Albert, Lipót
3 °C
12 °C

4325 tanár hiányzik az állami iskolákból

tanarhiany
2018.09.04. 07:12 Módosítva: 2018-09-04 13:41:53
Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek.

Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ igazgatója nemrég azt nyilatkozta: nincs országos pedagógushiány, de betöltetlen álláshelyek vannak. A tanárhiány azért fontos kérdés, mert hatással van az ország különböző iskoláiba járó gyerekek esélyegyenlőségére. Ahol nincs elég szaktanár, ahol sok a helyettesítés, ahol összevont órákon tanulnak, ahol nincs lehetőség fakultációra vagy csoportbontásra, ott a gyerekek hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. A tanárhiányról az elmúlt hetekben a legkülönfélébb becslések jelentek meg. Most az Index birtokába jutottak a Klebelsberg Központ augusztus végi statisztikai összesítései, amelyek különböző szempontok szerint mutatják, hol van hiány tanárból. 

1. A tanárhiány első lépése: a finanszírozott órakeret

A pedagógushiány első jele nem az, hogy nincsen elég tanár, aki bemenjen órát tartani vagy felügyelni a gyerekeket. A hiány a statisztikák alapján már előbb érzékelhető. Nem véletlen, hogy ezeket nem szokták a nyilvánosság előtt emlegetni. 

A finanszírozott órakeret és a valóban megtartott órák közötti eltérések ugyanis jól mutatják, hol nincs elég tanár. A köznevelési törvény 6. melléklete tartalmazza, hogy az állam egy adott évfolyamú osztálynak heti hány órát finanszíroz, azaz mennyi a finanszírozott órakeret. Ez általában osztályonként heti 50 óra körül van. Ez nagyon soknak tűnik, de főleg középiskolában már sok csoportbontás van, ami a csoportok száma miatt növeli az óraszámokat.

Az iskoláknak a tantárgyfelosztás elkészítésekor meg kell határozniuk, hogy heti hány órában, melyik pedagógus melyik osztályt vagy csoportot tanítsa az egyes tárgyakból. Ilyenkor az a cél, hogy minden tanárnak annyi órája legyen, amennyi kiadja az iskola teljes finanszírozott órakeretét. Ha például az iskolában 3-3 alsós osztály van minden évfolyamon, akkor ott a hittanórák nélkül 52x3, 52x3, 52x3 és 55x3, azaz összesen 633 órát lehet szétosztani, amiből az iskolának kell kigazdálkodnia a megfelelő órákat (a napközit is beleértve). Az iskolák ezt igyekeznek kimaxolni, ugyanis ennyi elvileg az oktatásra szánt összeg, ennyi tanáruk lehet.

A vidéki tankerületekben azonban ezt a finanszírozott órakeretet nagyjából csak 70 százalékban tudják betölteni, mert eleve nincs elég tanár. Emiatt nem tudnak például külön csoportokat, fakultációkat indítani. Ez nem látványosan, de fájón érinti a magyar köznevelést, mivel a csoportbontások javítanák az oktatás minőségét. Ahol kevés a tanár, ott sokkal jellemzőbb az órák és osztályok egybevonása. Extrém esetben, amikor nincs elég szaktanár, több osztályt tanít egy pedagógus, ahogy az a régi falusi iskolákban gyakorlat volt. Pedig minél specifikáltabban és minél kisebb csoportban lehet tanítani egy gyereket, annál eredményesebb lehet a tanítás. A nagyobb tanulócsoportok nem alkalmasak a lemaradók vagy éppen a tehetségesek fejlesztésére: kevesebb figyelem jut az egyes gyerekre, és a diákokat is megköti, hogy a leglassabbhoz kell igazodniuk. 

