Előveszi a civiltörvényt az Alkotmánybíróság
További Belföld cikkek
-
Az ünnep szempontjából kulcsfontosságú dologra figyelmeztet a katasztrófavédelem - Ingyen utazhatnak a kutyák, és a kerékpárszállítás is díjmentes lesz a MÁV budapesti járatain
- Ellopták a kiállított adventi dekorációt egy magyar nagyvárosban
- Népszava: a gyerekek vallásának rögzítésére kérték a szülőket az egyik állami iskolában
- Publicus: Magyar Péter és pártja megítélésének sem ártanak a hangfelvételek
Megkezdi a civiltörvény tárgyalását az Alkotmánybíróság január 16-án – írta az MTI az Ab honlapja szerint megadott menetrend alapján. Döntés azonban nem várható a jövő héten a vitatott törvénytől, amely előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi, külföldről érkező támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
A fideszes kezdeményezésre elfogadott törvény szorosan kapcsolódik a kormány Soros-kampányához, amely szerint számos civil szervezet a milliárdos utasítására az illegális migrációt segíti elő.
A Helsinki Bizottság nyert a Fidesz ellen
Az állítást a kormány belefűzte legutóbbi nemzeti konzultációjába is, lényegében azt állítva, hogy a Helsinki Bizottság ennek a tervnek a megvalósításán dolgozik. Az Amnesty International is ebbe a sorba a került, a Fidesz szerint ugyanis terroristát támogatott. A támogatás Ahmed H. jogi képviseletében merül ki, a férfi a kormány szerint terrorista.
A szíriai férfit a röszkei összecsapásban vitt szerepe miatt első fokon 10 évre ítélték, terrorizmus vádjával, ám a másodfokú bíróság semmissé tette az ítéletet és új eljárásra kötelezte a bíróságot. Jogi következmények nélkül ugyan, de az ügyészség az ítélettel szemben aratott egy szimbolikus győzelmet, miután kezdeményezésére a Kúria kimondta: a másodfokú bíróság döntése törvénysértő volt, új eljárás elrendelése helyett jogerős ítéletet kellett volna hoznia. Ez persze nem jelenti, hogy a terrorizmus vádjának feltétlenül meg kellett volna állnia, csupán azt, hogy a másodfokú bíróságnak elég mozgástere lett volna a ítélete meghozatalára, még akkor is, ha úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság önkényesen kezelte a bizonyítékokat.
A Helsinki Bizottság szerepvállalásáról szóló konzultációs állítás miatt a szervezet pert indított, ennek nyomán decemberben a bíróság jogerősen kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy függessze fel a megtévesztő kérdést tartalmazó konzultációs ívek kézbesítését.
A Rogán Antal vezette minisztérium a perben meglepően azzal érvelt, hogy a kérdés alatti magyarázó résznek nincs köze a kérdéshez, az csupán egy vélemény. Az érvelést a bíróság nem fogadta el.
Nem először marad alul a Fidesz a Helsinki Bizottsággal szemben, 2015-ben válogatott szavakkal ostorozta a szervezetet, végül a bírósági ítélet nyomán ezt cáfoló közleményt kellett a pártnak kiadnia. Igaz, a múlt hónapban kiadott közlemény igen soványra sikerült, a párt sajnálkozását fejezte ki a hamis állítások miatt.
A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek.
A kormány szerint külföldi érdekeket képviselnek, ezt kell láthatóvá tenni. Igaz, a támogatások eddig sem voltak titkosak, a beszámolók nyilvánosan elérhetők voltak, új információt tehát nem tartalmaz, így a terrorizmussal összefüggő pénzmozgások feltárásával kapcsolatos érv sem állja meg a helyét. Viszont azt az érzetet kelti, mintha a célja a civil szervezetek és a terrorista szervezetek között szoros kapcsolat lenne. A gyakorlatban nem is az átláthatóság növelése a cél – a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatósága eddig is biztosítva volt – hanem, hogy bizalmatlanságot ébresszen a civil szervezetekkel szemben.
Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 honatya egynegyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították.
A Fideszből nem akadt képviselő, aki megmérettette volna a törvényt az Ab előtt.
Az indítvány szerint
- sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor;
- hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései;
- aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.
A Fidesz a csütörtök délutáni közleményében figyelemreméltónak nevezi, hogy a civiltörvény elleni hadjáratban a Jobbik, az LMP, az MSZP és a DK is összefogott. "Kitartunk a törvény mellett, mert meg kell védeni a Soros-hálózattól Magyarországot. A Soros által pénzelt szervezetekhez egyre több pénz ömlik, hogy befolyásolják a bevándorláspolitikát és a magyar választásokat" – írják, kiemelve, hogy a Soros által pénzelt szervezetek vidéken is egyre aktívabbak, ahol bevándorlásszervező irodákat akarnak nyitni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
