Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

4325 tanár hiányzik az állami iskolákból

tanarhiany
2018.09.04. 07:12 Módosítva: 2018-09-04 13:41:53
Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek.

Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ igazgatója nemrég azt nyilatkozta: nincs országos pedagógushiány, de betöltetlen álláshelyek vannak. A tanárhiány azért fontos kérdés, mert hatással van az ország különböző iskoláiba járó gyerekek esélyegyenlőségére. Ahol nincs elég szaktanár, ahol sok a helyettesítés, ahol összevont órákon tanulnak, ahol nincs lehetőség fakultációra vagy csoportbontásra, ott a gyerekek hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. A tanárhiányról az elmúlt hetekben a legkülönfélébb becslések jelentek meg. Most az Index birtokába jutottak a Klebelsberg Központ augusztus végi statisztikai összesítései, amelyek különböző szempontok szerint mutatják, hol van hiány tanárból. 

1. A tanárhiány első lépése: a finanszírozott órakeret

A pedagógushiány első jele nem az, hogy nincsen elég tanár, aki bemenjen órát tartani vagy felügyelni a gyerekeket. A hiány a statisztikák alapján már előbb érzékelhető. Nem véletlen, hogy ezeket nem szokták a nyilvánosság előtt emlegetni. 

A finanszírozott órakeret és a valóban megtartott órák közötti eltérések ugyanis jól mutatják, hol nincs elég tanár. A köznevelési törvény 6. melléklete tartalmazza, hogy az állam egy adott évfolyamú osztálynak heti hány órát finanszíroz, azaz mennyi a finanszírozott órakeret. Ez általában osztályonként heti 50 óra körül van. Ez nagyon soknak tűnik, de főleg középiskolában már sok csoportbontás van, ami a csoportok száma miatt növeli az óraszámokat.

Az iskoláknak a tantárgyfelosztás elkészítésekor meg kell határozniuk, hogy heti hány órában, melyik pedagógus melyik osztályt vagy csoportot tanítsa az egyes tárgyakból. Ilyenkor az a cél, hogy minden tanárnak annyi órája legyen, amennyi kiadja az iskola teljes finanszírozott órakeretét. Ha például az iskolában 3-3 alsós osztály van minden évfolyamon, akkor ott a hittanórák nélkül 52x3, 52x3, 52x3 és 55x3, azaz összesen 633 órát lehet szétosztani, amiből az iskolának kell kigazdálkodnia a megfelelő órákat (a napközit is beleértve). Az iskolák ezt igyekeznek kimaxolni, ugyanis ennyi elvileg az oktatásra szánt összeg, ennyi tanáruk lehet.

A vidéki tankerületekben azonban ezt a finanszírozott órakeretet nagyjából csak 70 százalékban tudják betölteni, mert eleve nincs elég tanár. Emiatt nem tudnak például külön csoportokat, fakultációkat indítani. Ez nem látványosan, de fájón érinti a magyar köznevelést, mivel a csoportbontások javítanák az oktatás minőségét. Ahol kevés a tanár, ott sokkal jellemzőbb az órák és osztályok egybevonása. Extrém esetben, amikor nincs elég szaktanár, több osztályt tanít egy pedagógus, ahogy az a régi falusi iskolákban gyakorlat volt. Pedig minél specifikáltabban és minél kisebb csoportban lehet tanítani egy gyereket, annál eredményesebb lehet a tanítás. A nagyobb tanulócsoportok nem alkalmasak a lemaradók vagy éppen a tehetségesek fejlesztésére: kevesebb figyelem jut az egyes gyerekre, és a diákokat is megköti, hogy a leglassabbhoz kell igazodniuk. 

