Fülöp, Evelin
15 °C
27 °C

Az állami tankönyvek teljes hatalomátvételétől tartanak a kiadók

2018.05.10. 10:23 Módosítva: 2018-05-10 11:21:42
Fontos állomásához érkezik a tankönyvpiac államosítása, ugyanis augusztusban jár le a magánkiadók közismereti tankönyveinek engedélye. A korábbi visszautasítások ellenére néhány magánkiadó – a tankönyvrendeletre hivatkozva – május 3-ig mégis benyújtotta a hosszabbítási kérelmet. Ha az állam ismét elutasítja őket, ez lehet az utolsó tanév, amikor magánkiadók közismereti tankönyvei még szerepelnek a listán. A lejáró engedélyű könyvek a következő tanévben még használhatók, mégis volt egy-két tankerület, amely az áprilisi tankönyvrendelésnél már inkább nem kért belőlük.

A magán-tankönyvkiadók utoljára 2013-ban tudtak közismereti tankönyvet engedélyeztetni, azóta csak miniszteri felhívásra nyújthatnak be könyvet. Ilyen felhívás azonban közismereti tantárgyakra 2014 óta nem volt, és az ekkor kiadott engedélyek idén augusztusban lejárnak. Az állami kiadó (OFI) számára egyébként nincs ilyen megkötés, ők bármikor engedélyeztethetnek tankönyvet.

Így zabálta fel az állam a tankönyvpiacot

2013-ban elsőként a tankönyvterjesztést államosították, attól kezdve kizárólag a Kello (Könyvtárellátó) szállíthatta a könyveket. Ugyanabban az évben az új tankönyvtörvény pedig gyakorlatilag kizárta a magánkiadókat a piacról.
Majd erre jött a 2014-es Emmi-rendelet, amelynek értelmében az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) feladata lett, a magánkiadók pedig csak az oktatási miniszter felhívására engedélyeztethetnek tankönyveket, ilyet viszont közismereti tárgyakra 2013 óta nem írtak ki. Az államosítás során az állam 2014-ben felvásárolta a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (korábban Nemzeti Tankönyvkiadó) és az Apáczai Kiadót. Azelőtt a Mozaik Kiadó volt a piacvezető a tankönyvpiacon 30 százalékkal, őt követte a Nemzeti 28 százalékkal és az Apáczai 18-20 százalékkal.

Magánkiadók nem hosszabbíthatnak?

Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója elmondása szerint korábban megpróbálták meghosszabbítani az engedélyeket, viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arról tájékoztatta őket, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján magánkiadóknak nincs lehetőségük hosszabbításra.

A törvény szerint a tankönyvi engedélyek meghosszabbítását legkésőbb az engedély lejártát megelőző 120 nappal lehet kezdeményezni, és összesen háromszor lehet hosszabbítani. Ez a határidő az augusztus végéig engedélyezett könyveknél 2018. május 3-án járt le. Értesüléseink szerint több magánkiadó is benyújtotta a hosszabbítási kérelmét, de arról egyelőre nincs hír, milyen eredménnyel járt a próbálkozásuk.

Mindeközben az állami tankönyvkiadó engedélyeinek meghosszabbítása 2018-ban is folyamatosan zajlik, mondta Kereszty Péter, a Tanosz (Tankönyvesek Országos Egyesülete) elnöke.

90 százalék sorsa a tét 

A Mozaiknak jelenleg 196 tankönyve érthető el a tankönyvjegyzéken, ezeknek körülbelül 90 százalékának lejár idén az engedélye. 

Amennyiben a Mozaik kiadványai lekerülnek tankönyvjegyzékről, továbbra is megvásárolhatóak lesznek, csak nem a központi normatíva terhére. Tehát ha a tanárok és a szülők úgy döntenek, összedobhatják a pénzt a magánkiadós könyvekre, mert a köznevelési törvény alapján a pedagógus joga, hogy megválassza a használni kívánt tankönyveket, taneszközöket. Tanítani tehát bármiből lehet, akár az internetről letöltött anyagokból, de elegendő lehet akár egy szál kréta is – mondta Reményfy.

A Mozaik igazgatója bízik abban, hogy a minisztérium is belátja, az lenne a racionális döntés, ha meghosszabbítanák az engedélyüket a tankönyvlistán, legalább addig, amíg az adott évfolyamokra fel nem ér majd az új alaptanterv (NAT) – ez nemcsak a kiadó, hanem a tanár, a diák érdeke is lenne, ráadásul a közpénzzel történő takarékos gazdálkodás is ezt kívánná meg, hiszen rengeteg könyvük van az iskolai könyvtárakban, amelyeket ellenkező esetben ki kell dobni. Semmilyen szakmai érv nem indokolja, hogy az új alaptanterv bevezetése előtt egy-két évvel a jelenleg használt tankönyvek leváltására kényszerítsék az iskolákat. 

Hacsak nem az a valódi céljuk, hogy ellehetetlenítsék a magyar magánkiadókat

– tette hozzá Reményfy.

Szerinte azért van szükség az új Nemzeti alaptantervre, mert a 2012-ben elfogadott NAT a képességfejlesztés és gyakorlatiasság helyett a lexikai tudásra helyezte a hangsúlyt, azonos vagy csökkenő óraszámok mellett a tananyag mennyisége nőtt, ez óriási leterheltséget jelent a pedagógusoknak és a diákoknak is. Van olyan tantárgy, ahol az átdolgozott könyv terjedelme közel másfélszeresére nőtt. Viszont ezt az állam is belátta, és új irányba indulnak el.

