Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A fejlődést ma Debrecenben írják

DEBRE20131028011
2018.10.08. 07:20

Miskolc hat éven keresztül próbálta magához csábítani a BMW-t. A német autógyár 2018-ban aztán mégis inkább egy másik kelet-magyarországi nagyvárost, Debrecent választotta, összetörve a borsodi álmokat. Hogy a döntés hideg zuhanyként érte a borsodiakat, az nem vitás, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök a választások előtt Miskolcra is ellátogatott, és akkor joggal gondolhatták az ott élők, hogy most már tényleg Borsod következik a felzárkózásban: a kormányfő ezer hektáros ipari parkot és fejlődést ígért a városnak.

Miskolc Magyarország egyik meghatározó városa, ahol két év után pozitív változások, fejlődés látható

– mondta Orbán a választások előtti kampánykörútján, majd elismerően szólt a kormány vidékfelzárkóztató-programjáról: ez a Modern Városok programja, mivel szerinte Magyarország életében ilyen, a vidéki nagyvárosok életére összpontosító kezdeményezés még soha nem valósult meg.

Ám a sors, a BMW és a magyar kormány inkább úgy akarta, hogy ne Miskolc, hanem Debrecen legyen a jövő meghatározó városa. A miskolci BMW-s pályázat bénaságairól keretes írásunkban olvashat.

A miskolci fejőstehén

Bár Miskolc és a polgármester szerint is csak a repülőtér hiánya miatt nem őket választotta a BMW, a valóság sokkal szomorúbb. Miskolc közelében ugyanis van nemzetközi repülőtér, mindjárt kettő is, hiszen Kassa és Debrecen is fogad gépeket, és egyik sincs 100 kilométernél messzebb. Igaz, a Modern Városok programban szerepel a Kassa-Miskolc autópálya, amelynek az alapkövét pont a választások előtt tették le, a megvalósítás messze van. Akkor mi a probléma? Például az, hogy Miskolc egy, a várostól húszt kilométeres távolságban majdan felépülő ipari parkot tudott felmutatni a BMW-nek. Az sem segített, hogy Miskolcon egy kevéssé beágyazott politikus, az erdélyi Kriza Ákos vezeti a várost, aki a helyi pletykák szerint miskolciak helyett inkább a földijeire hagyatkozik, és kifejezetten rossz viszonyban van a térség fideszes parlamenti képviselőjével, Csöbör Katalinnal.

Ez az egyik oka annak, hogy az alább olvasható cikk nem Miskolcról, hanem arról a Debrecenről fog szólni, amely egyensúlyt teremthet Magyarországon a vidék–Budapest pólusvitában, hogy ne minden csak a fővárosról szóljon. Borsod komoly lehetőségtől esett el, mi viszont fejlődésről fogunk írni. És a fejlődést ma Magyarországon Debrecenben írják.

Egy vízfej helyett lesz majd kettő

Szeptember elején, amikor Debrecenbe utaztam megkeresni a BMW majdani ipartelepének a helyét, sokként ért, hogy micsoda őrült tempóban változott meg a város ahhoz a képhez képest, amit az elmúlt évtizedekben vagy inkább évszázadokban megismerhettünk belőle.

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, és bár ebben a globális vérkeringésben ennek nem sok jelentősége van, hiszen Kolozsvár, Temesvár, Kassa mind olyan város a környéken, ahol jóval többen laknak mint Debrecenben, de a lakosságszám ebben a cikkben az egyik kulcsfontosságú kérdés. Debrecen következő évtizedeit eddig több tervben (például az új Főnix Tervben, illetve egy 2050-ig terjedő vízióban) foglalták össze, és mindegyikben sok szó esik arról, hogy a várost legalább 250 ezresre duzzasszák felPapp László polgármester a kérdésemre azt írta, hogy az évszázad végére a 300 ezer is reális cél, de kirándulásaim egyikén egy másik helyi bennfentes meg arról beszélt, hogy a hajdúsági megyeszékhelyt 400 ezres régiós központtá kellene fejleszteni.

