Jácint
16 °C
31 °C

Teljes zagyvaság a Stop Soros törvény

stopp2
2018.01.18. 16:59
Jogilag nagyjából értelmezhetetlen az a törvénytervezet, amit olyan gyorsan szült meg a kormány, hogy még az elütéseket sem sikerült kijavítani benne, mielőtt nyilvánosságra hozták. Már az sem érthető a szövegből, hogy kikre vonatkozna. Leginkább az embercsempészekre, de a szöveg magyarázatából kiderül, hogy a kormány nem rájuk gondol.

Jogász legyen a talpán, aki értelmezni tudja azt a törvénytervezetet, amit vihartempóban alkotott a kormány , és a "tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezetekről", a rájuk kivetett büntetőilletékről és az "idegenrendészeti távoltartásról szól". A törvényjavaslat-csomag hivatalos neve a "Stop Soros", és már elérhető a teljes szöveg, valamint a hozzá kapcsolódó magyarázat.

A lényeg, hogy a kormány azt szeretné, ha a "tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezetek" regisztrálnák magukat, a tevékenységükről nyilvánosan számot adnának, fizetnének egy csomó pénzt az államkasszába, és az őket segítők pedig nem mehetnének oda a határhoz, sőt, akár Magyarország egész területéről kitilthatók lennének.

De kire vonatkozik?

Ha valaki a tervezet alapján akarja megfejteni, hogy mégis mit akar a kormány, kiktől szeretne pénzt behajtani, és miként képzeli a távoltartást, csalódni fog, mert ez nem igazán derül ki a szövegből. A tartalmi fejetlenség és a tervezetben felejtett elütések pedig arról árulkodnak:

ez egy villámgyorsan összetákolt, kusza iromány.

Már önmagában az sem derül ki a törvénytervezetből, hogy kit is tekint a jogalkotó "tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezetnek".

A törvényszöveg meghatározása szerint az az alapítvány vagy egyesület, amely "az Európai Unióban nemzetközi védelem megszerzése iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kérelmező Magyarország területére történő jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását" szponzorálja, az az illegális migrációt támogató szervezetnek minősül.

E leírás alapján okkal gondolhatnánk, hogy a törvény azokat az embercsempészeket veszi célba, akik egyesületekbe, alapítványokba tömörülnek. Igen ám, de az embercsempészek nem arról híresek, hogy ilyen formában űznék az ipart. Ráadásul már a törvénytervezethez kapcsolt magyarázatból kiderül, hogy az új szabályozásnak semmi köze a büntető törvénykönyv tényállásaihoz, így tehát az embercsempészethez sem.

Ne legyünk naivak, nyilvánvaló, hogy a kormányzat ezúttal is azokat a szervezeteket szeretné a megbélyegezni és csuklóztatni, amelyeket a politikai propagandában évek óta összekapcsol az illegális migrációval és Soros Györggyel, e két lábon járó nemzetbiztonsági kockázattal. Mindazzal, amire az évek óta tartó sorosozós, migránsos kampányt építi. Nem véletlen, hogy Lázár János a csütörtöki kormányinfón is azokat a szervezeteket említette, amelyek a tranzitzónában vagy annak környékén tevékenykednek, például jogsegélyt nyújtanak az ott tartózkodó külföldieknek.

De ez csak Lázár szavaiból olvasható ki, magából a tervezetből egyáltalán nem. Mégis melyik jogvédő, vagy a menedékkérőknek humanitárius segítséget nyújtó szervezet lesz az, amelyik magát önként illegális migrációt támogató szervezetnek minősíti, hogy egyúttal a külföldi támogatásai negyedét illeték formájában a kormány rendelkezésére bocsássa?

Mi a külföldi pénz?

Az is csak Lázár szavaiból derült ki, hogy az EU-s és norvég alapos támogatást nem kell majd külföldi támogatásként értelmezni, erről ugyanis említést sem tesz a tervezet. Nehéz elképzelni, hogy ezen túl minden rosszul megírt törvénytervezet mellé odabiggyesztenek majd egy Lázár Jánost, hogy értelmezze azt.

Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő az illegális migrációval kapcsolatos kormányzati döntésekről tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. január 17-én.
Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő az illegális migrációval kapcsolatos kormányzati döntésekről tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. január 17-én.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Már-már parodisztikus része a tervezetnek a "távoltartás". Eszerint azt a személyt, akinek Magyarországon történő tartózkodása Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes vagy a közérdeket veszélyezteti, 8 kilométernyi távolságra tarthatják a határtól. A törvény egyszerre említ "személyeket", "állampolgárokat" és "harmadik ország állampolgárait", de míg utóbbiról a külföldiek beutazásáról szóló (2007. évi II.) törvény alapján tudható, hogy kiket takar, az előző kettő megfejtéséhez semmilyen fogódzót nem ad a szöveg.

