Kitiltották a sajtót a kormány konferenciájáról, elmaradt az ígért élő közvetítés is

Sehogy sem sikerül közvetíteni a magyar kormány egyik külpolitikai kulcsprojektje, a V4-elnökség égisze alatt tartott Steve Bannon-előadásáról. 

Ugyanis miután hétfőn elutasították a Guardian tudósítójának akkreditációját, kedden a legtöbb magyar lap regisztrációját, szerdán a konferencia egyetlen valóban érdekes figurája, Steve Bannon,

A rendezvény honlapján beágyazott YouTube-stream egész nap kifogástalanul működött, de röviddel a nagy várakozással övezett esemény előtt eltűnt a stream, helyette megjelent a felirat: „Jelenleg nincs közvetítés”.

Pedig a sajtóregisztrációt a Várkert Bazár „kapacitásának korlátai miatt” elutasító levélben a szervező - a Schmidt Mária emlékezetpolitikai portfóliójába tartozó Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – azt ígérte, hogy

Az előadások nyomon követésére így is lehetősége lesz, mivel honlapunkon élőben közvetítjük a konferencián elhangzottakat.

Az élő közvetítésre a rendezvény Facebook-eseményében is ígéret tettek; arról sehol nem volt szó, hogy pont Bannon előadásával tesznek kivételt. A jelenséget több érdeklődő is sérelmezte. Bannon előadásának jelentőségét mutatja, hogy a bevezetőt a program szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartotta (a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatói minőségében).

Frissítés: Jogtalanul felhasznált zenék miatt lőtték le a közvetítést

Cikkünk megjelenése után felmerült, lehet, hogy a politikai kekeckedést követően ezúttal a dilettáns szervezés miatt nem bírták biztosítani az élő közvetítést. A YouTube-streamen ugyanis megjelent a felirat, hogy egy sor zenét használtak fel (vélhetően a konferencia szünetében) jogtalanul, ezért valaki 

A szerzői jogok megsértéséről és a stream megszűnéséről a konferencia szervezői senkit nem tájékoztattak, és nem is próbáltak alternatívát (mondjuk egy Facebook élő közvetítést) találni.

A technikai malőr nem csak azért idegesítő, mert egy közpénzből szervezett konferenciáról van szó – a rendezvényt a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a kormány fő think-tankje, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Századvég Alapítvány támogatta – hanem azért is, mert az egész kekeckedés, majd technikai malőr teljesen felesleges volt. Ugyanis ahogy azt a 444.hu felfedezte,

A kormánypárti médiában egyébként nem is nagyon erőltették a helyhiányra való hivatkozást; a Magyar Idők kedden egy publicisztikában - melynek "Hüppög az ellenzéki sajtó" címére maga Bannon is büszke lenne - üzente meg, hogy

Itt meg most egy sima konferenciáról van szó, nem arról, hogy betiltanák az Indexet, szóval nem nagyon hat meg a ballib picsogás. Nekik új még ez. Majd hozzászoknak. Ahogy mi is hozzászoktunk.

Őt másolja a magyar kormánymédia

Bár Bannon Magyarországon kevéssé ismert figura, hatása mégis nem csak az Egyesült Államokban, hanem hazánkban is óriási:

A szerkesztő-tanácsadó által a Breitbart nevű portálon megvalósított modellnek az a lényege, hogy

• tökéletesen alá kell rendelni a lapot a politikai céloknak;
• az anyagokban rotálni kell a politikai lejáratást a gyűlöletkeltő álhírekkel, a kultúrharcos hőzöngésekkel és jobboldali elhajlók megbélyegzésével;
• a cikkek stílusát, a címadási szokásokat a BuzzFeed-generáció igényeihez kell igazítani;
• majd ezt a politikai terméket eladni valamiféle „lázadásként”.

Bannon módszerei és maga az alt-right nem csak a kormánymédiára, hanem a legfelsőbb szintű kormányzati kommunikációra is nagy hatással volt (Orbán Viktor is elkezdte rendszerét lázadónak nevezni).

A trumpizmus atyjából politikai celeb

Bannon a nyolcvanas évek végéig a Goldman Sachs befektetési bankára volt, hogy a pénzügyi-politikai elitet megutálva a Breitbart nevű szélsőjobboldali portál főszerkesztőjeként elévülhetetlen szerepet játsszon egy olyan új, „alt-right”-nak nevezett beszédmód meghonosításában, ami vállaltan szakítani kíván a „polkorrektséggel” (ez valójában inkább az alapvető újságírói normák, köztük tények tiszteletével való szakításban mutatkozott meg). A Breitbart 2015-16 környékén egyszerre volt egy klikkvadász bulvároldal, elitellenes revolverlap és az a politikai mozgalom, ami először látott fantáziát Donald Trumpban. A Breitbart emellett nagy figyelmet fordított Orbán Viktor Európa- és menekültellenes politikájára is.

Bannon 2016 áprilisától az esélytelennek tartott, a republikánus színekben a republikánus pártelit ellen induló elnökjelölt kampányfőnöke lett, majd pedig Trump Hillary Clinton elleni győzelmét követően követte főnökét a Fehér Házba, méghozzá stratégiai főtanácsadóként.

A Fehér Házból azonban gyorsan kitúrta őt és nacionalista klikkjét a Trump körül lévő két másik „globalista” erőcsoport, a tábornoki triumvirátus és a Trump-família. Bukása után amiatt puffogott, hogy a „Trump-elnökségnek lényegében vége van”, de amint visszatért a Breitbarthoz, bejelentette, hogy a „ kibaszott gépezetével" Trump nélkül is harcba indul a Trump kampányában képviselt etnikai-kulturális-gazdasági nacionalizmusért, és az időközi választásokon elekzdte mini-trumpokkal megfúrni a republikánus pártelit jelöltjeit. Ez a törekvése azonban a kínos vereséggel végződő alabamai szenátusi választással lényegében csődöt mondott, az elnökkel való kapcsolata pedig fagypont alá süllyedt, amikor a Trumpról szóló botránykönyv szerzőjének – óriási haragot kiváltva a jobboldalon - kiteregette a Fehér Ház szennyesét.

Bannon amerikai befolyásának csökkenésével tevékenységének hangsúlya áttevődött Európába, ahol a szélsőjobboldalon továbbra is politikai guruként tisztelik, de korábbi Kína-ellenes kirohanásai ellenére – vagy épp ezért – a Kínai Kommunista Párt második embere is kíváncsi volt vízióira.

Azonban az elmúlt egy évben feltűnő volt, hogy az európai szélsőjobboldali pártok Bannont inkább személyével és radikális kijelentéseivel a médiamegjelenést garantáló politikai celebként és nem kampánytanácsadóként foglalkoztatják.

(Borítókép:  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitóelőadást tart az Európa jövője címmel megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián a Várkert Bazárban 2018. május 23-án. - f otó: Soós Lajos / MTI)