Már a gondolattól berezeltek, hogy Orbán az önkormányzatokhoz nyúl

Rárepült az ellenzék a Szabad Pécs nevű helyi oldalon pár nappal ezelőtt megjelent cikkre, amely szerint a Fidesz gyökeresen át akarná alakítani az eddigi önkormányzati rendszert.

A megkérdezett fideszes polgármesterek, alpolgármesterek szerint ilyen terve nincs a kormánypártnak, – bár másfél éve voltak köztük, akik nyilvánosan hangot adtak aggályaiknak – az ellenzékiek szerint viszont minden együtt van ahhoz, hogy kétharmados Fidesz-többség esetén a tervet véghezvigyék.

Több ezer polgármester vesztené állását?

A kiszivárgott tervek szerint - ezeket senki nem erősítette meg hivatalosan, a lap névtelenséget kérő városvezetőkre, politikusokra hivatkozik - a kétezer főnél kisebb településeken teljesen megszűnnének az önálló önkormányzatok. Más hírek szerint csak 1500 főnél húznák meg az alsó határt, de az is lehet, hogy ötezernél. Ebben az esetben

Helyette a lap értesülése szerint úgynevezett járási önkormányzatok jönnének létre: ebbe a járás települései küldenének egy-egy képviselőt – ezt választhatnák meg a lakók –, valamint ide ülnének be a járási székhely lakói által megválasztott képviselők, akik a fideszes számtan szerint többségben lennének a települési önkormányzatban. Ez a testület választaná meg tagjai közül járási polgármestert. 

Az ellenzék már településrombolást lát

Az egyszerű, nem megerősített hírecskéből az elmúlt napokban valószínűleg azért lett politikai téma, mert az önkormányzatoknál dolgozó háttérben egymás közt és olykor ellenzékiekkel is régóta suttognak arról, hogy a kormány az önkormányzati rendszer átalakítására készül. Csak azt nem lehet tudni, hogyan. Az ellenzék a legmagasabb szinteken jelezte, hogy nagyon aggódik az önkormányzati átalakítások miatt:

• Molnár Gyula, az MSZP elnöke kijelentette:  "Ez egy 21. századi településrombolás, falurombolás is lehet" - fogalmazott. Szerinte "ha nincs egy gazda, aki figyel a településre, akkor az el fog sorvadni. Molnár Gyula azt mondta, Orbán Viktor és a Fidesz ne akarjon harmadszor is program nélkül indul. "Tegye világossá a Fidesz, mit tervez az önkormányzatokkal!"
• Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, akit a Liberálisok is támogatnak, közölte, a 2018-as parlamenti választás egyik fontos tétje: a magyar polgárok továbbra is saját maguk dönthetik el, ki vezeti a településeket, vagy visszatér a tanácsrendszer, és a pártbüro dönti majd el, ki lesz a település vezetője. A Párbeszéd társelnöke azt mondta, az elmúlt időszakban sok hír volt arról, mire készül a Fidesz a 2018-as választás után az önkormányzatisággal. Maga is látott olyan előterjesztéseket - folytatta - , amelyek a budapesti kerületek megszüntetéséről szóltak, de Tarlós István főpolgármester is világossá tette, hogy vannak ilyen tervek.
  

  Molnár Gyula a Magyar Szocialista Párt elnöke és Karácsony Gergely a Párbeszéd Magyarországért társelnöke az MSZP programbemutató nagygyűlésén 2017. december 9-én

  Fotó: Illyés Tibor
• Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta, az elmúlt időszakban napvilágot látott hírek szerint a Fidesz arra készül, a választás után felszámolja Magyarországon az önkormányzatiság maradékát: a helyi önkormányzatokat megfosztanák autonómiájuktól és kormányzati befolyás alá vonnák őket. A változást akarók, a Liberálisok, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége pont azért jött létre, hogy az illiberális állam ezen terjeszkedését meggátolja - mondta.
• Ezekre az aggodalmakra a Fidesz röviden reagált: az ellenzéki politikusok totális ostobaságokat beszélnek. "A mai nyilatkozatukból egy szó sem igaz, ezért kár volt összeállni."