Harmadik ország állampolgárait az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter "különösen indokolt esetben" Magyarország egész területéről távol tarthatja. De vajon mi számít különösen indokolt esetnek? Na, erről semmit nem mond a szöveg. Az viszont hétszentség, hogy Soros Györgyöt ezen az alapon nem lehet Magyarországról kitiltani, mert ő magyar állampolgár is (bár a Fidesz frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek erről más a véleménye).

Ki nem mehet a határhoz közel?

Mivel a 8 km-es távoltartásnál a törvény személyekről beszél, annyi kiviláglani látszik, hogy

  • ha ez Soros Györgyre alkalmazható, akkor a magyar származású milliárdosnak az lesz a büntetése, hogy nem mehet a határhoz 8 km-nél közelebb (nem kívülről, hanem belülről).

A szöveg arra is kitér, hogy a határsávtól való távoltartás arra is vonatkozik, aki egyebek mellett pénzzel segíti a harmadik országbeli állampolgárok jogszerűtlen belépését és Magyarországi tartózkodását. Ha tehát a magyar állampolgárok a törvény értelmében személynek minősülnek, és például a Helsinki Bizottság, miként a mai kormányinfón arra Lázár János utalt, az illegális migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezetnek számítana, 

  • a törvény értelmében bárki, aki a személyi jövedelemadója egy százalékát a Helsinkinek adta, nem mehetne 8 kilométernél közelebb a határ vonalához.

De vajon honnan tudja egy szervezet, hogy rá vonatkozik a törvény? A valójában célba vett szervezetek jogsegélyt, tájékoztatást, humanitárius segítséget nyújtanak a rászoruló menedékkérőknek. Az, hogy fizetnének nekik vagy bátorítanák, segítenék a menedékkérőket, hogy jogszerűtlenül lépjenek be az országba, teljesen alaptalan nonszensz.

Arról nem is beszélve, hogy azok a szervezetek, amelyektől a kormány a tervezet preambuluma szerint a "polgárokat és a nemzeti kultúrát" óvná, olyan külföldi szervezetektől is kapnak pénzt ezekre a projektekre, mint például az Európai Unió vagy az ENSZ. Akárcsak a kormány, hiszen vannak olyan határvédelmi projektek, amelyeket az unió támogat pénzzel.

A törvénycsomag-tervezet tehát finoman szólva nem fogalmaz világosan, ami a merőben szokatlan Stop Soros-os címmel, a nagyvonalúan három hetesnek meghirdetett társadalmi vitával együtt arra utal, hogy a kormánynak a tervezettel nem jogi, hanem politikai, vélhetően a választási kampányba illeszkedő céljai vannak.

Ezért aztán a szöveget helyesen értelmezni is majdhogynem lehetetlen és értelmetlen.

Mindebből az következik, hogy az érintett szervezeteknek elég nehéz lesz magukra ismerniük, ha csak a törvénytervezet szövegére próbálnak támaszkodni. Ha valamelyik szervezet mégis úgy ítéli, hogy az illegális bevándorlást támogatja, akkor 3 napon belül regisztrálnia kellene a tevékenységét a bíróságon, és minden olyan bevétele után 25 százalékos illetéket kellene fizetnie, amit "közvetve vagy közvetlenül" külföldről kapott azért, hogy a migránsok jogszerűtlen belépését, átvételét és itt tartózkodását segítse.

És vajon mi lesz azokkal a szervezetekkel, amelyekről a kormány úton-útfélen azt hangoztatja, hogy a tömeges bevándorlást segítik, miközben az érintett szervezetek szerint ez nem igaz? Ki fogja eldönteni, hogy mely szervezetre vonatkozik a törvény?

A törvénytervezetből ez sem derül ki.

Mindössze annyit lehet tudni, hogy ez esetben az ügyészség lép akcióba és szólítja fel a szervezetet a regisztrációra, hogy azt 15 napon belül tegye meg. Ha ez nem történik meg, akkor a bíróságé a döntés, amely ez esetben törölhetné a nyilvántartásból a szervezetet, ráadásul súlyos bírságot is kiszabna: a szervezetnek a külföldről érkező pénz akár kétszeresét kellene az államkasszába befizetnie.

Mindez egyébként kísértetiesen hasonlít a kormány tavalyi akciójára, amikor a civiltörvénnyel lépett elő. Több szervezet akkor sem regisztráltatta magát a bíróságon, aminek egyelőre nem látni, mi lesz a következménye: ez majd tavasszal fog kiderülni, amikor a 2017-es beszámolóikat kell leadniuk a bíróságokon.

Kommentelné? Kibeszélheti ezt a cikket is az Index most indult Facebook-csoportjában