Oktatási békéért és szabadságért tüntettek a Kossuth téren
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Vasárnap megtartotta a Kossuth téren a 10 nappal korábban meghirdetett tüntetését a Tanítanék Mozgalom. A tüntetést azért hirdették meg, mert ahogy írták "újabb, embertelen intézkedéssel nehezíti a kormány az oktatás helyzetét, és mindenkiét, aki kénytelen ebben a rendszerben (akár diákként, akár szülőként, vagy tanárként, technikai dolgozóként) részt venni."
1000-1500 fő gyűlt össze a Kossuth téren a parlament előtt vasárnap a Tanítanék Mozgalom által megrendezett demonstráción, amelynek jelmondat az volt:"Legyen béke és szabadság az oktatásban". A tüntetésen a kormánypártokon kívül minden párt képviseltette magát, és bejelentették, hogy a Tanítanék Mozgalom a megjelent ellenzéki pártoknak a szakértőivel közösen elkészítették az "oktatási minimumot". A Tanítanék Mozgalom képviselői arról beszéltek, hogy
a félelemben tartás a kormány egyetlen kampánya, ebből pedig az óvodákat és iskolákat sem hagyják ki. A fenntartó engedélye nélkül nem nyilatkozhat senki, a bólogató csinovnyikoké a pálya az oktatásban is.
A tüntetésen felszólalt egy diáklány, aki a január 19-én szintén a Kossuth téren tartott diáktüntetésre visszautalva arról beszélt, hogy egyesek szerint azért vannak itt a diákok, mert nincs jobb dolguk. De ez nem igaz: azért vannak itt, mert olyan oktatási rendszer szeretnének, ahol a diákoknak és a tanároknak is ki szabad mondaniuk a véleményüket retorziók nélkül. Arra figyelmeztette az embereket a diák, hogy a jövő kormányait is a mostani generáció fogja alkotni, ezért nem mindegy, hogy mennyire szabad az oktatás, amelyben részt vesznek. Szent-Györgyi Albertet idézve azt mondta, olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája, majd feltette a kérdést: vajon Szent-Györgyit is Soros bérelte föl?
A diáklány emellett emlékeztette a kormány arra, hogy a diáktüntetés szervezői január 31-ig adtak ultimátumot a kormánynak, hogy jogszabályba foglalja a tüntetők 12 pontba foglalt követeléseit, vagyis még három napja van a kormánynak arra, hogy ezt megtegye.
A rendezvényen felszólaltak a három nagy oktatási szakszervezet képviselői is. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője arról beszélt, hogy a kormány propagandája nem hamis, hiszen minden, amit a kormány kitalált, azt megvalósította, például államosították a közoktatást szőrőstül-bőröstül.
"Mi ez, ha nem siker? Az országnak kudarc, bukás és jövővesztés".
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője arról beszélt, hogy 28 éve minden párt azt mondja, mennyire fontos stratégiai ágazat az oktatás, de az ígéretekből soha nem lett semmi, majd feltette a kérdést: "28 évvel a rendszerváltás után hogy jutottunk el oda, hogy a békéért és a szabadságért kell felemelnünk a szavunkat?" Szerinte nem lesz béke és szabadság, ha a kormány és az ellenzéki pártok között nincs párbeszéd, legalább a legfontosabb területeket illetően.
A Tanítanék Mozgalom egyik vezetője a tüntetésen bejelentette, hogy elkészült az oktatási minimum program, amelynek kidolgozásában a kormánypártokon és a Jobbikon kívül minden párt részt vett. Az őszi szünetben döntötte el a mozgalom, hogy megkeresik az összes pártot, hogy vegyenek részt ennek a programnak a kidolgozásában, a felhívásra az MSZP, az LMP, a DK, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért reagált. A programmal most szerdán készültek el. A készítők szerint
Ez az oktatási minimum egy olyan közös alap, amely a bölcsödétől a felnőttképzésig kínál kilábalási lehetőséget az oktatás problémáiból.
Hogy mit tartalmaz, abból felsorolt néhány példát: az oktatási minimum
- radikálisan csökkenti a kötelező tanórák számát,
- a bemagolás helyett a készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt,
- a lexikális tudás helyett a használható tudásra, a kritikus gondolkodásra nevelésre fókuszál,
- nem eltagadja, hanem segíti a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket,
- az intézmények önállóságát és szabadságát támogatja, ahogy a tankönyvválasztás szabadságát is.
- Az oktatási rendszert átjárhatóvá teszi, hogy a gyerekek iskolát válthassanak, ha akarnak
- csökkenti a pedagógusok leterheltségét és növeli az anyagi megbecsülését.
- Az oktatásra fordított összköltséget pedig a GDP 6 százalékára növeli.
A tüntetés végén a színpadra hívták az oktatási minimum kidolgozásában részt vevő összes párt szakértőjét vagy szakpolitikusát, és hangsúlyozták, hogy ennek a kidolgozásánál úgy működtek, mint egy normális országban: kölcsönös tisztelettel egymás iránt, meghallgatva és inspirálva egymást. A Tanítanék Mozgalom egyik vezetője úgy fogalmazott:
Én választóként ezt várnám el a mindenkori kormánytól, a jelenlegi kormány viszont nem így működik.
A mozgalom egyik vezetője azt mondta: ha újra örömet akarunk lelni a munkánkban, akkor nekünk is le kell tenni a voksunkat, majd egy másik felszólaló hozzátette: van választási lehetőség, vannak pártok, amelyek képesek a párbeszédre.
Borítókép: Bődey János / Index.