Ez talán jókora túlzás, de a következő 20-30 évnek az egyik legfontosabb célkitűzése a népesség bővítése. Ezt bárki megértheti, aki ma végigautózik a városban a csúcsforgalomban. Debrecen itt-ott egy működő városra emlékeztet, máshol meg egyszerűen elfogynak az emberek, és a belvárosban az sem ritka, hogy egyetlen autóst, gyalogost sem látni a széles utakon. 

A viszonylag szerény lakosságszám persze akár még vonzó is lehet és nyugalmat sugározhat az idetelepülőknek, de a város közben fejlődik, ehhez pedig pezsgés kell. Az elmúlt három évben Debrecenben hatezer új munkahely jött létre, itt a National Instruments, jön a Continental, a BMW, a Krones AG, és ki tudja, hol a határ. 

Hogy miért éppen Debrecen vonzó ezeknek a cégeknek, arra az a kézenfekvő válasz helyben az, hogy a város rendkívül jó infrastrukturális hálózattal rendelkezik, minden készen van. Most a város kulturális életének megszervezése és felpezsdítése van napirenden, ehhez pedig óriási lökést ad majd, hogy 2023-ban Debrecen lehet Európa kulturális fővárosa.

Debrecenben tehát megmozdult valami, a városirányításra rálátók szerint már 2016 óta "masszívan gyúrják a város rendezési tervét", mert itt bizony valami készül. A város egyetlen ipari parkjából épp csak ki nem esnek a cégek, ezért már épül egy új a város déli részén, észak-nyugat felé pedig egy 500 hektáros területen hozzák létre a harmadikat.

A fejlődés olyan ütemű, hogy a Főnix 2050-re keresztelt program feltehetően már 2030-ra megvalósulhat.

Mi Debrecen titka?

A magyar ipari beruházásoknál mindig két téma volt a kulcs, hogy van-e elég szakember, és hogy milyen a bérszínvonal. Ha olcsó a munkaerő, olcsón lehet előállítani a terméket. A BMW-nél viszont nem feltétlenül ez volt a fő szempont, hiszen akkor inkább Jekatyerinburgot választották volna a szóba jöhető városok közül.

Ha nem az olcsóság, akkor a szakképzett munkaerő lehet a válasz, amiről mindjárt szó is esik, viszont a helyi forrásaim felhívták a figyelmemet egy harmadik szempontra is: Debrecenben régóta elérhetőek az olyan szolgáltatások (az IT Services Hungary szolgáltatócentrum 2007 óta jelen van a városban), amelyek megkönnyítik a nagy cégek életét, illetve az idetelepülő külföldiek, cégvezetők és családjuknak egy élhető jövőképet tudnak felmutatni.

A város fejlődésének egyik jelentős szereplője a magyar Xanga Invesment. Ez a cég vette át 2010 után a debreceni repteret, amelynek forgalma évről évre meredeken emelkedik, tavaly például  318 ezren használták, de a tulajdonos jövőre már 655 ezer utassal számol, ami a repülőtéri kihasználtság plafonját, a 100 százalékot jelenti.

Debrecenből nemcsak Moszkva, hanem Milánó, München, London is elérhető, és regionális központként ezen a téren dominálhat a leginkább a város. Azt mesélik, hogy még a közeli Nagyváradról és Ukrajnából is ide járnak, akik külföldre szeretnének repülni, holott például Nagyváradon is van nemzetközi repülőtér. A város és a kormányzat is regionális vezető szerepben gondolkodik, a polgármester úgy fogalmazott, hogy „van egy határokon átnyúló, kb. 3 milliós régió, amelynek a központja gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális értelemben Debrecen. Ebben a tekintetben máris alternatívája tudunk lenni a fővárosnak, amely pozíciót a következő évek fejlesztései egyértelműsíteni fognak”.