A kormány részéről azonban senki nem nagyon boncolgatta, mégis miket terveznek ezen a területen, ha a polgármesteri posztok eltörlése nincs napirenden.

Vissza a Kádár-rendszerbe

„A tanácsi rendszer rosszabbik időszakához, a hatvanas évek első feléhez térünk vissza” – kommentálta az LMP listáján induló Új Kezdet-elnök Gémesi György az önkormányzati rendszer átszabására vonatkozó fideszesnek mondott terveket.

A gödöllői polgármester szerint az önkormányzatok teljes kiüresítését célzó tervekben azonban semmi váratlan nincs, egy hosszabb folyamat végpontját jelzik.

Az alkotmányban még benne volt a települések alapjogaként az önkormányzatiság. „A 2011-ben életbe lépett alaptörvényből kikerült a települések önkormányzáshoz való joga, tehát a politikai vezetők megfogalmazták a szándékot” – idézett fel egy egyértelmű előjelet Gémesi, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is.  

Az önkormányzatok súlytalanítása régi folyamat, de az elmúlt nyolc évben felgyorsult – az szja-ból a Fidesz-kormány alatt már semmi sem maradhat a településeknél –, államosították a kórházakat, iskolákat, központosították a hulladékgazdálkodást. Mindezt úgy, hogy az önkormányzatoktól az állam a feladatok elvételével együtt több pénzt vont el az önkormányzatoktól, mint amennyiből azokat az önkormányzatok megoldották. (Ebből következően tehát az állam költségesebben látja el ezeket a feladatokat, de legalábbis kevesebb pénzt hagy az önkormányzatoknál az ott még megmaradt feladatokra.) 

Veszélyben a jogállamiság vs. kamu

"Ha megvalósul, az több lesz, mint az önkormányzatok megszüntetése. Ez a jogállamiság leépítését jelenti" – mondta az 1600 fős Kübekháza polgármestere. Molnár Róbert - korábbi kisgazda képviselő - szerint „a legkisebb falu népe is megérdemli az önrendelkezést, hogy ne pártusatításra, mások mondjk meg, hogy mi a jó nekik.”

Ismeretei szerint valóban sok polgármester aggódik, függetlenül attól, hogy fideszes vagy sem. Ha megszűnnek a települési önkormányzatok azzal

kiöljük a lokálpatriotizmust és csak romok maradnak.

Ha átalakításra volna szükség, akkor szerinte az ellenkező irányba kéne haladni: az államapparátuson kéne karcsúsítani, az önkormányzatoknak pedig helyben minél több feladatot visszaadni. Az elvonásokkal nem lett jobb a helyzet: a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézést megoldottuk a hét öt napján, ma ezt csak egyetlen napon lehet intézni, miután a feladat átkerült a létrehozott járási hivatalhoz – hozott példát, megjegyezve, hogy anyagilag sem spórolt ezzel a költségvetés. Molnár szerint a feladatelvonások egyetlen célt szolgálnak: a kormánynak megfelelő hegemón politikai környezet kialakítását, hogy az ellenállás lehetőségét is kiiktassák.

Molnár szerint meg lehet nézni a Kübekháza közelében lévő, a szerb oldalon álló településeket. Ott járási önkormányzatnak megfelelő struktúra van, a település vezetője érdemben semmit nem tud elérni, anyagi forrásokról nem rendelkezik, alapvető dolgokat nem is tud így ellátni. Ez is mutatja, hogy fontos, hogy a település helyben dönthessen ügyeiről.

Nonszensz a gondolat is

„A Fidesznek nincs ilyen terve, legfeljebb az Együttnek, de az nincs kormányon” – ütötte el a kérdést Csepel fideszes alpolgármestere. Ábel Attila szerint szó sincs önkormányzatok összevonásáról, majd megismételte, hogy ilyen terve csak az Együttnek van a 200 napos programjában. (Abban egyébként épp az önkormányzati önállóság növeléséről van szó. A csepeli alpolgármester azért lehet kihegyezve az Együttre, mert Csepelen 2014-ben az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs nyerte a parlamenti választást.)

