Hamarosan sokan nem kapnak enni a déli határon lévő tranzitzónában

Bement a déli határon lévő tranzitzónába Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, hogy megnézze, mi zajlik ott. A Facebokon azt írta: a 250 férőhelyhez képest 68-an voltak, és az egész egy viszonylag jó minőségű börtön képét nyújtja (ahol Hadházy képei alapján játszótér is van). 

A személyzet udvariasan körbevezette, majd a tábor igazgatója is megérkezett. Hadházy a tranzitzónába zsemlét is vitt magával, miután az elmúlt hetekben kiderült: a magyar hatóságok az ott folyó eljárás bizonyos pontjain nem adnak enni az ott várakozó embereknek.

A politikus a Facebook-posztban azt írja: az igazgató elmondása szerint most  nincsen éheztetett menedékkérő, korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet, de "nekik voltak tartalékaik". Néhány étkezés kihagyása után újra kap élelmet az az afgán nő is, aki a mai hírekben szerepelt. Az igazgató ugyanakkor azt mondta Hadházynak, hogy

Az eljárás lépései ma így néznek ki:

• A tranzitzónába Szerbia felől egy nyitott "kapun" érkezik az ember. Egészségügyi és biztonsági vizsgálaton esik át, és azonnal megkezdődik a menekültügyi eljárása. Ekkor kap enni.
• A menedékkérelmét azonban szinte azonnal elutasítják a júliusban életbe lépett menekültügyi szabályozás új eleme alapján: aki ugyanis Szerbia, azaz egy biztonságos tranzitországon át érkezik, az nem kaphat menedékkérelmet.  
• Az elutasítás után a következő eljárás az idegenrendészeti eljárás, ami a kitoloncolást és az EU-ból való kitiltást jelenti. A menedékkérők ebben a szakaszban nem kapnak enni.
• Ha a kérelmező három napon belül fellebbez, ismét menekültügyi eljárás kezdődik, és megint adnak enni neki a bírósági ítéletig.
• A szerbiai érkezés miatt azonban ezt a kérelmet is automatikusan el fogja utasítani a bíróság, ami után megint idegenrendészeti eljárás kezdődik. A tranzitzóna igazgatója Hadházynak azt mondta: ilyen eddig nem volt az új törvény július elsejei bevezetése óta, mert ítélkezési szünet van. Az ítéletek után azonban az elutasítottakat valóban egy külön körletbe zárják, ahol már tényleg nem kapnak enni. (A bevándorlási hivatal úgy értelmezi a tranzitzóna  idegenrendészeti szekcióját, hogy az ott tartózkodó személyek nem börtönben vannak, hiszen szabadon távozhatnak Szerbia felé, ezért nem is jár nekik ellátás.)

A menekült előtt innentől két lehetőség marad: 

1. Ha kivárja az idegenrendészeti eljárás végét, akkor rendezetten, hivatalosan, papírokkal adják vissza Szerbiának. Csakhogy Szerbia nem veszi vissza őket. Ekkor a magyaroknak elvileg a menedékkérőt valódi, magyarországi táborba kellene vinnie, ahol valódi menekültügyi eljárást kellene lefolytatni, azaz alaposabban meg kellene vizsgálni, hogy az illető illegális bevándorló-e vagy valódi menekült.
2. Ha nem várja ki a kitoloncolást, és maga megy vissza Szerbia felé, akkor az utolsó lehetőséget is elveszti, hogy valóban elbírálják érdemben a kérelmét az automatikus elutasítás helyett. Ráadásul ezzel Magyarország gyakorlatilag kényszeríti, hogy Szerbiába is illegális határátlépőként érkezzen meg újra.

Hadházy szerint a fentiek alapján látható: ha nem adnak enni az érkezőknek, azzal a 2. lehetőségre akarják rávenni őket.

Hét éheztetett menedékkérő miatt már felszólította a strasbourgi bíróság a magyar államot, hogy adjanak enni az embereknek a tranzitzónában. Ennek ellenére a magyar állam nem változtat a gyakorlatán. A jogvédőknek így minden alkalommal újra a bírósághoz kell fordulniuk.

Cikkünkre szokatlan módon gyorsan reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Közleményükben ezt írják: a tranzitzónában tartózkodó menekültek ügyét felvállaló "Helsinki Bizottság nyilatkozata nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója." A közlemény így folytatódik:

(Borítókép: Huszti István / Index)