Szilvia
5 °C
16 °C

Orbán kapott egy töltényt, amivel nekimehet a bíróságoknak

05
2018.05.07. 18:03
Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van. Orbán mégis a bíróságot támadja, ami az egész bírósági rendszer átalakítását készítheti elő.

Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Ezek a kemény mondatok nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől származnak. Havasi Bertalan sajtófőnököt a Pestisrácok.hu kérdezte meg a Kúria egyik, mindjárt részletesen is ismertetett döntéséről. És nem szokványos módon maga a miniszterelnök válaszolt a fenti nyilatkozattal.

Egy ideje már terjed a pletyka politikai körökben, hogy a Fidesz egy újabb kétharmaddal alapvetően változtatná meg a bírósági rendszer működését (és felfogását). Az elmúlt napokban egy konkrét példát is láthattunk, miért tartja fontosnak a Fidesz, hogy a jövőben a bírósági rendszert és az ott lévő személyi összetételt is átalakítsa.

A mostani Fidesz–bíróság-háborút a Kúria Kvk.III.37.503/2018/6. számú végzése robbantotta ki. Ne ijedjenek meg az ügyszámtól, csak a szükséges mértékig fogunk jogászkodni.

A történet a Nemzeti Választási Irodában kezdődött, amelynek egyik feladata, hogy megszámolja a beérkezett levélszavazatokat. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis, mint ismert, levélben szavazhatnak, és rájuk más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a szavazóhelyiségben személyesen voksolókra.

Nézzük a történetet az elejéről:

  • az NVI a levélszavazatok számolása közben 4360 darab levelet érvénytelennek minősített, és a "nincs leragasztva a nagy boríték" indokkal nem számolta meg. A levélszavazók ugyanis a szavazatukat beteszik egy kis borítékba (belső boríték), leragasztják, majd az egészet egy nagy borítékban (válaszboríték) küldik be az azonosító nyilatkozatukkal együtt.
  • A választási eljárási törvény világosan kimondja, hogy érvénytelen a szavazat, ha nincs ez az úgynevezett válaszboríték (a nagy boríték) leragasztva, hiszen ez azt jelenti, hogy valaki hozzáférhetett a szavazatot tartalmazó belső borítékhoz. Csakhogy itt nem felbontott válaszborítékok voltak, hanem a borítékok egy részén sérült volt a ragasztócsík, míg sok borítékot nem az NVI által kiküldött válaszborítékban, hanem egyszerű, de lezárt postai borítékban küldtek vissza.
  • Az NVI mindenesetre félretette ezeket a szavazatokat, majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a döntést lényegében támogatta (12 igen és 5 nem szavazattal), ugyanis ezeket a vitatott státuszú voksokat a végeredménynél nem vette figyelembe. Vagyis az NVB is úgy értelmezte, hogy ha nem a törvényben említett válaszborítékban érkeztek a szavaztok, akkor érvénytelenek.
  • Mivel a levélben szavazók 96 százaléka a Fidesz-KDNP listáját támogatta, érthetően a kormánypárt háborodott fel azon, hogy feltehetően több mint 4 ezer szavazatot elvett tőlük az NVI-NVB páros. Így az NVB határozatát azon mód meg is támadta a párt a Kúriánál.
  • A Fidesz azt kifogásolta, hogy a törvényben nem szerepel sehol, hogy a nem az NVI válaszborítékjában visszaküldött levélszavazatokat érvénytelennek kell tekinteni. És az sem érvénytelenségi ok, ha megsérül a ragasztócsík. Vagyis ezeket a voksokat igenis érvényesnek kell tekinteni.
  • A Kúria azonban az NVB mellé állt, és az április 24-én született végzésében elutasította a Fidesz felülvizsgálati kérelmét. A Kúria az indoklásában úgy fogalmazott, hogy "nem vitás, hogy a nem lezárt boríték fogalmát (az NVB és az NVI) a köznyelvtől eltérően, ha úgy tetszik, tágabban értelmezte, de ez nem ellentétes a jogalkotói akarattal, hanem éppen ez felel meg a jogszabály szellemének".
  • A választási eljárási ügyekben a Kúria mondja ki a végső szót, a végzés ellen nincs helye további felülvizsgálatnak. A Fidesz azonban egy úgynevezett alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult.
  • Az Alkotmánybíróság pedig ugyan visszautasította a fideszes panaszt (mert ténykérdést érintő ügyben nem tud mit tenni), de indoklásában a Kúria ellen, a Fidesz álláspontja mellett foglalt állást. Az AB ugyanis megismételte a Fidesz álláspontját, miszerint nincs a törvényben olyan kitétel, amely szerint érvényteleníteni kellett ezeket a szavazatokat. Vagyis az AB szerint tévesen értelmezte a törvényt a Kúria, de a jelenlegi jogszabályok alapján nincs már mit tenni, a döntést tudomásul kell venni.
  • Hogy jogi szempontból abszolút nem egyértelmű az eset, azt Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklása is bizonyítja. Orbán egykori kancelláriaminisztere ezúttal nem a Fidesz, hanem a Kúria álláspontját osztotta: szerinte a törvény "határozott névelő használatával utal a válaszborítékra, csak e formátumban teszi lehetővé a levélszavazat eljuttatását, más formában nem. Ez nem pusztán egy ténykérdés, hanem törvényi előírásból származó jogi követelmény." Vagyis Stumpf egyetértett abban, hogy az AB-nek vissza kellett utasítani a Fidesz panaszát, de éppen azért, mert szerinte a Fidesznek nincs igaza.