Ábel szerint ezért felesleges is állítólagos terveket akár minősíteni is így az egészet azzal zárta le, hogy a kormány nem tervezi az önkormányzatok semmilyen átalakítását. 

De minek is tenné? Vetette fel egy másik, már névtelenül nyilatkozó fideszes alpolgármester. Az önkormányzatok 80 százaléka fideszes, politikailag sincs benen ráció, kifejezetten önsorsrontás lenne. Ráadásul

– így szerinte nonszensz a gondolat is, hogy ezzel foglalkozna a Fidesz. 

Gyakorlatilag is nehéz lenne kivitelezni az átalakítást: ehhez az egész államigazgatást kéne átszabni többszáz jogszabályt, az egész statisztikai rendszert, paradigmaváltást okozna a szociológiában, az egészségügyi ellátórendszerben, általában minden közfeladatban.

Emellett tucatnyi kétharmados törvényt kellene módosítani, de még az alkotmányt is: az általános és egyenlő választójogot nehéz lenne a kistelepüléseken élőknek biztosítani a „helyi önkormányzatiságban”, ha a járási önkormányzatokban a járási székhelyeké lenne a többség. Az alpolgármester szerint „Helyi identitás nélkül nincs gazdája a kisközösségnek, ez alapvető konzervatív alaptétel, az önkormányzatiság nem EU-s találmány.”

Azért vannak aggódó fideszesek

Ezeknek a kormánypárti, átalakítást elhessegető megszólalásoknak ellentmond, hogy korábban nem csak az ellenzék, hanem sok fideszes önkormányzati vezető is nyíltan aggodalommal nézte a kormány szubszidiaritást sutba dobó politikáját.

„Az önkormányzatok sokat kibírnak, tudnak alkalmazkodni, de ha felborul az egyensúly, az egész szervezet visszavonhatatlanul károsodik”; „Kicsit úgy érzem, nem eléggé figyelünk az önkormányzatokra, lefelé építjük.” – mindkét idézet fideszes kerületi polgármesterektől származik, akik másfél éve Tusványoson mondták el fenntartásaikat, a jelek szerint kevés sikerrel.

A XVI. kerületet vezető Kovács Péter  – aki az iskolák állami átvételét sem üdvözölte – akkor nagyon bízott abban, hogy a közigazgatás nehéz és bonyolult átalakítása 2017 elejére befejeződik. Szerinte ha az önkormányzatok „visszafejlődésére” folytatódik, „ugyanaz lesz a helyzet, mint amikor a család felbomlik”, és ha az önkormányzatok kiüresednek, „a politikai társadalom” nehéz helyzetbe kerül. 

Budapest kerületei ugyan jóval nagyobbak ötezer főnél, de Kovács – és a szintén idézett Karsay Ferenc, XXII. kerületi polgármester – saját önkormányzatának létéért is aggódhatott, hiszen az átalakítási tervekben már régóta ott van a főváros kerületi rendszerének  totális átalakítása  is.

A felbukkant elképzelések szerint a 23 kerületből a Fidesz negyedannyit hagyna, ám a már ellenzékben is hangoztatott célt 2010 után nem tudta megvalósítani a kormánypárt: hiába volt meg a törvénymódosításhoz szükséges kétharmada, az akkor még parlamenti képviselőséget és polgármesteri pozíciókat együttesen birtokló befolyásosabb képviselők – érthető módon – nem járultak hozzá saját hátországuk megsemmisítéséhez. 2014 után választani kellett a két pozíció között, így a polgármesterek lobbiereje csökkent, ám ekkor meg már a Fidesznek nem volt meg a kétharmada a parlamentben.

Borítókép: A zebegényi Polgármesteri Hivatal épülete. MTVA / Nagy Zoltán