És ha már a közlekedésnél tartunk, Debrecenben vasúti cargo bázis is működik, aminek köszönhetően könnyen elérhető Európa egyik csúcsforgalmú vasúti elosztója Bécsben. Ez az idetelepülő cégeknek fontos szempont.

De még mindig nem tudjuk, hogy honnan lesz mindehhez munkaerő. Erre gondolva a Debreceni Egyetemen már néhány éve elkezdték a jövőt alakítani, az intézmény átalakítja a villamosmérnöki szakképzését, és a jövőben akár önálló villamosmérnöki kart is alakíthat. Az egyetem kérdésemre elismerte, hogy összhangban a kormányzat városfejlesztési céljaival, az utóbbi 2-3 évben nagy számú műszaki, informatikai vállalattal lépett kapcsolatba az intézmény.

Megalakítottuk a Műszaki Informatikai Kabinetet. 2017-ben létrehoztuk a Mechatronikai és Villamosmérnöki Intézetet, 2018-ban pedig megkezdte munkáját a Műszaki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet csupa tapasztalt és motivált gyakorlati szakemberrel. Az új szervezeti egységekben az intézmény oktatói mellett a kiemelt ipari partnereink is feladatot vállalnak. Stratégiánk, hogy a piaci igényeket figyelembe véve folyamatosan tudjuk alakítani a képzési kínálatunkat, gyorsak és rugalmasak legyünk a képzésfejlesztésben, emellett a betelepülő iparvállalatok számára kiművelt, széles látókörű, jól képzett fiatalokat, megfelelően képzett munkaerőt, valamint megfelelő fejlesztési hátteret tudjunk nyújtani.

A város fejlődésében nem ez az egyetlen pont, ahol a Debreceni Egyetem a város hajtómotorjaként tűnik fel.

A Debreceni Egyetem a majd 200 milliárd forintnyi mérlegfőösszegével, és 160 milliárd forintos éves költségvetésével egymaga olyan erővel bír, mint maga a város. A 2008-as 69 milliárd forintos költségvetési főösszeg, 2017-ben 159 milliárd forintra nőtt, és az idei előirányzat meghaladja a 163 milliárd forintot, írta az egyetem.

Ehhez képest Debrecen város idei költségvetése 86 milliárd forint. Az egyetem tehát több is mint egy város a városban: ahova csak nézünk, az egyetem modern, felújított ingatlanjai, a campusok szegélyezik a város legfontosabb útszakaszait, olyan az egész, mint egy gazdag földesúr, akinek a birtokaiba botlunk úton útfélen. 

A Debreceni Egyetemen (DE) 30 ezren tanulnak, Magyarországon a legtöbb külföldi diák (5500 fő) is a DE-n tanul, az oktatókkal, ott dolgozókkal együtt pedig akkora az intézmény, hogy ott lenne a helye Magyarország 20 legnagyobb lélekszámú települései között. Az egyetem nemcsak helyben, hanem nemzetközi szinten is önálló kapcsolatokat épít ki: Kína, az Egyesült Államok és Oroszország, csak néhány országnév, amelyekkel például biotechnológiai fejlesztésre vonatkozó megállapodást kötöttek.

A kapcsolatok szorosabbá tételének egyik extrém megnyilvánulása volt a debreceni rektor, Szilvássy Zoltán elhíresült akciója, amikor díszdoktori címet ajándékozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. De a gyógyszeripari, biotechnológiai cégek mellett "az energetikai és a műszaki területen világszerte meghatározó nemzetközi nagyvállalatok, azok magyar leányvállalataival" is partnerkapcsolatokat építettek ki, ebből évente több milliárd forintos bevétel származik, írta kérdéseimre az egyetem.

