Babos Tímea kellett, hogy nehezebb legyen lopni a repülőtéren

Fokozott rendőri jelenléttel igyekeznek visszaszerezni a csomagjaikat féltő utasok bizalmát a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az elharapózott csomaglopások miatt. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) minden egyes érkező vagy induló géphez két munkatársát küldi, hogy felügyeljék a ki- és bepakolást.

Jól jött Babos posztja

Januárban hirtelen annyi lett a pórul járt utas, hogy a dél-koreai nagykövetség nyilvános posztban figyelmeztette a Budapestre látogatókat az értékeiket fenyegető repülőtéri veszélyre. Elmondások szerint már ezután is intenzívebb lett a figyelem a repülőtéren, de igazán nagy lökést Babos Tímea adott a nyilvánosságnak, amikor bejegyzésben írt arról, hogy az ő csomagját is megdézsmálták. 

„Mi léptünk kapcsolatba Babos Tímeával a sajtóban megjelent hírek nyomán” – mondta el Bráda Balázs a repülőtéren szombaton. (Ezek szerint mégis előfordul, hogy a rendőrségen rendőrségi minőségükben is olvashatnak újságot, ellentétben a legfőbb ügyészséggel.) Az RRI rendőr alezredese jelen volt a szombat hajnali házkutatáskor is, amikor a repülőtéren dolgozó 22 és 25 éves gyanúsítottak otthonaiban megtalálták a teniszcsillagtól ellopott ékszereket és parfümöt. 

A csomagkezelés körülményeinek felderítésekor sikerült öt, majd két főre szűkíteni a lehetséges elkövetők körét, így jutottak el a vecsési és monori 22 és 25 éves gyanúsítottakhoz, akik ellen eljárás indult, jelenleg szabadlábon védekezhetnek.

Bráda szerint azonban szó sincs arról, hogy egy ismert személy elleni lopás kellett ahhoz, hogy a rendőrség érdemben fellépjen a repülőtéri lopásokkal szemben: bármilyen sértett jelzi hogy a csomagját kirámolták, kivizsgálják az esetet. Elmondása szerint az elmúlt években is indultak eljárások lopás miatt repülőtéren dolgozókkal szemben, bár konkrét adattal a helyszínen nem tudott szolgálni.

Hogy az ismertség számít-e, arról van tapasztalatuk azoknak az utasoknak, akik többedmagukkal jártak pórul január 19-én – az ügyről a 444.hu írt részletesen. Egy házaspár az ékszerdobozában lévő jegygyűrűjét veszítette el, és kiderült, többeknek rámolták ki a bőröndjét ugyanakkor. „Végül külön kérésemre átirányítottak a földi kiszolgálókhoz. Itt ért a legnagyobb sokk: amikor előadtam a problémámat, és megkérdeztem a vonal másik végén lévő hölgyet, hogy mit lehet tenni, a reakció szó szerint az volt:

Semmit.

Sajnos a beszélgetés további részében sem változott a hozzáállás: lekezelő, a problémát eltussoló válaszokat kaptam, nem is biztos, hogy Budapesten történt, és különben is, ők nem tudnak vele mit tenni, jelezzük az RRI-nek (ami addigra már megtörtént), egyáltalán minek hagytuk az ékszert a csomagban" – idézte fel a férfi a kevéssé konstruktív hozzáállást.

A gép gyomra a gyenge pont

„Ha eltűnt valami a csomagból, mindig tegyenek bejelentést a repülőtéren. Ha megvannak a pontos adatok a járatról, vissza tudjuk követni a csomagok útját” – mondta ezzel szemben Hardy Mihály. A Budapest Airport szóvivője szerint akár az indulásnál, akár az érkezésnél dézsmálták meg a csomagokat, a bejelentés eljut hozzájuk és érdemben ki tudják vizsgálni az ügyet, mert

Ezen az úton sehol sem lehet hozzájuk férni, hogy kirámolják őket. Kivéve a gép hasát. Ott ugyanis többnyire nincs kamera. Ennek bekamerázása viszont nem a repülőtéren, hanem a légitársaságokon múlik. A British Airways vagy az izreali EL-AL utasaitól nem is érkezett még ilyen panasz. Elvileg felmerülhet a testkamerák használata is a gép rakodóterében, ennek lehetővé tételéhez azonban Hardy szerint hatósági beavatkozás is kell.

Az elmondások alapján úgy tűnik, a lopáshoz két ember együttműködése elég: lopni ugyanis csak a gép hasában lehet be- vagy kirakodásnál, de ez időigényes. Így szükséges, hogy a szalag alján álló kolléga megfelelő türelmet tanúsítson, amikor azt látja, hogy a bőröndök pakolása a gépen az indokoltnál lassabban halad.

Befele mindenkit, kifelé párat

A repülőtér munkatársai éppúgy átesnek minden ellenőrzésen, mint bármelyik utas. Ez a repülésbiztonságot szolgálja, hiszen így lehet csökkenteni az esélyét annak, hogy bárki fegyvert, bombát csempésszen a gépre. (A 2015 őszén Egyiptom felett felrobbantott orosz utasszállítónál a földi személyzet egyik tagja is kellett ahhoz, hogy a bomba a gépre jusson.)

A vizsgálat még alaposabb is, mint egy átlagos utasnál, egy szolgálati folyosón áthaladva repülőtér szombati bejárásakor még robbanóanyag nyomát figyelő detektorral is átvizsgálták az újságírók övtájékát és a tenyerét.

Kifelé azonban – hiszen ez már nem játszik szerepet a repülésbiztonságban – csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik az alkalmazottakat. Egy ilyen vizsgálat rendszeresítése jelentősen lelassítaná a munkát és nagyobb személyzetet is igényelne.

A Budapesr Airport láthatóan felismerte, hogy szükség van az ügy nyilvános kezelésére, a bizalom visszaszerzése érdekében. Néhány nappal ezelőtt még a felelősség hárítása volt erősebb. Akkor azzal érveltek, hogy a csomagok kezelését nem is a repülőtér, hanem az ott működő négy alvállalkozó cég valamelyike végzi, amelyikkel az adott légitársaság szerződést köt. Formálisan ez igaz, ám az utas azt látja, hogy a csomagját a repülőtéren rámolják ki. Ráadásul a repülőtérhez kell fordulni, ha a csomaggal valami gond adódik, nem pedig a csomagkezelést ellátó valamelyik alvállalkozóhoz, az már ugyanis a repülőtér feladata, amelynek egyébként az utas a jegyárban repülőtéri illetéket is fizet.