Hét év fegyházat kapott a röszkei terroristaper vádlottja, Ahmed H.

A szerdai ítélethozatallal lezárult a megismételt első fok a röszkei terroristaper ügyében. A vádirat szerint 2015. szeptember 16-án a bevándorlók egy csoportja bedöntötte a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést.

Ahmed H.-t azzal vádolják, hogy a röszkei átkelőnél köveket dobált a rendőrökre, megafonba beszélt és így próbálta meg irányítani a menekülteket, a rendőröket pedig erőszakkal arra próbálta rávenni, hogy engedjék be a tömeget Magyarországra. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szíriai férfi magyar területre lépett, és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába. Három nappal később a Terrorelhárítási Központ fogta el. 

Társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében és védett határzár átlépése bűntettében találta bűnösnek a bíróság. A kapott időbe beleszámít az a két és fél év, amit Ahmed H. eddig előzetesben töltött. 

A kődobálás egyenlő a terrorizmussal?

A szerdai tárgyalásra fokozott biztonsági ellenőrzéssel, egyenként engedték be a résztvevőket. A terrorizmussal vádolt szír férfit két fekete maszkot viselő rendőr vezető száron kísérte a Szegedi Törvényszék szűkös tárgyalótermébe.

Szanka Ferenc ügyész vádbeszédében az büntetés súlyosbítását kérte. Korábban első fokon tíz évre ítélték a vádlottat, és örökre kiutasították Magyarország területéről. Azt állította,

Állításaival árnyalni akarta azt a képet, amit a vádlott magáról festett. Többek között megemlítette, hogy

• bár volt a vádlottnak útlevele, mégis a lezárt határátkelőnél akart valamiért átmenni,
• lefoglalt telefonján több, az Iszlám Államhoz köthető anyagot találtak,
• a ciprusi hatóságok szerint a vádlott veszélyes vallási fanatikus, mivel több mecsetben is járt korábban,
• 2015-ben Röszkén legalább 1 óra 10 percig ott állt a határkapunál a felvételek szerint, közben hatszor követ hajított a rendőrség felé,
• célja az volt, hogy a lezárt határt az ő akaratának megfelelően nyissák meg, hogy be tudjon lépni az EU területére,
• a kerítés mellől eltüntették a nőket és a gyerekeket, ami már arra utalt, hogy készültek a rendőrök ellenni fellépésre,
• szerinte a kődobálás során nem puszta indulat, hanem egy konkrét cél vezérelte a vádlottat: a határ erőszakos megnyitása.

Ahmed az egyetlen, akit a többiekkel ellentétben nemcsak tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzár-átlépéssel vádolnak, hanem egy sokkal súlyosabb dologgal is:

A terror ebben az ügyben nem azt jelenti, amit a köznyelv ért rajta. A vád szerint Ahmed H. terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal (kődobálással) próbált egy állami szervet (a rendőrséget) rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő akar (a rendőrök engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget).  Tíz társát - köztük a vádlott férfi szüleit - egy párhuzamosan folyó ügyben tömegzavargás miatt bűnösnek találták. Heten letöltendő, hárman felfüggesztett börtönt kaptak, és változó hosszúságú időszakokra kiutasították őket Magyarországról.

Csak mert Ahmed H. muszlim, még nem jelenti, hogy terrorista

Az ügyész után a védelem tartotta meg beszédét. A vádlott ügyvédje, Dr. Bárándy Péter azzal kezdte, hogy a tárgyalóteremben az ügyésznek és a védőnek nem egymással kell harcolnia, hanem a bíróságot kell hozzásegítenie az objektív elhatározáshoz. Szerinte a tárgyalóterembe nem szabad beengedni semmilyen politikai nyomulást, a bíróság a Btk. alapján bírálja az elékerült ügyet, és ebben segítsenek neki az ügyvédek. Azt is mondta,

A vádlott ügyvédje beszédében többek között megjegyezte, hogy

• a menekültek vonulásakor a Röszkén kialakított határ volt az első ember alkotta akadály, amivel találkoztak, ez pedig nyilvánvalóan érzelmi felfokozódást okozott bennük, mert akkor találkoztak először azzal, hogy ők ott nem kívánatosak,
• a védő szerint Ahmed H. csak a rendőrökkel akart beszélni, és annyit akart elmondani, hogy több országon keresztül jöttek, és csak tovább akarnak menni. „Nem követeltem semmit. Határidőt nem szabtam, nyugtattam a tömeget. Valamit én is dobáltam, nem tudom, hogy mit, nagyon ideges voltam” – olvasta fel az ügyvéd a vádlott vallomását;
• felhívta a figyelmet az egyik rendőrtanú ellentmondásos vallomására, amiben a tanú azt mondta: "A vádlott hangadó volt, de az arcára nem emlékszem",
• a felvételen szerinte tisztán látni, hogy a tömeget Ahmed H. visszafele hessegeti, nem pedig előrenyomulásra buzdítja,
• "szeretünk titeket; köztetek senki sem tud angolul?" - hallatszódik egy hangfelvételen az ügyvéd szerint Ahmed H. kérdése, amikor a röszkei helyszínen angolul akart beszélni a rendőrökkel. "Ennél nagyobb követelőzést én sem akarok hallani" - mondta erről a védő,
• a védő szerint egy drót átvágása legfeljebb rongálásnak minősülhet. Ha az egy országhatárt véd, akkor ugyan szóba jöhet a jogi vita, de nem akkor, ha annak a valakinek joga van belépni, márpedig Ahmed H.-nak van érvényes ciprusi útlevele.

Nem azért ment a határhoz, hogy bajt okozzon

A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, csak a családjának akart segíteni azzal, hogy csatlakozott hozzájuk a határnál. 

"Mire odaértünk a határhoz, addigra már többször is szembe kellett néznünk a halállal. Németországba szerettem volna eljuttatni a családomat. Ciprusban otthagytam a munkámat és az ott lévő családomat, hogy segítsek a többi családtagomon. Szerettem volna, hogy a családom legálisan átjusson a határon, de erre nem volt lehetőségem. Nem azért mentünk a határhoz, hogy ott problémázzunk. A kultúrám és a vallásom sem erre buzdít. Nem tudom, miért történt ez velem."

Azt mondta, többször odament a kerítéshez, de nem azért, hogy megrongálja. Nem átmászott a kerítésen, hanem átment rajta, mert nyitva volt. 

"Azért jöttem, hogy börtönbe kerüljek? Hogy problémát produkáljak? Nem ezért jöttem!"

Azt is mondta, amikor a rendőrökkel beszélt, mindig odatette a "please" szót, ezzel pedig szerinte nem követett el bűncselekményt. Aki valójában provokálta a rendőröket és a fő felbújtónak számít (egy zöld pólós férfi, akiről az egyik rendőrtanú is beszélt), arról senki nem tudja, merre van. A több év előzetes börtön után is azt mondja, még mindig szereti Magyarországot.

"Arra kérem a bíróságot, hogy igazságos döntést hozzon a számomra. Már túl sokat voltam itt, vissza szeretnék menni a gyerekeimhez."

Ahmed H. már korábban is tagadta, hogy bármilyen terrorszervezethez köze lenne. Az ORFK korábban közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához, írták. Ahmed H. erről azt vallotta, "semmiféle radikális vallási csoporttal nem állok kapcsolatban." Azt is mondta, keresztény feleségére sem próbálta ráerőltetni az iszlám hitet, mindig békességre és barátságra törekedett.

Ahmed H. helyzetének iróniája, hogy ő a maga részéről legálisan bármikor bejöhetett volna Magyarországra. A felesége ciprusi, 2005 óta Cipruson élt, és bár az állampolgársága még nem volt meg, a papírjai rendben voltak, az Európai Unión belül tetszés szerint szabadon mozoghatott. Röszkére úgy került mégis, hogy a Szíriából csak később útnak indult családtagjainak próbált segíteni eljutni Németországba. Pénzével, nyelvismeretével csatlakozott hozzájuk a balkáni útvonalon.

Mi történt eddig az ügyben?

A terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. pere 2016 áprilisában kezdődött meg, hét hónappal a röszkei összecsapások után. Az első tárgyaláson kiderült, nős, két kislánya van, kilenc osztályt végzett, szakképzettsége nincs, építési vállalkozása volt havi nettó 1000-1500 eurós jövedelemmel, összes tulajdona kimerült egy autóban, egy 3000 euró értékűre becsült Nissanban, és – ahogy mondta - „életében nem került még ilyen helyzetbe”, vagyis nem volt büntetve. 

Ahmed H. akkor azt vallotta, hogy

• a tömegből kerestek angolul tudót, hogy beszéljen a rendőrökkel, erre vállalkozott,
• erőszak nélkül akartak továbbjutni Magyarországra,
• nem vett részt a kapu kinyitásában.

Amikor a kődobálásról kérdezték, először azt mondta, a kő véletlenül került a kezébe, és amikor lefújták gázspray-vel, összeesett, az meg véletlenül kicsúszott a kezéből. Majd azt is mondta, egy pakisztáni férfival keveredett konfliktusba, és igazából őfelé dobta a követ.

Videófelvétel készült az összecsapásról

A tárgyalássorozat során levetítették azt a videót is, ami a röszkei határátkelőnél történt az incidens napján. A rendőrségi videóból kiderült,

• a vádlott valóban dobált köveket, de csak később, és nem bizonyítja semmi, hogy eltalálta volna a rendőröket
• beszél a megafonba a pajzsos rendőrök sorfala előtt,
• bal kezének mutatóujjával a rendőrök felé mutogat, de ekkor megszűnik a rendőrök dobálása, tehát ezzel éppen csitította a menekülteket,
• a zavargás elején nem ő, hanem egy zöld pólós férfi hergelte a menekülteket és mászott fel a kapura (ő nem állt bíróság elé). Ezt támasztja alá egy rendőr vallomása is, aki szerint egy zöld pólós férfi sebes tenyérrel biztosan az egyik hangadó volt a tömegben.