Térképen ábrázoltuk, hogy ezt a bizonyos finanszírozott órakeretet mennyire tudják kitölteni az egyes tankerületek. És hogy ez mekkora tanárhiányra utal? Maradjunk a fenti példánál. Ha az iskola alsó tagozatán mind a 633 órát kitöltenék, az kb. 26-27 átlagos pedagógus álláshelyet jelentene. Ha csak az órakeret 70 százalékát töltik ki, akkor ott kb. 20 pedagógus van csak. A ki nem töltött órakeret adatai így azt mutatják, hogy egyes helyeken akár 35 százalékkal, átlagosan pedig 15 százalékkal kevesebb a tanár a lehetségesnél és a szükségesnél. 

2. Betöltetlen álláshelyek

A tanárhiány legjellemzőbb mutatója a betöltetlen álláshelyek száma. Ezt kívülről inkább csak onnan érzékelni, hogy mekkora a nyilvánosan meghirdetett álláshelyek száma. Az állami iskolák a Közigállás.hu oldalon teszik közzé a pályázataikat. Egy július eleji összesítésen legalább még 2400 betöltetlen álláshely volt. Az Index megnézte az augusztus 30-i állapotot: három nappal a tanévkezdés előtt is még több mint 200 tanítót és szaktanárt kerestek a tankerületek.

A birtokunkba jutott augusztus végi klikes adatok pontos számot mutatnak. Összesen 5771 betöltetlen álláshely volt az állami köznevelésben, de ebben benne vannak a Klebelsberg Központ által fenntartott néhány óvoda óvópedagógusai, a kollégiumi nevelőtanárok vagy az utazó gyógypedagógusok is.

Ha csak az állami általános iskolákat és gimnáziumokat nézzük, ott 4325 betöltetlen álláshelyet összesített Augusztus legvégén a Klebelsberg Központ.

Az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokból 461. Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: néhány helyen valóban vannak betöltetlen állások, de ezt úgy lehet megoldani, hogy másik iskolából irányítanak oda óraadó tanárt. Hajnal szerint az egy-két státusznyi hiány gyakran úgy jön ki, hogy csak pár óra van minden tantárgyból, két óra történelemre, három óra matematikára, egy óra fizikára pedig  nem lehet tanárt felvenni. Ezeken a helyeken óraadókkal, vagy túlórákkal lehet csak megoldani az ellátást, ez korábban is így volt.

A grafikonon az látszik, hogy az egyes területeken milyen tanárokból van a legnagyobb hiány. Látható, hogy leginkább az iskolákban vagy az iskolákban foglalkoztatott gyógypedagógusok hiányoznak, akiknek pedig nagyon fontos szerepük van a korai iskolai hátrányok ledolgozásában, az írás-, olvasás- vagy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő gyermekek támogatásában. Ezt a hiányt utazó gyógypedagógusokkal próbálták meg kiküszöbölni, de a Klik statisztikái azt mutatják, hogy

az utazó gyógypedagógusi hálózatban is 167 betöltetlen állás van. 

 

3. Nyugdíjas tanárok száma

Ahol kevés a tanár, nem tudtak szaktanárt igazolni, ott leginkább azt a megoldást választják, hogy továbbfoglalkoztatják a nyugdíjas tanárokat. Érdemes ezt is figyelembe venni akkor, amikor tanárhiányról beszélünk, azaz a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása elfed további 1-2 százaléknyi országos tanárhiányt.

4. Túlórák száma

Nagyon sok iskola van, amely évek óta hiába próbál szaktanárt találni. A tanítást azonban meg kell oldani. Ilyenkor az ott tanító tanárok vállalnak több munkát – túlóráznak.

Egy pedagógusnak ma törvény szerint heti 22-26 a kötelező óraszáma. Volt azonban olyan iskola, ahol egy tanárnak 33,5 órája volt a túlórákkal együtt (ha valaki ezt is kevésnek találná, az feltehetőleg nincs tisztában vele, hogy a tanár nem csak akkor dolgozik, amikor órát tart, mert azokra készülnie is kell). Mivel mesterpedagógusról volt szó, akinek egy héten csak négy nap kell órát tartania, ezt a 33,5 órát négy napba kell besűríteni. Az ostor ilyenkor megint a diákon csattan, mert nem a legkellemesebb mondjuk a 7. órában beülni egy kémia- vagy fizikaórára. A tankerületek általában nem támogatják a túlórákat. Emiatt az iskolák más megoldásokra kényszerülnek, azaz ismét jönnek az összevont csoportok, osztályok, ami nem jó a diáknak.

