Ezen kívül várjuk a csodát
További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
A magyar az olyan, hogy belázad, aztán majd átöntögeti a szemetet a szomszédba. Ezzel a bölcsességgel gyarapodtunk kedden délelőtt, amikor sorra jártuk a Pest megyei településeket Fóttól Veresegyházán át Gödöllőig, hogy felmérjük, milyen következményekkel járt, hogy a környéken nem jönnek a kukáskocsik a lakossági hulladékért, a szemétszállítást végző cég ugyanis felfüggesztette tevékenységét.
Fóton például keddenként szokták elvinni a szemetet, így látványra kedden délelőtt pont olyan volt az egész, mint máskor, a porták előtt ott álltak a teli kukák, csak most hiába. Erre egyébként egy polgárőr autó fel is hívta a figyelmet már hétfőn, amikor a helyi polgárőrség vezetője végigjárta az utcákat, és hangosbemondón keresztül bejelentette, kedden ne vigye senki ki a kukát, mert nem jön kukáskocsi.
A kukáskocsik a Zöld Híd Régió Kft.-hez tartoznak. A cég Budapest környékén és Nógrád megye Pest megye felé eső részén 116 településen szállítja el a hulladékot hetente egyszer. A fóti gumisnál kisebb csoportosulás alakult ki ottjártamkor. A szerelőnek sem most ment el a kedve, hanem már akkor, amikor megszüntették a veszélyes hulladékok elszállítását, azóta sem tudja hova tenni a gumikat, így kénytelen azt mondani az ügyfeleinek, hogy vigyék magukkal a gumit, ahova tudják.
Egy másik férfi nem értette, hogy miért nem tudja üzemeltetni a cég a szemétszállítást, ő osztott-szorzott, és úgy kalkulált, hogy a kukáját alkalmanként kb. ezer forintért viszi el a szemetes. Ami azért nem kevés, mondta.
Egy harmadik férfi, aki a magyar néplélekről a cikk elején írtakat mondta, meg azt nem tudta, hogy mi fog majd történni, ha minden tele lesz. Most egyelőre az önkormányzatot hívta, de ott meg nem vették fel. Pech, mert az önkormányzatnál nyitottak voltak minden megkeresésre. Én is csak besétáltam, és bár a polgármesterrel nem sikerült beszélnem, mert folyamatosan telefonált, de megkérdezhettem Kalbauer Andreát, a kommunikációs referenst. Ő azt mondta, hogy kedden egészen biztosan nem fogják elvinni a szemetet, de többet ő sem tudott.
A fóti polgármester, a többi száz sorstársával egyetemben csak annyit tehetett, hogy a katasztrófavédelemmel egyeztet. Megkapták a Zöld Híd tájékoztatását, amiből megtudhatták, hogy a szemétszállítás szünetel, ezt ők továbbadták a katasztrófavédelemnek, ahonnan viszont választ nem kaptak. A katasztrófavédelem keddi sajtótájékoztatóján azt mondták, hogy ők felkészültek a szemétszállítás megszervezésére, ami jól hangzik, csak hát furcsa elképzelni, hogy majd tűzoltóautók viszik a kukás zsákokat, ahogy arra egy veresegyházi kereskedő rámutatott.
A fóti városházán ezen kívül még azt mondták, hogy hát ez az ügy amúgy is szerencsétlen időpontban jött elő, pont a halottak napja előtt.
A szomszédos Veresegyházon egy kisboltban beszélgettünk a szeméthelyzetről.
Elég baj az, mondta egy ott vásárló nő, aki már ki sem vitte a kukát az utcára, mert minek. Ki sem merem mondani, mennyit fizetek ezért, mondta. Aztán elárulta, hogy úgy 30 ezer forintot.
Mit gondol a Zöld Hídról, kérdezem. Szép a neve, de szart ér az egész, válaszolta őszintén. A boltos nővel pedig egyetértettek, hogy az elmúlt években nagyon szépen kipucolták a környéken az erdőket, és most már tiszták, de ha folytatódik a jelenlegi helyzet, megint tele lesznek szeméttel. Mindig ezzel szenvedünk, de hát ez lesz megint, mondta a boltos.