A Fidesz emiatt bukott egy mandátumot

A jogi vita tehát le lett zárva, ám politikailag csak innentől indult a meccs. Az alkotmánybírósági végzésben ugyanis szerepel egy olyan kitétel, amelyről a Kúria végzésében egyáltalán nincsen szó.

A Kúria eljáró tanácsa eszerint a végzés meghozatala előtt megkérdezte az NVI-t, hogy befolyásol-e bármit is a döntés, eredményez-e a Fidesznek mandátumot, ha ezt a 4360 szavazatot is érvényesnek tekintik. Az NVI pedig – mindezt az AB végzéséből tudjuk – azt válaszolta, hogy

érvényesnek nyilvánítás esetén az 506 szavazat változást hozna.

Vagyis ha a Kúria megváltoztatja az NVB határozatát, és mégis megszámolják ezeket a voksokat, a Fidesz eggyel több, 134 mandátumhoz jut, a Jobbik képviselőinek száma pedig eggyel csökken. A Kúria tanácsa ennek az információnak az ismeretében hozta meg a döntést, de a végzésben különös módon erre nem tért ki. Az AB szerint "az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára".

Az Alkotmánybíróság, és ennek nyomán a fideszes politikusok is tehát arra utalnak, hogy

a Kúria nem jogi, hanem politikai alapon hozott végül döntést: politikai céloktól vezérelve fosztotta meg a Fideszt egy mandátumtól.

Másképp megfogalmazva: ha a Kúriában a Fideszhez lojálisabb jogászok ülnek, akkor össze tudták volna jogászkodni a pártnak az újabb parlamenti mandátumot.

A Kúria döntése mandátumot befolyásolt, de a Fidesz kétharmadát nem veszélyeztette. A Fidesznek így módja nyílik akár alkotmánymódosítással is változtatni a jelenlegi választási eljárási, sőt, bírósági rendszeren. Hogy ez utóbbira készülnek, azt az bizonyítja a legjobban, hogy Orbánék ezért a döntésért nem az NVI-t vagy az NVB-t kezdték el támadni, hanem a legfőbb bírósági szervet, a Kúriát. 

Kerestük persze a Kúriát az üggyel kapcsolatban, de későbbre ígértek reakciót, és hogy részletesen válaszolnak kérdéseinkre.

Frissítés: a Kúria elnöke az EchoTv-ben magyarázta el döntésüket

A bíróságok megérettek az átalakításra?

Hogy mi történhet a bíróságokkal? A Miniszterelnökség leendő vezetője, Gulyás Gergely a hétvégi Mandiner-interjúban azt mondta, nincs semmilyen kiforrott koncepció erről: "nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon.

Ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.

Ám egy ideje suttognak fideszes jól értesültek arról, hogy a bírósági hivatalt esetleg az igazságügyi minisztérium (vagyis a kormány) irányítása alá vonhatják, a bírók kiválasztását és szolgálati idejét is újraszabályozhatják, illetve a külön közigazgatási bíróság létrehozásával is megpróbálkozhatnak.

Ami biztosnak látszik: Orbánék a mostani Kúria-támadással a közvéleményt akarják hangolni, és világossá akarják tenni, hogy lám, a bírósági rendszer nem a legjobban működik, és megérett a változásra.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?