Térképen ábrázoltuk, hogy ezt a bizonyos finanszírozott órakeretet mennyire tudják kitölteni az egyes tankerületek. És hogy ez mekkora tanárhiányra utal? Maradjunk a fenti példánál. Ha az iskola alsó tagozatán mind a 633 órát kitöltenék, az kb. 26-27 átlagos pedagógus álláshelyet jelentene. Ha csak az órakeret 70 százalékát töltik ki, akkor ott kb. 20 pedagógus van csak. A ki nem töltött órakeret adatai így azt mutatják, hogy egyes helyeken akár 35 százalékkal, átlagosan pedig 15 százalékkal kevesebb a tanár a lehetségesnél és a szükségesnél. 

2. Betöltetlen álláshelyek

A tanárhiány legjellemzőbb mutatója a betöltetlen álláshelyek száma. Ezt kívülről inkább csak onnan érzékelni, hogy mekkora a nyilvánosan meghirdetett álláshelyek száma. Az állami iskolák a Közigállás.hu oldalon teszik közzé a pályázataikat. Egy július eleji összesítésen legalább még 2400 betöltetlen álláshely volt. Az Index megnézte az augusztus 30-i állapotot: három nappal a tanévkezdés előtt is még több mint 200 tanítót és szaktanárt kerestek a tankerületek.

A birtokunkba jutott augusztus végi klikes adatok pontos számot mutatnak. Összesen 5771 betöltetlen álláshely volt az állami köznevelésben, de ebben benne vannak a Klebelsberg Központ által fenntartott néhány óvoda óvópedagógusai, a kollégiumi nevelőtanárok vagy az utazó gyógypedagógusok is.

Ha csak az állami általános iskolákat és gimnáziumokat nézzük, ott 4325 betöltetlen álláshelyet összesített Augusztus legvégén a Klebelsberg Központ.

Az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokból 461. Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: néhány helyen valóban vannak betöltetlen állások, de ezt úgy lehet megoldani, hogy másik iskolából irányítanak oda óraadó tanárt. Hajnal szerint az egy-két státusznyi hiány gyakran úgy jön ki, hogy csak pár óra van minden tantárgyból, két óra történelemre, három óra matematikára, egy óra fizikára pedig  nem lehet tanárt felvenni. Ezeken a helyeken óraadókkal, vagy túlórákkal lehet csak megoldani az ellátást, ez korábban is így volt.

A grafikonon az látszik, hogy az egyes területeken milyen tanárokból van a legnagyobb hiány. Látható, hogy leginkább az iskolákban vagy az iskolákban foglalkoztatott gyógypedagógusok hiányoznak, akiknek pedig nagyon fontos szerepük van a korai iskolai hátrányok ledolgozásában, az írás-, olvasás- vagy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő gyermekek támogatásában. Ezt a hiányt utazó gyógypedagógusokkal próbálták meg kiküszöbölni, de a Klik statisztikái azt mutatják, hogy

az utazó gyógypedagógusi hálózatban is 167 betöltetlen állás van. 

 

3. Nyugdíjas tanárok száma

Ahol kevés a tanár, nem tudtak szaktanárt igazolni, ott leginkább azt a megoldást választják, hogy továbbfoglalkoztatják a nyugdíjas tanárokat. Érdemes ezt is figyelembe venni akkor, amikor tanárhiányról beszélünk, azaz a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása elfed további 1-2 százaléknyi országos tanárhiányt.

4. Túlórák száma

Nagyon sok iskola van, amely évek óta hiába próbál szaktanárt találni. A tanítást azonban meg kell oldani. Ilyenkor az ott tanító tanárok vállalnak több munkát – túlóráznak.

Egy pedagógusnak ma törvény szerint heti 22-26 a kötelező óraszáma. Volt azonban olyan iskola, ahol egy tanárnak 33,5 órája volt a túlórákkal együtt (ha valaki ezt is kevésnek találná, az feltehetőleg nincs tisztában vele, hogy a tanár nem csak akkor dolgozik, amikor órát tart, mert azokra készülnie is kell). Mivel mesterpedagógusról volt szó, akinek egy héten csak négy nap kell órát tartania, ezt a 33,5 órát négy napba kell besűríteni. Az ostor ilyenkor megint a diákon csattan, mert nem a legkellemesebb mondjuk a 7. órában beülni egy kémia- vagy fizikaórára. A tankerületek általában nem támogatják a túlórákat. Emiatt az iskolák más megoldásokra kényszerülnek, azaz ismét jönnek az összevont csoportok, osztályok, ami nem jó a diáknak.