5. Elöregedés

A Nemzeti Pedagógus Kar is tanárhiányra figyelmeztet

Bár többen jelentkeznek pedagógusnak, és ez alapján a pálya vonzóbbnak tűnik, egyre nagyobb problémát jelent a pedagógushiány, írja tanév eleji helyzetértékelésében a Nemzeti Pedagógus Kar. Jelenleg a pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 év alatt legalább 70 000 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia, ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt.

Ellentmondásnak tűnik, hogy csökken a gyerekek száma, de ez általában azt eredményezi, hogy a kisebb településekben lévő iskolák osztálylétszámai csökkenek, ezek az osztályok viszont megmaradnak, azaz a pedagóguslétszám nem csökken ugyanilyen mértékben. Összességében megállapítható, hogy mindenképpen vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát, hogy létszámban és tudásban is biztosítható legyen az egyéneknek, a közösségeknek, végső soron az egész országnak a sorsát is befolyásoló, a mindenkori körülményeknek megfelelő színvonalú képzés. Ez a jelenlegi – a korábbinál kétségtelenül magasabb – illetményekkel és az állami foglalkoztatásban tapasztalható egyéb alkalmazási feltételekkel elképzelhetetlen - áll a dokumentumban.

Az aktuális tanárhiánynál talán még fenyegetőbb az, ami várható az elkövetkező években. Közismert, hogy a tanári kar folyamatosan öregszik el, az utánpótlás pedig nem elegendő a nyugdíjba vonulók pótlására. Ez jól látható az állami iskolákban dolgozó tanárok koreloszlásán. 

Még nagyobb probléma az elöregedés egyes szaktárgyaknál. A következő ábra a kémia- és fizikatanárok korfáját mutatja, a harmadik fülön csak összehasonlításként jelenítettük meg az állami iskolákban dolgozó angoltanárok koreloszlását.

A fizikatanárok derékhada a 46–55 éves korosztályban van, a kémiatanároké a 46–50, illetve az 56–60 éves korosztályban. Míg 60 év felett több mint 200 kémiatanár van, az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150 ember helyezkedett el kémiatanárként.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta: a következő hét évben nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség pedagógus-utánpótlásra. Ez szerinte elég lesz a probléma megoldására.

Erre vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat. Aki gyógypedagógusnak vagy tanári hiányszakra megy (informatikatanár, matematikatanár, testnevelő tanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, technika, életvitel-és gyakorlat-tanár, természetismeret-környezettan tanár) és szerződésben vállalja a diploma megszerzése utáni munkába állást, az már az egyetemen 25-75 ezer forintos ösztöndíjat kap. Az idén 60 ilyen ösztöndíjas tanult, de a számuk a következő években 200-300 főre emelkedik.

Frissítés 13:40-kor: A Klebelsberg Központ közleményt adott ki, amelyben azt írják, cáfolják a cikkünkben megjelent adatokat.

Valótlan - vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt - adatok jelentek meg az Indexen, ezek nem a Klebelsberg Központ adatai és nem valós adatok. A Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen. A tanév biztonságos kezdését tehát semmi nem veszélyezteti. A pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt a pedagógus pályára jelentkezők száma.

Bizalmas üzenetküldés

Küldjön nekünk levelet, dokumentumokat bizalmasan!

Ezeken a felületeken személyes adatok megadása nélkül is kapcsolatba léphet velünk!

Írjon titkosított csetüzenetet Signalon!

A számunk: +3615557000

Küldjön titkosított emailt eldobható email címről Protonmailen!

Címünk: index.hu@protonmail.com

További részleteket itt olvashat, adatvédelmi nyilatkozatunkat pedig itt találja.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?