Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát

DSC 7297
2018.05.30. 13:23
Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét.

Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat.

Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság alapvetően máshogy látta a kérdést.

Az ügy állomásai röviden összefoglalva:

  • Az Index 2011-ben közölt egy riportot egy budapesti tüntetésről. Szándékosan nem takartuk ki a fotókon a rendezvényt biztosító rendőrök arcát, mert nem értettünk egyet azzal, hogy a rendőröknek ezért a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint kártérítés jár.
  • Tudtuk, hogy per lesz, de készek voltunk az Alkotmánybíróságra, vagy akár Strasbourgba is elvinni az ügyet, mert azt gondoltuk, a sajtószabadság, a közügyek megismerhetősége ebben az esetben előbbre való, mint a rendőrök képmáshoz fűződő joga: intézkedés közben a rendőr nem magánszemély, hanem az "állam arca".
  • A rendőrök pereltek, 2012-ben első fokon, majd egy évre rá jogerősen is veszítettünk, a Kúria a felülvizsgálati kérelmünket elutasította, a rendőröknek kártérítést kellett fizetnünk a döntés szerint.
  • Az AB viszont 2014-ben – némi meglepetésre – sajtószabadság-párti döntést hozott, és az Indexnek adott igazat: megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntését, kimondva, hogy ha a tudósítás fontos ügyről szól és a rendőr ábrázolása nem öncélú, nem jár neki kártérítés, amiért felismerhető felvétel jelent meg róla a médiában. Ekkor mindenki azt hitte, hogy az ügynek vége, ahogy a rendőrarcok körüli bohóckodásnak is.
  • Ám a bíróság – szintén némi meglepetésre – továbbra is kitartott az álláspontja mellett. A megismételt eljárásban 2015 őszén a Fővárosi Ítélőtábla megint elkaszálta az Indexet. Ők ugyanis máshogy értelmezték az AB-döntést, mint – az Alkotmánybíróságot beleértve – mindenki más, szerintük a tudósításhoz nem volt szükség a kivezényelt rendőrök fotójára, jár nekik a pénz és punktum.
  • Az Index ismét a Kúriától kért felülvizsgálatot, ám a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla döntését 2016 tavaszán a hatályában fenntartotta. Ekkor már látszott, hogy egyfajta hatásköri vita van kibontakozóban: az Alkotmánybíróság szeretné, ha döntéseit a bíróságok az ítélkezés során teljeskörűen figyelembe vegyék, a bíróságok viszont ragaszkodnak hozzá, hogy az egyedi ügyekben a bírók az AB határozatait is maguk értelmezhessék, tehát maguk dönthessenek.
  • Az Index 2016 nyarán ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. 2017 februárjában az AB ismét csak az Indexnek adott igazat, és megsemmisítette a bírósági ítéletet megint. Mivel ez a határozat már annak tudatában – sőt, pont azért – született, mert a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ugyanazt az első fokú döntést hagyták helyben, amit a korábban az AB alkotmányellenesnek talált, a testület ezúttal kicsit keményebben fogalmazott: "A bíróságoknak tehát – a Kúria döntésével egybehangzóan – továbbra is teljes az igazságszolgáltatási hatalma. (...) Ennek során azonban nem hagyhatják figyelmen kívül, nem alkalmazhatják szelektíven vagy megszorítóan az Alaptörvény egyes rendelkezéseit illetve azok kötelező erővel bíró alkotmánybírósági értelmezését."

Így jutottunk el most újra a Kúriához, amely tehát hét évvel az ügy kezdete után mondhatni végül meghátrált. A Baka András által vezetett tanács ugyanis a rendőr felperesek keresetét elutasította, vagyis az Index és az Alkotmánybíróság álláspontjának adott igazat.

A szóbeli indokolásában a bíró azt mondta, a jogbiztonság elve alapvetően befolyásolta a mostani döntést. A Kúria ugyanis véget akart vetni ennek a "pingpongozásnak" a rendesbíróságok és az Alkotmánybíróság között. Baka András kiemelte ugyanakkor, hogy bár egyet lehet érteni az Alkotmánybíróság sajtószabadság-párti álláspontjával, a hatályos szabályozás viszont nem engedi meg ezt a tág értelmezést. Vagyis az Alkotmánybíróság lényegében egy új kivételt kreált, ahol a sajtószabadság elvét előnyben kell részesíteni a képmás jogával szemben.

A Kúria mostani döntése viszont azt jelenti, hogy az ügy lezárult, és egy tüntetésről szóló tudósításban a sajtónak (az említett eseteket kivéve) nem kell kikockáznia az ott dolgozó rendőrök arcát.

A Kúria előtt az Indexet Bodrogi Bea ügyvéd képviselte. Az Index alkotmánybírósági beadványát, ami a korábbi joggyakorlatot megváltoztatta, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jogászai – Majtényi László és Somody Bernadette – készítették. Valamennyien ingyen – pro bono – dolgoztak, amit ezúton is köszönünk.

(Borítókép:  Bődey János / Index)