Simicskó mindenütt megvédi a magyarokat

Két fegyveres támadó holtan terült el a Miskolci Egyetem udvarán, nem sokkal Simicskó István előadása előtt. Átkaroló hadművelettel a gépkarabélyosok a támadók mögé kerültek, akiket végül szervezetten sikerült likvidálni. A páncélosokból kiugráló katonák rutinosan átkutatták őket, biztonságból még beléjük lőttek, protokoll szerint.

Hogy ezt a katonasághoz kedvet csináló bemutatót a honvédelmi miniszter érdeklődő tekintete mellett a sajtó is nagy figyelemmel kísérte hétfő délben, annak az a gerillareklámnak is beillő hír volt az oka, amely szerint a házigazda Miskolci Egyetem vezetése rektorra hivatkozó üzenetben kérte, vagy inkább utasította az oktatókat és a diákokat, hogy minél többen hallgassák meg a honvédelmi miniszter előadását.

Simicskó érdekel, a hadsereg nem

„Be se férnénk mindannyian a terembe, de a szünet jól jön, mert egy óra múlva zárthelyit írunk” - mondták az udvaron a lövöldözős bemutató előtt várakozó diákok. Üzenetet kaptak ugyan ők is a kötelező részvételről, de úgy tűnt, ezt azért nem kell annyira komolyan venni. Más diákok szerint a figyelemfelhívó üzenet volt csak igazi, a kötelező részvételről szóló viszont kamu.

Tippjeik szerint a miniszter a migrációról és a terrorizmusról fog beszélni, bár a csapat úgy gondolta, ebben talán kevés újat mondhat a miniszter. De volt, aki örült a lehetőségnek, hogy meghallgathatja itt Simicskót és jó, hogy ehhez oktatási szünetet rendeltek el.

Amiben viszont az informatikus, műszaki kommunikációt tanuló hallgatók egyetértettek, annak talán a miniszter nem örült volna: egyikőjük sem tervezte, hogy valaha a honvédségnek dolgozna, egyrészt, mert máshol piacképesebb fizetést kaphatnának, másrészt, mert nem szeretnének a katonai hierarchiában dolgozni. Az előadás alapján Simicskó épp azért jött, hogy az ellenkezőjéről győzze meg a diákokat.

Torma András szerint Torma András

Akár erősen ajánlott volt részvétel, akár a fokozódó nemzetközi helyzetről és a honvédelmi ismeretek bővítése iránt érdeklődők voltak sokan, tény, hogy a bő háromszáz fős előadó terem színültig megtelt, a lépcsőkön is álltak a hallgatók.

„Ilyet Torma András 35 éves pályafutásán még sosem látott” - mondta az egyetem rektora, aki szívesen beszélt magáról harmadik személyben. Olyannyira, hogy egy pillanatra talán meg is tévesztette a mellette ülő honvédelmi minisztert, amikor a Kalocsára bevonult, katonaságára nosztalgiával emlékező, őrmesterként leszerelt Torma András közölte a szerényen elmosolyodó miniszter bólintásától kísérve: a helyzetet jól értő emberről van szó. Nagy zavar nem lett a dologból, mert a rektor végül azzal adta át a szót, hogy van nála a helyzetet még jobban értő ember is a teremben – és ez már tényleg Simicskóra vonatkozott -, de azért Torma András még tudott egyet csavarni a dolgon, megjegyezve, hogy a miniszter részben neki köszönhetően kapott tudományos fokozatot.

Kibertérben támadnak belülről is

Simicskó is a nagy érdeklődéssel kezdte, megköszönve „a különböző űrméretű edényekben vihart kavaró politikusoknak és a sajtónak”, hogy ekkora hírverést csináltak az előadásának, amelyet egyébként rutinosan mondott el.

Eszerint Francis Fukuyamának bő 20 éve mégsem volt igaza, nincs vége a történelemnek, a liberális demokráciák győzelmével nem jött el a világbéke, „amelyért a szépségkirálynők is sokat igyekeztek tenni, nagyon helyesen”. 2001. szeptember 11. azonban megmutatta, hogy a konfliktusok velünk maradnak és újak is jönnek.

De nem csak hagyományos katonai értelemben – akár „a szomszédos Ukrajnában is, a Közel-Keletről már nem is beszélve” - hanem a kibertérben is.

Itt azért a konkrét politizálást egyébként kerülő előadásba becsúszott egy kis miniszteri rosszallás, hogy bizony az információs háború belföldön is megjelenik, még az ő előadásának szervezéséről szóló hírek kapcsán is, pedig „mi itt nem sorosozunk, meg nem tudom mit csinálunk, hanem nemzeti ügyről beszélünk.”

Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Soros György neve egyáltalán előjött, ezután sem ő, sem a terve nem bukkant fel. Még a migránsokat Európába csábító civilszervezetekről sem volt szó, abban a félbehagyott mondatban sem, amelyben a miniszter a felett sajnálkozott, hogy az EU nem a problémák helyben való megoldásán fáradozik, például Afrikában, ahol most egymilliárd, 2050-re akár két és félszer ennyi ember fog élni, folyamatos migrációs nyomást fejtve ki Európára.