Bár Szilvássy rektor megítélésének nem használt Putyin díszdoktori címe, de helyi forrásaim szerint az nem sokat nyomott a latba, hiszen ő régóta megosztó személyiség. Van, aki azt mondta róla, hogy

tök laza, dobol, és a hétvégén farmer térdnadrágban jár focimeccsre. De olyan egyetemi professzorról is hallottam, aki köpött egyet, amikor megtudta, hogy Szilvássy érkezik az egyetem élére.

Mindez a legcsekélyebb mértékben sem lenne érdekes, ha személyes élményeimet is elmondhatnám velük kapcsolatban, az egyetem vezetői közül azonban senki nem volt hajlandó személyesen szóba állni az Indexszel.

Ahogy Szilvássynál, úgy az egyetem másik vezetőjénél, Bács Zoltán kancellárnál is hiába próbálkoztam, pedig lenne oka mire büszkének lennie. Az egyetem költségvetése az ő 2014-es kancellári kinevezése óta 82 milliárd forintról – brutális - 159 milliárd forintra nőtt. A 45 éves egyetemi vezetőnek elképesztő energiái vannak, jellemezte őt egy forrásunk, vezetésével például megmentették a debreceni stadiont, aminek fenntartói előzőleg ugyanazzal a problémával szembesültek, mint a többi új stadionnál az országban: hogy nehéz gazdaságosan üzemben tartani a komplexumot.

Az egyetem viszont nagyvonalúan átvette az üzemeltetést, a 160 milliárdos költségvetésben fel sem tűnik az a néhány százmillió, viszont életet lehelt a komplexumba, amit egyharmad-egyharmad arányban az önkormányzat, az egyetem illetve az egyetem mellett működő szövetkezet finanszíroz.

Az állandósult egyetemi programok mellett a stadion minden négyzetcentiméterét kihasználják, egészségügyi szűrőállomástól kezdve dartsközponton, pingpong-egyesületen át egy diszkóig egy kisváros működik a stadion lelátói alatt. A sport amúgy kedvelt téma Debrecenben és az egyetemen, így amikor valakinek az eszébe jutott, hogy egy modern egyetem teniszcsapat nélkül nem lehet meg, a Debreceni Egyetemen 12 pályás teniszcentrumot építettek. De az egyetemnek amerikai mintát követve 2005 óta saját sportprogramja is van, övék a helyi hokicsapat (amelynek harmada egyetemista), első osztályú kosár, kézi és futsalcsapatot működtet, lett egy harmadosztályú futballcsapata és egy e-sport szakosztálya is.

Mint írták, a sport az egyik legfontosabb indentitásképző és közösségformáló erő, és több mint 1600 igazolt sportolójuk, 16 szakosztályuk van, ebből számos a magyar legfelsőbb osztályban versenyez. 

A debreceni fejlődés mögött tehát láthatóan ott állt az egyetem a maga hatalmas forrásaival, de nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a várost mégiscsak az önkormányzat működteti, hiszen a megyeszékhely az elmúlt 20 évben erőközponttá vált a politika hathatós támogatásával. 

A város a továbbiakban is egy helyben topogna, ha a kormánynak és személyesen Orbánnak nem lenne mindezzel célja. Olyannyira, hogy a polgármester szerint

bizonyos tekintetben a kormány „még ambiciózusabban gondolkodik Debrecen jövőjéről, mint mi magunk.

Van egy világos jövőképünk, látjuk azt, hogy mivé tud válni, hová tud fejlődni Debrecen ebben az évszázadban és emellett ismerem Miniszterelnök úr Debrecenről alkotott jövőképét, amely nekem garancia arra, hogy megvalósuljanak a fejlesztési elképzeléseink a Kormány és a város együttműködésében”.

Így alakult, hogy a város polgármestere két hatalom között próbál elevickélni. Az egyik az egyetem, a másik pedig a kormány, illetve annak volt minisztere, Kósa Lajos, aki után egyáltalán nem lehetett könnyű Papp Lászlónak felvennie a fonalat. Papp Kósa alpolgármestere volt, innen pedig nem könnyű a győzelem, hiszen Kósa Debrecenben nagyon népszerű figura, Szilvássy és Bács is remek kapcsolatot ápolnak a frakcióvezetésig, majd miniszterségig jutó Kósával.