5. Elöregedés

A Nemzeti Pedagógus Kar is tanárhiányra figyelmeztet

Bár többen jelentkeznek pedagógusnak, és ez alapján a pálya vonzóbbnak tűnik, egyre nagyobb problémát jelent a pedagógushiány, írja tanév eleji helyzetértékelésében a Nemzeti Pedagógus Kar. Jelenleg a pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 év alatt legalább 70 000 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia, ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt.

Ellentmondásnak tűnik, hogy csökken a gyerekek száma, de ez általában azt eredményezi, hogy a kisebb településekben lévő iskolák osztálylétszámai csökkenek, ezek az osztályok viszont megmaradnak, azaz a pedagóguslétszám nem csökken ugyanilyen mértékben. Összességében megállapítható, hogy mindenképpen vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát, hogy létszámban és tudásban is biztosítható legyen az egyéneknek, a közösségeknek, végső soron az egész országnak a sorsát is befolyásoló, a mindenkori körülményeknek megfelelő színvonalú képzés. Ez a jelenlegi – a korábbinál kétségtelenül magasabb – illetményekkel és az állami foglalkoztatásban tapasztalható egyéb alkalmazási feltételekkel elképzelhetetlen - áll a dokumentumban.

Az aktuális tanárhiánynál talán még fenyegetőbb az, ami várható az elkövetkező években. Közismert, hogy a tanári kar folyamatosan öregszik el, az utánpótlás pedig nem elegendő a nyugdíjba vonulók pótlására. Ez jól látható az állami iskolákban dolgozó tanárok koreloszlásán. 

Még nagyobb probléma az elöregedés egyes szaktárgyaknál. A következő ábra a kémia- és fizikatanárok korfáját mutatja, a harmadik fülön csak összehasonlításként jelenítettük meg az állami iskolákban dolgozó angoltanárok koreloszlását.

A fizikatanárok derékhada a 46–55 éves korosztályban van, a kémiatanároké a 46–50, illetve az 56–60 éves korosztályban. Míg 60 év felett több mint 200 kémiatanár van, az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150 ember helyezkedett el kémiatanárként.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta: a következő hét évben nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség pedagógus-utánpótlásra. Ez szerinte elég lesz a probléma megoldására.

Erre vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat. Aki gyógypedagógusnak vagy tanári hiányszakra megy (informatikatanár, matematikatanár, testnevelő tanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, technika, életvitel-és gyakorlat-tanár, természetismeret-környezettan tanár) és szerződésben vállalja a diploma megszerzése utáni munkába állást, az már az egyetemen 25-75 ezer forintos ösztöndíjat kap. Az idén 60 ilyen ösztöndíjas tanult, de a számuk a következő években 200-300 főre emelkedik.

Frissítés 13:40-kor: A Klebelsberg Központ közleményt adott ki, amelyben azt írják, cáfolják a cikkünkben megjelent adatokat.

Valótlan - vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt - adatok jelentek meg az Indexen, ezek nem a Klebelsberg Központ adatai és nem valós adatok. A Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen. A tanév biztonságos kezdését tehát semmi nem veszélyezteti. A pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt a pedagógus pályára jelentkezők száma.

Bizalmas üzenetküldés

Küldjön nekünk levelet, dokumentumokat bizalmasan!

Ezeken a felületeken személyes adatok megadása nélkül is kapcsolatba léphet velünk!

Írjon titkosított csetüzenetet Signalon!

A számunk: +3615557000

Küldjön titkosított emailt eldobható email címről Protonmailen!

Címünk: index.hu@protonmail.com

További részleteket itt olvashat, adatvédelmi nyilatkozatunkat pedig itt találja.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)