A hangsúly inkább a nemzeti értékeken volt, „az egyetlen közös nevezőt” jelentő hazán, „ezen a 93 ezer négyzetkilométeren”, amely csak nekünk fontos. Ezért is jegyezte meg neheztelve, hogy bizony nagy baj, ha „a belső erők kívül keresnek szövetségeseket”, akik egyénileg ugyan hasznot hajthatnak, de a közösség elbukásához vezethetnek. (Nem nevesítette ezeket a kívül szövetségest kereső erőket, de az előadás kontextusa alapján nem az EU gyengítésével vádolt, Brüsszelt megállító, Oroszországgal szoros kapcsolatot ápoló Orbán Viktorra gondolt.)

A miniszter szólt még

• az EU és NATO iránti elkötelezettségről,
• az ország aktív békefenntartói szerepvállalásáról – összesen ezer katona vesz részt külföldi missziókban –,
• a katonai költségvetés emeléséről a GDP két százalékáig 2024-re, a magyar szárazföldi és légi erő képességeinek növeléséről,
• a tartalékos katonai állomány fontosságáról.

Jelenleg már ötezer, Simicskó reményei szerint 2026-ra már 20 ezer tartalékos is lehet, minden járásban legalább egy tartalékos egységgel.

A honvédség újabb ösztöndíjakat indít el, bízva abban, hogy ez is közelebb hozhatja a hadsereget a hallgatókhoz.

Nem toborozni jöttem

„Honvédelem és társadalom kapcsolatát erősíteni kell. A kötelező sorkatonai szolgálat 2004-ben megszűnt, de nem azért jöttem, hogy most ennek a visszaállítását bejelentsem. Jó ötlet, de nem ezért jöttem. Nem jól működött a sorkatonai szolgálat, ezt a kaput bezártuk, bár van, ahol jól működik, például Svájcban.” - mondta Simicskó, megjegyezve, hogy nem is toboroz, célja csupán annyi, hogy az előadást hallva esetleg elgondolkozzanak a hallgatók, hogy valamilyen módon mégis csatlakozzanak a honvédelemhez. Például a nyári szünet alatt két modulban 120 órában teljesíthető katonai alapkiképzésen való részvétellel, vagy tartalékos katonaként, vagy hivatásos katonaként.

Emellett a hazai hadi- és védelmi ipar erősítésének fontosságáról szólt, például száz buszt rendeltek az Ikarustól is, amelyről még ma is ódákat zengenek Törökországban is - mondta a miniszter, aki a múlt héten a NATO második legnagyobb hadseregét adó Törökországban járt, és három szándéknyilatkozatot is aláírt. (A napokban Vlagyimir Putyin is arról szólt, hogy országa hadiiparát meg kell erősíteni, de hasonló tartalmú kijelentést lehet a NATO-ban is hallani, például a katonai költségvetés emelésének támogatásakor.)

A 40 perc alatt lepörgetett előadáson még kétszer előkerült, hogy kötelező utasításra vagy önként jöttek a diákok Simicskót meghallgatni: először megint a miniszter hozta fel, aki szerint nyilván nem volt kötelező, bárki elmehetett volna innen szabadon, egyébként pedig az általa elmondottakkal talán nem hozott szégyent sem a honvédségre, sem az egyetemre, tette hozzá.

Másodszor pedig az összesen három kérdésre lehetőséget adó blokkban az előadás végén. A hallgatóknál idősebb férfi azt kérdezte, mikor most akkor kötelező volt-e az előadást meghallgatni és, hogy mikor lesz a Kínai Kommunista Párt képviselője az egyetem rektora. „Nem is kell a miniszternek erre válaszolnia” - mondta a rektor, de Simicskó válaszolt: nem volt kötelező. A kérdést feltevőről utóbb kiderült, ő Szopkó Tibor volt, a Momentum helyi jelöltje.

Egy magát szemüveges, vékony fiúnak nevező hallgató arra volt kíváncsi, mi van, ha valaki szolgálna a honvédségnek, de nem katonaként, hanem háttérintézményeiben: Simicskó szerint ebben rugalmasnak kell lennie a hadseregnek, nem szabad az érdeklődőket elküldeni a toborzóirodából, elvégre nem kell százötven kilót fekve nyomni ahhoz, hogy valaki elhárítson egy kibertámadást.

A legérzékenyebb válasz a végére maradt egy Ukrajnával kapcsolatos kérdésre, amely szerint nem lehet-e, hogy túszként használják fel az ott élő magyarokat. Hogy a kérdező pontosan mire gondolt, az nem derült ki, Simicskó válasza – túl azon, hogy szerinte a nyelvtörvényt vélhetően rendezni fogja Kijev - viszont még muníciót adhat az egyszerűsített honosítási eljárást rossz szemmel néző Ukrajnának, vagy akár Szlovákiának is. Eszerint Magyarország mindent megtesz, hogy megvédje állampolgárait, nem csak a határain belül, hanem mindenütt.