Forrásaim szerint ez a mostani polgármesterről már nem igazán mondható el, ahogy mondták, Pappnak kancellárfóbiája van. Papp szerint ez viszont nem így van, azt írta, hogy rendszeres egyeztetések zajlanak közöttük minden olyan kérdésben, amelyben van közös kapcsolódási pont.

Szerintem ez így normális. Eddig mindig megtaláltuk a közös nevezőt.

Papp azt is hozzátette, hogy bár az egyetem költségvetése valóban nagyobb, mint a városé, de „ez önmagában semmit nem jelent. A városi fejlesztéspolitika sokkal sokrétűbb, sokkal több területet fog át, ennek megfelelően a városi költségvetés fejlesztési kerete, benne az Új Főnix Tervvel, valamint a vállalkozói vagyont működtető Debreceni Vagyonkezelő fejlesztési, beruházási kerete meghaladja az egyetemét”.

A fideszes őrváros

Az országos politikai hangulat szeszélyességével ellentétben Debrecen emberemlékezet óta fideszes városnak számít. Amikor a Fidesz a 2002-es, majd a 2006-os parlamenti választások után erősen visszaszorult, Debrecen maradt a Fidesz őrvárosa. A kormánypártnak gyakorlatilag 1998 óta kétharmada van a városban. Kósa Lajos polgármesterként pedig erős hátországot alakított ki a Fidesznek.

A helyi ellenzék szerint azt, ami 2010 óta Magyarországon történt, a Fidesz 2010 előtt Debrecenben kísérletezte ki, beleértve az ellenzék leszalámizását, az egyszemélyi döntésre épülő, gyakorlatilag rendeleti vezetést, továbbá a költségek tudatos és nagyüzemi megcsapolását.

A 2002-es országos választást elveszítő Fidesz mélypontra került, az önkormányzati választáson kicsin múlt, hogy nem veszítette el teljesen a jelentőségét, néhány városkát leszámítva Debrecen maradt az egyetlen, ahova vissza tudott vonulni a vert sereg. Debrecenben újjá tudták építeni magukat, olyannyira megerősítve és átalakítva a Fideszen belüli pozíciókat, hogy a 2006-os országgyűlési választási bukta után Kósa Lajos szereplésével kis híján sikerült Orbán Viktort is megpuccsolni.

Legalábbis egy azóta legendássá vált Magyar Nemzet-cikk szerint, amiről azt pletykálják, hogy az akkor még Orbán Viktor legfontosabb harcostársának számító Simicska Lajos írta Horváth Zsolt néven. Noha ebben a cikkben Orbán-ellenes összeesküvéssel csak Schmidt Máriát és Áder Jánost nevezték meg, de a megjelenés után Kósa is nyilvánosan kiállt, és cáfolta, hogy bármilyen puccsra készült volna.

Érdekes körülmény, hogy a város költségvetése viszont nem tükrözi ezt az egész pályás letámadást. Gyurcsány és Bajnai alatt például több jutott a büdzséből a városnak, mint a 2010-et követő időszakban Kósa alatt, a nagy áttörés Kósa távozásával indult meg.

   2007 Debrecen költségvetés   55,9 milliárd forint
  2008    61,9
  2009    68
  2010   65,8
  2011   57,4
  2012   47,9
  2013     39,4
  2014   47,3
  2015   62,3
  2016   83
  2017  86

Kósa 2014 után a parlamenti Fidesz-frakció vezetője, majd a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter lett, így befolyása a városra nemhogy csökkent, inkább sokszorosára nőtt. A Modern Városok program, aminek a vidéki Magyarország fejlesztése a célja, Kósa Lajos miniszter aktív közreműködésével mutatta az utat a vidéknek.

