Hogy tudja épp a Fidesz megúszni a számvevőszéki vizsgálatot?

Tavaly év végén jelent meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2018 első félévére vonatkozó ellenőrzési terve, amelyből kiderült, hogy a szervezet májusig az MNB, az NMHH, a MÁK és több önkormányzat mellett pártok alapítványait is ellenőrizni fogja. A hét ellenőrizni tervezett pártalapítvány az MSZP-hez, az LMP-hez, a DK-hoz, a Jobbikhoz, az Együtthöz, a Liberálisokhoz és a Párbeszédhez tartozik.

Önmagában ebben nincs semmi meglepő, hiszen az ÁSZ-nak az a dolga, hogy pártok és pártalapítványok gazdálkodását is ellenőrizze, viszont ez a helyzet azt is jelenti, hogy

Azok után, hogy decemberben a Jobbik 660 milliós gigabüntetést kapott az ÁSZ-tól és több kisebb pártra is komoly bírságot szabtak ki, adja magát az az értelmezés, hogy itt nemcsak a lóláb lóg ki, hanem az egész ló.

De tényleg arról van szó, hogy Orbánék már a látszatra mit sem adva zsinóron rángatnak egy elvileg független állami szervezetet? Mégis hogyan lehetséges, hogy a választásokig csak a kormánypártokat nem ellenőrzi az ÁSZ? A különös helyzetre több magyarázat is kínálkozik.

A választások után valami megváltozott

Az ÁSZ-ról szóló törvény szerint a központi költségvetésből támogatásban részesülő pártok és alapítványaik gazdálkodását kétévente kell ellenőrizni. A rendszerváltást követő második választás óta azonban az ÁSZ nem egyszerre vizsgál minden pártot.

Az egyszerűség kedvéért összevetettük a Fidesz és az MSZP ellenőrzéseinek időpontjait. A két párt gazdálkodását utoljára 1992-ben ellenőrizték egyszerre, aztán valami félrecsúszott, mert a szocialisták pénzügyeiről szóló következő jelentés már egyben vizsgálta a 92-es, 93-as és 94-es éveket, míg a Fidesz gazdálkodásáról készült külön 92–93-as, valamint a 94–95-ös évekről szóló beszámoló.

Ez azért lényeges, mert az 1994-es választás óta az ÁSZ mindig külön évben vizsgálta a Fidesz az MSZP gazdálkodását, és az ellenőrzött ciklusok is mindig eltértek. Így fordulhat elő, hogy az ÁSZ 2018 első félévében fogja vizsgálni az MSZP pártalapítványának 2015–2016-os beszámolóját, míg 2017-ben vizsgálta a Fidesz pártalapítványának 2014–2015-ös gazdálkodását.

Ebből a szempontból tehát nem arról van szó, hogy az ÁSZ azért nem vizsgálja többet a választások előtt a Fidesz gazdálkodását, mert pártállami eszközökkel megakadályozzák ebben, hanem mert Orbán pártjának következő vizsgálati ciklusa a 2016–2017-es lesz, maga az ellenőrzés pedig az elmúlt évtizedek rutinja alapján majd 2018 végén, 2019 elején lesz. Ezt a ciklust a választásokig nem is lehetne ellenőrizni, ugyanis a törvény szerint a pártoknak május végéig kell leadniuk a pénzügyi beszámolóikat.

Mintha a kormánypártok felé lejtett volna a pálya

Bár az ÁSZ két évtizede bevett gyakorlatot folytat, amikor különböző években vizsgálja a Fideszt és az MSZP-t, érdemes rápillantani, hogy vajon miért lehet ez így. A 94-es választásokat követő baloldali-liberális kormányzat idején született ÁSZ-jelentés mintha kicsit komolyabban a Fidesz körmére nézett volna, mint a kormánypártokénak.

A folyó évi vizsgálat részeként az ellenőrzés kitért az 1994. évi választásokra kapott külön költségvetési támogatási kerettel való elszámolásra is

– olvasható a Fidesz 92–93-as gazdálkodásáról szóló ÁSZ-beszámolóban, míg a szocialisták 92–94 közötti pénzügyeinek vizsgálataikor nem emelték ki külön, hogy a választásokra kapott állami támogatás elszámolását is ellenőrizték.

Az is beszédes, hogy az ÁSZ ekkor sokkal súlyosabb hiányosságokat tárt fel a Fidesznél, mint az MSZP-nél (bár nyilván annak vizsgálata, hogy a kép párt tényleg ennyire különböző mértékben szabálytalankodott-e, túlfeszíti egy újságcikk kereteit).

Orbán pártjáról azt írták, hogy a beszámolóikban szereplő összegek egyenesen nem tükrözik a valós helyzetet, és több számvevőszéki elvet is megsértettek. Ehhez képest a szocialistáknál tapasztalt hiányosságokat főleg technikai jellegűnek nevezték. „A beszámoló pontatlanságát zömében a munkavégzés során előfordult néhány hiba, az egyes gazdasági események eltérő értelmezése, kisebb részben a belső információs rendszer egy elemének hiánya okozta” – írták.

Érdekesség, hogy a választások után a kormányra került másik párt, az SZDSZ gazdálkodását is 92-94 közötti periódusban vizsgálta az ÁSZ, míg a Fideszhez hasonlóan szintén ellenzékbe kerülő MDF ugyanúgy rövidebb ellenőrzési ciklust kapott, mint Orbánék. Vagyis annyi mindenképpen kijelenthető, hogy a választások után a kormányra kerülő pártok más számvevőszéki elbírálásban részesültek, mint az ellenzékiek.

Mázli mázli hátán

Ha történeti szempontból nézzük tehát, a Fidesznek szerencséje van, hogy már nem ellenőrzik őket a választásokig. De még inkább jogi szempontból jött ki nekik ideálisan a lépés.

A Fidesz törvénykezésének hatására 2014. januártól módosult a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása. Eszerint 2014-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól és nem magyar állampolgár magánszemélyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.

Emiatt büntették meg tavaly decemberben 660 millió forintra a Jobbikot, ugyanis a párt jóval a piaci ár alatt kapott plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, és jelentős kedvezménnyel tehetett közzé óriásplakátokat Simicska plakáthelyein is.

A Fidesz "szerencséje" abban áll, hogy a 2010-es kampányban a Jobbiknál is nagyobb kedvezményeket kaptak Simicskától, de akkor ez még nem volt törvénytelen, „csak” etikátlan. (Persze, ha nem tüntették fel a mérlegükben a cégektől kapott kedvezményeket, akkor azzal szintén törvényt sértettek, csak máshogy, mint most a Jobbik.) 

A kormánypártoknak azzal is mázlijuk van, hogy a korábbi vizsgálatok idején az ÁSZ még nem vetette össze a pártok pénzügyi beszámolóiban szereplő adatokat a valósággal, pedig a Transparency International már évek óta erre kérte őket. Arról, hogy mekkora szakadék volt a pártok bevallott költései és a valóság között, és hogy ehhez képest mennyire váratlanul jött a tavaly decemberi ÁSZ-büntetéshullám, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.