Veresegyházon nemcsak kukák, hanem levelekkel teli szemeteszsákok is tarkítják az utakat, mert úgy volt, hogy a helyi gazdasági és műszaki ellátóhálózat (GAMESZ) legalább azokat összegyűjti, de végül azt sem vitték el. A helyi hulladékudvar kapuja nyitva volt, amikor odamentünk, de tábla lógott a kerítésen, amely arról értesíti a helyieket, hogy hulladék elhelyezésére jelenleg nincs mód.
Betelt a telep, mondta Nagy József Attila igazgató. Ők az elmúlt időszakban kétszer szedték össze a zsákokat mint önkormányzat, de már nem fogadunk hulladékot, mert nem tudjuk hova tenni.
A településen az utcákat róva egy hölgytől azt kérdeztem, milyen tervei vannak arra az esetre, ha betelik a kukája, hova teszi a szemetet? Egyelőre gyűjtögetem, majd udvarra, a fészerbe, aztán valószínűleg az anyósékhoz, mert neki úgyis kevés a szemete, mondta.
Bízom benne, hogy itt nem lesz az, mint Olaszországban zárja a beszélgetésünket.
Az utunkat az üzletházban folytattuk, ahova azért mentem be, mert az előtte álló konténerből már túlcsordult a hulladék, és a konténer mellett még fél tucat zacskó tornyosult kilátástalanul. Az egyik boltban a kereskedő azt mondta jókedvűen, hogy a felgyülemlett szemetet majd Budapestre fogjaszállítani, mert ott van szemétszállítás.
Nagypapához, akinek még tudjuk vinni.
Az üzletházban egyébként semmilyen tájékoztatást nem kaptak.
Egyelőre azonban abban a stádiumban járnak, hogy megpróbálják csökkenteni a szemétmennyiséget, a kajamaradékot például nem a kukába dobják, hanem kiteszik a madaraknak, kóbor macskáknak, kutyáknak.
"De van egy pici gyerekem, az ő pelenkáját hova tegyem?" - kérdezte. Az nem ártatlan, és nem bíznám rá senkire. De mindegy, így vagyok vele, mondja. " Ezen kívül várjuk a csodát."
Az említett kereskedő amúgy egyetért a Zöld Híddal, mert szerinte az ő álláspontjuknak van valóságalapja. Szerinte ki akarják őket golyózni, el akarják őket lehetetleníteni.
Képzeljük el, a cég nem fogadhat el semmilyen pénzt az ügyfelektől, de a befizetések csak egy részét kapja meg. Így nem lehet dolgozni, mondta.
Hogy hogyan működik a magyar sajtóban korábban már szétcincált központi díjbeszedés, arra jó példa, hogy a nő például egy évig semmilyen számlát nem kapott a szemétszállításért, majd kapott egy számlát fél évre, de akkor már megint elmaradásban volt vagy hét hónappal, aztán megint eltelt egy időszak, és akkor megint kaptak egy számlát.
De hat-hét hónappal most is mindenki el van csúszva. Ha egyszer az egészet kiszámlázzák, nagy bajba kerülünk. Én elvinném a lerakatba, de azt is lezárták.
Az előzmények már közismertek, de a részletek még mindig nagyon homályosak. Ez utóbbira jó példa, hogy az állam nevében a témában megszólaló Kontrát Károly azzal magyarázta a tömött kukákat, hogy azok egy LMP-s politikus játszmájának részei, de a kormány nem enged a zsarolásnak.
A hülyeség persze nemcsak kormányoldal felségterülete, de ez a történet tényleg olyan, mintha a kormány kinézte volna a falat, és teljes erőből nekifutott volna. Azt ugyanis évek óta lehetett tudni, hogy a szemétszállítás alárendelése a rezsitörvénynek előbb utóbb eljut a falig, ahol vérző fejjel állnak majd politikusok, és megpróbálnak a rációval szemben valami alternatív magyarázatot adni rá. Ilyen például az LMP-re mutogatás.