Kósa szerepe vitathatatlan abban, hogy Debrecenben már jóval azelőtt kiépült az elengedhetetlen infrastruktúra, hogy a BMW-gyárhoz szükséges pályázatot beadták. A helyi ellenzék szerint a gyors építkezésnek az volt az egyik oka, hogy így lehetett gyorsan pénzeket kivezetni a rendszerből.

Kósa országos politikába távozásával sikerült egy minden tekintetben alkalmas jelöltet találni a városvezetésre. Aki annyira tökéletes, hogy három embertől három teljesen más jellemzést kaptam róla. Volt, aki Kósa jobbkezének nevezte Papp Lászlót, aki Kósa regnálása idején a trehány és megbízhatatlan polgármester gyakorlati ügyeit intézte, hogy egyáltalán működni tudjon a város. Ő az, aki Papp Lászlót Kósa táskahordozójának nevezte.

Volt olyan forrás is, aki a polgármestert korrekt emberként írta le. A legpapp-pártibb forrás szerint

Pappnak már nem kell előreengednie Kósát az ajtóban,


 olyannak mondta, aki már régóta önálló arculatra vágyott, és most, a BMW Debrecenbe érkezésével ki is lépett Kósa árnyékából, és önálló arculatot kapott: igen, ezt én hoztam ide Debrecenbe. Szüksége van rá, hiszen a következő ciklusban is polgármester szeretne maradni.

Rákérdeztem Pappnál a Kósával való kapcsolatára, pontosabban, hogy mennyiben köszönhető elődjének a BMW Debrecenbe csalogatása, amire azt írta, hogy érzi a kérdésben a provokatív jelleget, de „ezzel nem lehet a városban őket zavarba hozni”. Azt írta:

a város fejlődésében nagyon komoly szerepe van Kósa Lajosnak és a város másik három országgyűlési képviselőjének Pósán Lászlónak, Tasó Lászlónak és Halász Jánosnak is.

Közöttük is kiemelkedő szerepe van Kósa Lajosnak”, aki „ugyanazzal az elkötelezettséggel dolgozik Debrecen fejlődéséért, mint korábban, rendkívül jó munkakapcsolat van közöttünk, ugyanakkor a város mindennapi ügyeiben teljesen természetesen nem vesz részt, ez ma már az én felelősségem. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi vagy hazai befektetésekkel kapcsolatos tárgyalásokat – beleértve a BMW-t vagy a Continentalt  a város részéről én vezetem”  írta.

Abban az általam megkérdezettek egyetértettek, hogy Papp már-már a szőrszálhasogatás határát súroló precíz alak, aki hatalmas bürokráciát épített ki, mindent számon kér, eközben viszont szeretetre vágyik. Ehhez az ő karaktere kevésbé alkalmas, távol áll Kósa "lazaságától". Az önkormányzattal párhuzamosan működő EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ adja a polgármesternek a hátteret, ami, bár drágán működik, de alapos, az ott dolgozókat pergamenbőrűek hívják a hátuk mögött.

Debrecen pergamenestül, egyetemestül, politikai csörtéstül a jelek szerint tényleg egy sikertörténet küszöbén áll, hogy Budapest mellett új pólus alakuljon ki belőle. Ebben a folyamatban az sem számít, hogy az ország legjobb minőségű termőföldjét beáldozzák ipari hasznosításra, hiszen a BMW nagyságrendileg nagyobb a GDP-értékkel bír majd (az ország nemzeti össztermékének az 1 százalékát adja), mint bármilyen föld.

Trianon óta nem volt példa Magyarországon arra, hogy Budapest mellett egy újabb erőközpont alakuljon ki. Ennek megvalósulása egyelőre még rengeteg mindentől függ, de ahogy a polgármester írta, Debrecen Budapest reális alternatívája akar lenni. „Komolyan gondoljuk, hogy eljött az idő arra, hogy megszűnjön Magyarországon az egyközpontúság, hogy Budapestre mindenki felmegy, vidékre meg lemegy”.

(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas