Fülöp, Evelin
15 °C
27 °C

Orbán kapott egy töltényt, amivel nekimehet a bíróságoknak

05
2018.05.07. 18:03
Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van. Orbán mégis a bíróságot támadja, ami az egész bírósági rendszer átalakítását készítheti elő.

Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Ezek a kemény mondatok nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől származnak. Havasi Bertalan sajtófőnököt a Pestisrácok.hu kérdezte meg a Kúria egyik, mindjárt részletesen is ismertetett döntéséről. És nem szokványos módon maga a miniszterelnök válaszolt a fenti nyilatkozattal.

Egy ideje már terjed a pletyka politikai körökben, hogy a Fidesz egy újabb kétharmaddal alapvetően változtatná meg a bírósági rendszer működését (és felfogását). Az elmúlt napokban egy konkrét példát is láthattunk, miért tartja fontosnak a Fidesz, hogy a jövőben a bírósági rendszert és az ott lévő személyi összetételt is átalakítsa.

A mostani Fidesz–bíróság-háborút a Kúria Kvk.III.37.503/2018/6. számú végzése robbantotta ki. Ne ijedjenek meg az ügyszámtól, csak a szükséges mértékig fogunk jogászkodni.

A történet a Nemzeti Választási Irodában kezdődött, amelynek egyik feladata, hogy megszámolja a beérkezett levélszavazatokat. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis, mint ismert, levélben szavazhatnak, és rájuk más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a szavazóhelyiségben személyesen voksolókra.

Nézzük a történetet az elejéről:

  • az NVI a levélszavazatok számolása közben 4360 darab levelet érvénytelennek minősített, és a "nincs leragasztva a nagy boríték" indokkal nem számolta meg. A levélszavazók ugyanis a szavazatukat beteszik egy kis borítékba (belső boríték), leragasztják, majd az egészet egy nagy borítékban (válaszboríték) küldik be az azonosító nyilatkozatukkal együtt.
  • A választási eljárási törvény világosan kimondja, hogy érvénytelen a szavazat, ha nincs ez az úgynevezett válaszboríték (a nagy boríték) leragasztva, hiszen ez azt jelenti, hogy valaki hozzáférhetett a szavazatot tartalmazó belső borítékhoz. Csakhogy itt nem felbontott válaszborítékok voltak, hanem a borítékok egy részén sérült volt a ragasztócsík, míg sok borítékot nem az NVI által kiküldött válaszborítékban, hanem egyszerű, de lezárt postai borítékban küldtek vissza.
  • Az NVI mindenesetre félretette ezeket a szavazatokat, majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a döntést lényegében támogatta (12 igen és 5 nem szavazattal), ugyanis ezeket a vitatott státuszú voksokat a végeredménynél nem vette figyelembe. Vagyis az NVB is úgy értelmezte, hogy ha nem a törvényben említett válaszborítékban érkeztek a szavaztok, akkor érvénytelenek.
  • Mivel a levélben szavazók 96 százaléka a Fidesz-KDNP listáját támogatta, érthetően a kormánypárt háborodott fel azon, hogy feltehetően több mint 4 ezer szavazatot elvett tőlük az NVI-NVB páros. Így az NVB határozatát azon mód meg is támadta a párt a Kúriánál.
  • A Fidesz azt kifogásolta, hogy a törvényben nem szerepel sehol, hogy a nem az NVI válaszborítékjában visszaküldött levélszavazatokat érvénytelennek kell tekinteni. És az sem érvénytelenségi ok, ha megsérül a ragasztócsík. Vagyis ezeket a voksokat igenis érvényesnek kell tekinteni.
  • A Kúria azonban az NVB mellé állt, és az április 24-én született végzésében elutasította a Fidesz felülvizsgálati kérelmét. A Kúria az indoklásában úgy fogalmazott, hogy "nem vitás, hogy a nem lezárt boríték fogalmát (az NVB és az NVI) a köznyelvtől eltérően, ha úgy tetszik, tágabban értelmezte, de ez nem ellentétes a jogalkotói akarattal, hanem éppen ez felel meg a jogszabály szellemének".
  • A választási eljárási ügyekben a Kúria mondja ki a végső szót, a végzés ellen nincs helye további felülvizsgálatnak. A Fidesz azonban egy úgynevezett alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult.
  • Az Alkotmánybíróság pedig ugyan visszautasította a fideszes panaszt (mert ténykérdést érintő ügyben nem tud mit tenni), de indoklásában a Kúria ellen, a Fidesz álláspontja mellett foglalt állást. Az AB ugyanis megismételte a Fidesz álláspontját, miszerint nincs a törvényben olyan kitétel, amely szerint érvényteleníteni kellett ezeket a szavazatokat. Vagyis az AB szerint tévesen értelmezte a törvényt a Kúria, de a jelenlegi jogszabályok alapján nincs már mit tenni, a döntést tudomásul kell venni.
  • Hogy jogi szempontból abszolút nem egyértelmű az eset, azt Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklása is bizonyítja. Orbán egykori kancelláriaminisztere ezúttal nem a Fidesz, hanem a Kúria álláspontját osztotta: szerinte a törvény "határozott névelő használatával utal a válaszborítékra, csak e formátumban teszi lehetővé a levélszavazat eljuttatását, más formában nem. Ez nem pusztán egy ténykérdés, hanem törvényi előírásból származó jogi követelmény." Vagyis Stumpf egyetértett abban, hogy az AB-nek vissza kellett utasítani a Fidesz panaszát, de éppen azért, mert szerinte a Fidesznek nincs igaza.

A Fidesz emiatt bukott egy mandátumot

A jogi vita tehát le lett zárva, ám politikailag csak innentől indult a meccs. Az alkotmánybírósági végzésben ugyanis szerepel egy olyan kitétel, amelyről a Kúria végzésében egyáltalán nincsen szó.

A Kúria eljáró tanácsa eszerint a végzés meghozatala előtt megkérdezte az NVI-t, hogy befolyásol-e bármit is a döntés, eredményez-e a Fidesznek mandátumot, ha ezt a 4360 szavazatot is érvényesnek tekintik. Az NVI pedig – mindezt az AB végzéséből tudjuk – azt válaszolta, hogy

érvényesnek nyilvánítás esetén az 506 szavazat változást hozna.

Vagyis ha a Kúria megváltoztatja az NVB határozatát, és mégis megszámolják ezeket a voksokat, a Fidesz eggyel több, 134 mandátumhoz jut, a Jobbik képviselőinek száma pedig eggyel csökken. A Kúria tanácsa ennek az információnak az ismeretében hozta meg a döntést, de a végzésben különös módon erre nem tért ki. Az AB szerint "az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára".

Az Alkotmánybíróság, és ennek nyomán a fideszes politikusok is tehát arra utalnak, hogy

a Kúria nem jogi, hanem politikai alapon hozott végül döntést: politikai céloktól vezérelve fosztotta meg a Fideszt egy mandátumtól.

Másképp megfogalmazva: ha a Kúriában a Fideszhez lojálisabb jogászok ülnek, akkor össze tudták volna jogászkodni a pártnak az újabb parlamenti mandátumot.

A Kúria döntése mandátumot befolyásolt, de a Fidesz kétharmadát nem veszélyeztette. A Fidesznek így módja nyílik akár alkotmánymódosítással is változtatni a jelenlegi választási eljárási, sőt, bírósági rendszeren. Hogy ez utóbbira készülnek, azt az bizonyítja a legjobban, hogy Orbánék ezért a döntésért nem az NVI-t vagy az NVB-t kezdték el támadni, hanem a legfőbb bírósági szervet, a Kúriát. 

Kerestük persze a Kúriát az üggyel kapcsolatban, de későbbre ígértek reakciót, és hogy részletesen válaszolnak kérdéseinkre.

Frissítés: a Kúria elnöke az EchoTv-ben magyarázta el döntésüket

A bíróságok megérettek az átalakításra?

Hogy mi történhet a bíróságokkal? A Miniszterelnökség leendő vezetője, Gulyás Gergely a hétvégi Mandiner-interjúban azt mondta, nincs semmilyen kiforrott koncepció erről: "nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon.

Ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.

Ám egy ideje suttognak fideszes jól értesültek arról, hogy a bírósági hivatalt esetleg az igazságügyi minisztérium (vagyis a kormány) irányítása alá vonhatják, a bírók kiválasztását és szolgálati idejét is újraszabályozhatják, illetve a külön közigazgatási bíróság létrehozásával is megpróbálkozhatnak.

Ami biztosnak látszik: Orbánék a mostani Kúria-támadással a közvéleményt akarják hangolni, és világossá akarják tenni, hogy lám, a bírósági rendszer nem a legjobban működik, és megérett a változásra.