Ahmed H. azt mondta, hogy igen, ott volt az összecsapáskor, de nem "rosszfele" irányította a tömeget, hanem épp ellenkezőleg, nyugtatta őket, és bizonygatta, hogy szereti a rendőröket.

Ahmed H. ügyvédje sérelmezte, hogy a röszkei határátkelőnél szolgáló rendőrökön kívül semmilyen más tanút nem hallgattak meg az ügyben. Olyan újságírók és önkéntesek meghallgatását indítványozta, akik a határ szerb oldaláról látták a röszkei eseményeket, és akik az eddig megszólaló rendőrtanúk többségével ellentétben arról beszéltek volna, hogy a védence nem akart ártani a magyar államnak. Ezt a Szegedi Törvényszék bírája lényegében elutasította.

A védelem fellebbezet, szerinte Ahmed H. nem követelt semmit a rendőröktől, nem adott ultimátumot, amiket mondott - például, hogy "we want to go" és "five minutes" -, azok csak kifejezések. Márpedig ha nem fogalmazott meg követelést, akkor nem áll meg a terrorcselekmény Btk.-beli definíciója. Azzal is próbált érvelni, hogy ha ennyire szigorúan vesszük a terrorcselekmény fogalmát, akkor a focimeccs után a rendőrökkel kekeckedő ultrák is elkövetik azt.

A Fidesz éltette az első ítéletet

A kormánypárt üdvözölte a Szegedi Törvényszék első fokú ítéletét, amelyben tíz év fegyházra ítélték a szír férfit. A Fidesz akkor azt mondta, minden migránsnak tudnia kell, hogy aki be akar lépni hazánk területére, annak tiszteletben kell tartania Magyarország törvényeit és a magyar hatóságokat. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben:

Magyarország nem Európa-ellenes, éppen ellenkezőleg: igazi európai álláspontot képviselünk, a valódi EU-s szerződést védjük. Nem a magyarok álláspontja változott meg, mondta. Brüsszel váltott gúnyát. Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyarok biztonsága. Ez elfogadhatatlan.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményében elutasította a kemény ítéletet. Azt írták: „Egy apát ítéltek ma tíz év fegyházra, akinek egyetlen célja az volt, hogy öreg szüleit és családját biztonságban Európába kísérje. A kődobálás és az irreguláris határátlépés nem egyenlő a terrorcselekmény elkövetésével, és nem igazolhatja ezt a drákóian szigorú döntést. Ahmed H. ítéletét másodfokon meg kell semmisíteni.”

Az ítélethozatal után pár nappal a Blaha Lujza téren néhány száz fős tömeg tüntetett Ahmed H. szabadságáért. A csoport szerint ez a per példastatuálás volt, ami a félelemkeltést szolgálja, és így az állami propagandagépezet része.

Hatályon kívül helyezték a tíz évet

Miután másodfokra került az ügy, az első fokú ítéletet a Szegedi Törvényszék megsemmisítette. A másodfokú végzés szerint 

Az ítélőtábla rámutatott: kizárólag rendőri vallomások alapján hozták meg az első fokú ítéletet, miközben például a helyszínen dolgozó tolmács azt vallotta, hogy egy másik, egy zöld pólós férfi adta az ultimátumot, és a vádlottól ő fenyegetőzést sem hallott. Ráadásul a videófelvételeken sem látható olyan, ami önmagában alátámasztaná a rendőrök által mondottakat.

2017 októberében aztán újraindult Ahmed H. pere, ez zajlott most. A bírónak azt kellett a megismételt első fokon megállapítania, hogy követelt-e bármit a rendőrségtől, fellépett-e erőszakosan, és ha igen, miért: mindezek a terrorizmus vádjának megállapítása okán kulcsfontosságúak.

A bíró többször kérdezte, hogy a rendőrtanúk Ahmed H.-nak tulajdonított mondatokat angolul vagy arabul mondta-e, mivel ez nem mindig derült ki tisztán a vallomásokból. Fontos volt azt is, hogy tudnak-e angolul azok, akik ezeket a mondatokat állítólag hallották. A vallomásokban többen ismerik el visszafogott angoltudásukat, de azzal együtt, hogy a fenyegető mondatokat viszont megértették, olyanokat, mint "mi többen vagyunk", "tíz/öt/kettő percet kaptok és átmegyünk rajtatok". Ugyanakkor a tanúk nem feltétlenül tudták Ahmedhez kötni a fenyegető mondatokat.

Ahmed H. a Soros-szervezetek embere a Fidesz szerint

Ahmed H. a Soros-tervől szóló nemzeti konzultáció részévé is vált, annak 5. pontja róla szólt:

A szír férfi beperelte a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodát jó hírnév megsértése miatt. Ahmed H. azt kifogásolta, hogy ügyében még nem született jogerős ítélet. A felperes keresetét a bíróság idézés nélkül utasította el, mivel a keresetlevél nem tartalmazta a felperes lakóhelyét, sem a bírósághoz intézett határozott kereseti kérelmet.