Az LMP-zés oka, hogy Gyenes Szilárd, a szemétszállítást végző cég feje 2018-ban az LMP színeiben indult az országgyűlési választáson. Ezt ő nem is tagadja, viszont arra kért, amikor a cég gödöllői hulladéktelepének központjában találkoztunk, hogy egy kicsit nézzük nagyobb perspektívából a dolgokat. A hazai szemétszállítás rendezésére 2010 körül tették meg az első lépéseket, amikor az állam regionális hulladékgazdálkodási rendszerben kezdett gondolkodni. Jellemző, hogy azon a területen, amin most a Zöld Híd szállítja a szemetet, 25 vállalkozás között oszlott meg ez a feladat, azóta viszont országosan összesen vannak ennyien.
Az önkormányzatok által tulajdonolt szemétszállítóhoz ezután közvetlenül folytak be a bevételek, ő pedig kiszámolta, hogyan éri meg neki, és a társasághoz csatlakozó önkormányzatok is elfogadták a belépő összeget. A következőkben állami és önkormányzati feladatokkal egészültek ki a feladatok. Ez a vidám szimbiózis egészen addig zajlott, amíg a kormány a rezsicsökkentéssel többek között a szemétszállítás árait is a 2012-es árakoz kezdte kötni.
Ekkor meggyilkolták az ágazatot, mondta Gyenes, mert miközben az árak nem emelkedtek, a kormány számos adóval, járulékkal jelentősen megterhelte a cégeket. A részletekkel nem untatnám az olvasókat, de a különféle elszámolások végül azt eredményezték, hogy ma már azt sem tudják, ki kinek tartozik. Ők például úgy számolnak, hogy állami segítségre lenne szükség, míg korábban volt olyan, hogy egyazon ügyszám alatt két különböző számlát kaptak jelentős tartozásról.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szerint ugyanis a cég tartozik az államnak.
A szemétszállító költségeit szálazva világossá vált, hogy a céget ugyanazok a problémák sújtják, mint számos magyar céget: nehéz munkaerőt találni, ezért bért kellett emelni, közben romlik a járműpark is, amelynek lecserélésébe bele sem gondolhatnak, így is egyetlen szerelőaknában javítgatják a kocsikat.
Azt kérdeztem tőle, hogy ha ennyi baj van az ágazatban, és rajtuk kívül két tucat cég van még jelen, miért csak az ő körzetükben szünetel a szemétszállítás. Szerinte ennek oka, hogy a régióban speciális módon alakult ki a szemétszállítás, egyrészt öszvérmegoldás született, a szelektív és zöldhulladékot is ők gyűjtik be, a többit meg valaki más, akitől át kell venniük, közben meg betelt a hulladéktelep is.
Nem erre lett a rendszer kitalálva. Többet vállalt a cég, mint amire a rendszert méretezték, nem gondoltuk volna, hogy nem fogjuk megkapni a szükséges segítséget.
És nem pedig azért, mert elindultam országgyűlési választáson" - mondta. Majd hozzátette, ennek az iparágnak mindig is rettenetes volt az érdekérvényesítő képessége, és most, hogy a cég lezárta a sorompót, egymás után hívogatják a többi cégtől, hogy gratuláljanak a kiállásához.
Hogy Gyenes egy olyan ember, aki végre fel meri emelni a hangját a lehetetlen, és a politikának alárendelt gazdaságpolitika ellen, amit a jelenlegi kormány folytat, az tény. Szerinte például a pénzt beszedő NHKV több pénzt fizetett nekik, mint amennyit a lakosságtól beszedett, de a rezsicsökkentés olyan toteme lett a kormánynak, hogy ahhoz semmiképpen se nyúlnának hozzá.
"Ebben a pillanatban nem tudom, hogy ezt túlélem-e vagy sem" - mondta. A falvakban viszont egyelőre nem ennyire drámai a helyzet. A cikk elején említett magyarság karakterizálás is inkább fájdalmasan szomorú, mint véresen komoly. Ezekben a falvakban 29 ezer forint körül fizetnek évente a szemétszállításért.
A városvezetés jobb híján a katasztrófavédelemmel egyeztet, de hogy miről, azt ők maguk sem nagyon tudják. Elvileg még senki sem sért törvényt, közegészségügyi vészhelyzet sincs, hogy az államnak be kelljen avatkoznia. És úgy tűnik, az állam azt a megoldást választja, hogy majd a Katasztrófavédelem megoldja a helyzetet. Kedd este jelentették be, hogy szerdától ők viszik el a szemetet, de azt egyelőre nem árulták el, hogy hogyan.