formálni, és ezzel megnyerni az ellenzéki szavazók szimpátiáját.

(Ne felejtsük, a Nolimpia csak budapesti népszavazás volt, és csak budapestiek írták alá!) Más kérdés, hogy vidéken, főleg a kisebb falvakban elég nehéz lesz mozgósítani a civilek ügyével. A felmérések szerint a budapesti és nagyvárosi közönségen kívül nem nagyon rezonáltak erre az ügyre a kistelepülési szavazók.

A Fidesz nem tojt be, sőt: felpörgeti a sorosozást

Éppen ez utóbbi szempont miatt a Fidesz egyáltalán nem tart ettől a népszavazástól. Úgy tudjuk, hogy a fideszes vezetőket meglepte a Kúria döntése, „nem volt semmi előre lezsírozva” egy fideszes szerint, de ha így alakult, a kormánypárt igyekszik a javára fordítani a helyzetet.

A civiltörvény ügye ugyanis a Fidesz szerint teljesen más kategória, mint a vasárnapi boltbezárás vagy az olimpia ügye. A felméréseik szerint a szavazók többségét meg lehet győzni azzal, hogy szükség van a civil szervezetek átláthatóságára, ráadásul be lehet állítani az egész népszavazási kampányt egy „Soros György-féle támadásnak”.

Hollik István KDNP-s képviselő már el is kezdte a sorosozást. Kedden úgy fejtette meg a Momentum szándékát, hogy

beálltak azok sorába, akik a Soros-hálózatot védik, érdekük fűződik ahhoz, hogy a bevándorláspárti szervezetek működése ne legyen átlátható.

Hollik István szerint minden jogi lépést be kell vetni a népszavazás ellen, „helyes lépés”, ha bárki az Alkotmányírósághoz fordul alkotmányossági panasszal a Kúria döntése, a népszavazás ellen.

Az Atv.hu-nak is azt mondta egy „magas rangú kormányzati politikus”, hogy „a kormány nem reszket a népszavazástól”. És a civiltörvény-ellenes politikai harc még jól is jön a kormánynak és a Fidesznek a választások előtt, mivel illeszkedik a Soros-ellenes kampányukhoz.

Vagyis a Fidesz és a Momentum rövid távú célja is most ugyanaz: egy minél élesebb vita a kampányban a népszavazásról, civiltörvényről, Sorosról (a hosszú távú nyilván nem, hiszen a Momentum a törvény visszavonást akarja). A Fidesz így erősítheti a Soros-kampányát, a Momentum pedig járhatja ezzel az országot, és gyűjtheti az aláírásokat. Momentumosok azt mondják, számítanak a heves sorosozásra, de szándékaik szerint beleállnak a vitába,

játsszuk le

– mondta egyikük.