Kereszty Péter úgy gondolja, késni fog az új NAT bevezetése, így célszerű lenne legalább két évvel meghosszabbítani azoknak a jegyzéken lévő tankönyveknek az engedélyét, amelyek idén augusztusban járnak le. Az új kerettantervhez pedig már el kellene kezdeni fejleszteni az új tankönyveket. Az is kérdéses, hogy az új tanterv mellett lesz-e miniszteri felhívás. Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt és a Minisztériumot, de egyelőre nem érkezett válasz.

A külföldieknek is könnyebb

Reményfy nehezményezte, hogy miközben a magyar magánkiadók talpára útilaput köthetnek, a drága külföldi nyelvkönyvek és azok kiadói előtt nyitva áll az út, a külföldi kiadók nyelvkönyveit még 2017-ben is lehetett engedélyeztetni. A jelen állás szerint tehát magyar adófizetői pénzből (tankönyves normatíva) külföldi nyelvkönyvet lehet, magyar magánkiadó könyvét nem lehet majd vásárolni 2019-től.

Reményfy felhívta a figyelmet, hogy volt olyan iskola, ahol a 9 ezer forintos alsó tagozatos normatíva fele a nyelvkönyvekre ment el, és a maradékból kellett kigazdálkodni még további 7-8 tantárgyat. 

Ráadásul a magánkiadóknak egy másik félelmük is van: eddig bizonyos területeken, például nemzetiségi vagy sajátos nevelési igényű gyermekeknek fejleszthettek könyveket, de a jövőben az erre a területre érkező EU-s források kiszoríthatják őket innen is.

Félreértett jogszabály, letiltott könyvek

A tankönyvfelelősök áprilisban adták le a rendeléseket a szeptemberben kezdődő tanévre, ez azonban Kereszty Péter, a Tanosz elnöke szerint nem mindenhol zajlott problémamentesen. A tankönyves szakmai civil szerveződés levélben jelezte az iskolák tankönyvfelelőseinek, hogy a tankönyvi engedélyeket bizonyos tankerületekben hibásan értelmezték:

Több kolléga jelezte, hogy egyes tankerületekben (a jogszabályokat félreismerve), úgy értelmezik a 2018.08.31-ig szóló tankönyvi engedélyeket, hogy azok nem érvényesek a 2018/19-es tanévre. Erre hivatkozva, egyes magánkiadós tankönyvek megrendelését nem akarják jóváhagyni.

Pedig a 2018/2019-es tankönyvjegyzéken szereplő könyvek rendelhetőek, ezeknek a letiltása jogellenes. Kereszty biztos abban, hogy írásbeli központi utasítás nem lett kiküldve, de szóbeli tájékoztatókon szerinte elhangozhatott olyan információ, hogy célszerű olyan könyvet rendelni, amely később is elérhető lesz.

Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója is értesült ilyen esetekről, szerinte az ügy hátterében a könnyen félreérthető jogszabályok állnak, zavaros, hogy egy augusztusban lejáró engedéllyel rendelkező könyvből még szeptemberben is lehet tanítani.  A tankönyvrendelet azonban egyértelműen fogalmazza meg, hogy mely könyvek kerülhetnek az Oktatási Hivatal által összeállított tankönyvjegyzékre, tehát amely könyv szerepel a 2018/2019-es tanév tankönyvjegyzékén, az természetesen megrendelhető és használható abban a tanévben – tette hozzá az igazgató.

Rosszabbik eset, ha a tankerületek érzik a megfelelési kényszert, és mivel a kormányzat célja, hogy a magánkiadók kivonuljanak a piacról, ők is inkább úgy döntenek, hogy nem rendelnek a magánkiadók könyveiből. Reményfy szerint a jelenlegi tankönyvpiac abba az irányba halad, hogy végül csak az állami kiadó marad.

Pedig az ingyenességnek nem feltétlenül kell a választék és a magánkiadók megszüntetésével járnia. Jó példa erre Ausztria, ahol a diákok valóban ingyen kapják a könyvet, azt vissza sem kell adniuk év végén, ennek ellenére ott verseny van, több kiadó ad ki tankönyvet.

Ahol tényleg fontos a minőség, ott egy könyvet a használhatósága minősíti, nem pedig az, hogy azt állami vagy magánkiadó adja ki, azok jól megférhetnének egymás mellett.

 – jegyezte meg a Mozaik igazgatója.

Nem fogy az állami tankönyv

A Tanosz elnöke szerint a nagy és a kis kiadókat egyaránt érintik a lejáró engedélyeket követő változások. A nagyobbaknak sok könyvük kerül le egyszerre, egy időben a jegyzékről, a kisebbek pedig akár teljesen ellehetetlenülnek, közülük több kiadó már meg is szűnt az utóbbi években.

Az állami könyvek minősége nem tudja pótolni a kieső magánkiadós könyveket, – hivatkozott Kereszty egy korábbi közleményükre, amelyből kiderült, annak ellenére, hogy évről évre kevesebb magánkiadós könyv van a jegyzéken, mégis egyre többet rendelnek belőlük, miközben 2015-től folyamatosan csökken az állami tankönyvek népszerűsége.

  • 2015-ben 74,4 százalék volt az állami tankönyvek aránya, a magánkiadóké pedig 25,6 százalék.
  • 2017-re 67,1 százalékra csökkent az állami, miközben 32,9 százalékra nőtt a magánkiadók részesedése.

Legutóbb az Akadémia mondott komoly kritikát a magyar oktatásügyről, miszerint a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.